Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

4. szám - Vásárhelyi Réka: Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásában. I. Paramecium teszt

176 Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. Vásárhelyi R.: Biológiai teszt-módszerek kis nagyítású mikroszkóppal vizsgálva egyetlen Paramecium egyedet találunk. Ezt a csöppet a fentihez hasonló módon készített tápoldatba mos­suk. Így ennek az egyetlen állatnak utódaiból ke­letkezett klón-tenyészethez jutunk, amit általában ha csak a tenyészet fönntartása a célunk kétha­vonként kell újítani (frissen készített tápoldatba oltjuk tovább). 2. A vizsgálat menete A vizsgálandó vízből hígítási sort készítünk. A gyakorlatban 250-szeresig, általában hat hígí­tást (eredeti, 2, 10, 25, 50 és 250 X) és egy ellen­őrző próbát készítünk a hígítóvízként szolgáló csapvízzel. (Ha a csapvíz klórszagú. felforraljuk, lehűtjük és szűrés után használjuk.) A hígítási sor a tapasztalt eredmények és különleges célkitűzések érdekében természetesen az említettől eltérő is lehet. A tesztelést vájt tárgylemezen végezzük, amely­nek vájatába egy csepp P. aurelia tartalmú tenvész­folyadékot teszünk, ebben 5 — 20 egyed van. Na­gyobb szervezetszám esetén a tenyészetet csajtvíz­zel célszerű hígítani. Kgyedszámlálás után a csepp­hez 0,25 ml Paramecium mentes szűrt tápoldatot és 0,25 ml megfelelően hígított szennyvizet adunk. A vizsgálandó víz hígítása ígv megkétszereződik: 2-, 4-, 20-, 50-, 100- és 500-szoros hígítások. Négy párhuzammal dolgozunk, az összetartozó négy mintát együtt nedves kamrába helyezzük a preparátumok párolgásának megakadályozása vé­gett. Nedveskamraként célszerűen 20 cm átmérőjű Petri-esésze szolgál, amelynek aljára, különösen illékony szennyezés esetén a megfelelően hígított szennyvizet öntjük. A tárgylemezek üvegből haj­1. ábra. .4 vájt tárgylemezek elrendezése üvegcsőből hajlí­tott. tartókon, nedveskamraként használt Petri-csészében Pig. 1. Arrangement of depression slides in Petri-dish serein g as moist chamber, on supports prepared of glass tubes lított tartókon foglalnak helyet. Az elrendezés az 1. ábrán látható. A vizsgálatokat sztereoszkópikus mikroszkóp­pal, 10 15 X nagyítással végezzük (Zeiss SM XX) az első, a huszonnegyedik, negyvennyolcadik órá­ban, a harmadik, negyedik, ötödik, esetleg hato­dik napon. A preparátumban levő összes egyedet­megszámoljuk, az értékeket és megfigyeléseket fel­jegyezzük. •3. Egyszerűsített módszer Vájt tárgylemez és nedveskamra hiányában a vizsgálatokat kémcsőben végezzük. Az így kapott egyedszámok nem olyan pontosak, de a mérgező koncentrációt így is meg lehet határozni. Kémcsövekben, két párhuzammal 4 ml-nyi min­tát készítünk, amely 2 ml megfelelően hígított szennyvízből és 2 ml, milliliterenként kb. 200 egye­det tartalmazó P. aurelia tenyészetből áll. A hígí­tási sor mellett ellenőrző próba is készül 2 ml csap­víz és 2 ml Paramecium-tenyészet formájában. Az egyedszámlálást naponként végezzük a jól fel­rázott minta 0,5 inl-ében sztereoszkópikus mik­roszkóppal, erre a célra készített kamrában (2. ábra). A mintát a kamrába legcélszerűbb fel ml-re kalibrált Pasteur-pipettával mérni. Egyedszámlálásnál csak az élő egyedeket vesz­szük figyelembe. Amennyiben lehetséges volt, a fél ml-ben található összes egyedet megszámoltuk, a szaporodás előrehaladottabb stádiumában azon­ban bizonyos számú négyzetben végeztünk egved­számlálást és feltételezve azt, hogy az örökké mozgó Paramecium-ok egyenletesen helyezkednek el a lemezen az így nvert értékekből számítottuk ki a fél ml-ben levő egyedszámot. Mint mái- említet­tük ez a módszer mennyiségileg nem olyan meg­bízható, mint a vájt tárgylemezen végzett számlá­lás. Ha a vizsgálandó víz nem zavaros, áteső fényben a Paramecium-ok felfedezhetők benne szabad­szemmel is, sőt számuk is becsülhető. Azt, hogy melyik hígításban pusztultak el az egyedek ily módon is biztosan meg lehet állapítani. Tájéko­zódásul ez is megfelel. 4. Az adatok- értékelése Mivel a kiindulásul szolgáló egyedszám (a 2. és •3. táblázatban 0') egyforma beállítása időtrabló és felesleges, a kezelések hatását számítással vonat­koztatjuk közös alapra. Mint már említettük, technikai okok miatt a kiindulási sejtszám nem lehet 5-nél kisebb és 20-nál nagyobb. Ezért közös alapul 10 kiindulási egyedet veszünk. Minden ke­zelés négy párhuzamában megállapítjuk a kiindu­lási egyedszámot és a négv érték átlagát (»S' 0), ez­után adott időpontokban megszámláljuk az élő Pig. 2. Home-made counting slide of 0.5 ml capacity

Next

/
Thumbnails
Contents