Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

144 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Egyesületi és műszaki hírek Az előadásokat hosszabb, az előadott tényanyagra, ért ékelési módszerekre és vizsgálati szemléletmódra egy­aránt kiterjedő kötetlen vita követte. A vita résztvevői W determinisztikus és sztochasztikus szemléletmód külön­böző, elméleti és gyakorlati vonatkozásaival részletekbe menően is foglalkoztak. Kétségtelenné vált ezzel, hogy a Hajai Csoportnak a korszerű területi hidrológia legna­gyobb érdeklődésre számot tartó kérdéseiben sikerült véleménycserét létrehoznia és fiatal szakembereket megszólaltatnia. Dr. Vágás István A Vízépítőipari Szakosztály, az OVH Vízépítői pari Központ, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Mérnöki Létesítmény és Közműépítési Szakosztálya 1969. november 3-án ós 4-ón a vízellátási és csatornázási veze­tékek, valamint kisinűtárgyak tervezése és kivitelezése tárgykörében vitaülést rendezett. Előadó: Bognár Győző, vita vezető Horváth István volt. A vita során szó volt a IV. ötéves terv vízellátási és csatornázási célki­tűzéseiről, az építés jelenlegi módszereiről és eszközeiről, a fejlesztés lehetőségeiről, különös tekintettel a gépesí­tésre és az új technológiai módszerekre. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. november 5-i vitaülésón Déri József a vízhozam idősorok vízkivételek okozta csonkításáról adott elő. Az előadó matematikai­statisztikai elemzést követően külföldi és hazai számítási példákat is idézett. A Szolnoki Csoport 1969. november 10-én a tiszai ha­józás kérdéseiről egésznapos előadóülést rendezett. A Vízépítőipari Szakosztály 1969. november 10-én filmbemutatót rendezett a, francia résfalépítő és csőfektető gépekről. Bevezető előadást tartott: Stinnn Miklós. (Wasser und Boden, 1969. szept.) Svájc jelenlegi ivóvízszükségletének 26%-át tavak­ból szerzi be. A tavi vízkivételek száma 40, ós ezek éven­ként 145 millió m 3 vizet szolgáltatnak. A lakosság 1/3 része ivóvízként tisztított tóvizet használ. Jelenleg az összes tavi vízkivétel gyorsszűrővel és csírát lanító be­rendezéssel működik. Svájc vízfogyasztása 1967-ben újabb rekordot ért el, amikor is a fejenkénti vízfogyasz­tás napi átlaga 478 literre emelkedett. Ugyanekkor a csúcsfogyasztás elérte a napi 72ti litert. Az ország 230 vízműve — mint említettük — 26%-ban tavi vizet, 43° 0-ban talajvizet és csak 31%-ban szolgáltatott for­rásvizet. (Wasser- und Energie, 1968. november.) (österreichische Wasserwirtschaft, 1968. szept.—-okt.) A Tádzsik Szocialista Köztársaságban nagy öntöző­rendszer létesül a Jaranska—OBI—Kieksker gátrend­szerben, amely a szovjet ötéves terv egyik legnagyobb beruházása. 1968. máre. 29-én egyetlen óriástöltettel Bojpazi térségében hatalmas duzzasztógát sziklaanya­gát robbantották ki. A gát köbtartalma kb. 1,5—1,9 mil­lió m 3. A robbantással 25 millió rubelt takarítottak meg. (Bauplanung—Bautechnik, 1969. jan.) Két óriási tankhajó katasztrófája. Az ,,Anne Mild­rend Broeving 1966. februárjában az Északi-tenger déli részén ós a „Torrey Canon" 1967. márciusában a Seven Stones Riffles-en futott zátonyra. Az igen nagy mennyi­ségű kémiai közömbösítő szer alkalmazása Angiin déli partjain az élőlények óriási mértékű pusztulását ered­ményezte. Ezek a haváriák indokolják, hogy olyan bak­tériumfajtákat tenyésszenek ki, amelyek gyorsan leépí­tik a tengervíz olajszennyeződését. (Wasser und Boden, 1968. dec.) A vízerőben gazdag Svájc most csatlakozott Laufem­burgnál a nyugat-európai 380 000 voltos elekt romos táv­hálózathoz. Svájc ezáltal növeli a saját áramszolgálta­tásának biztonságát, optimálissá válik az áramfelhasz­nálása ós csökkentheti az elavult erőműt art alékokat. (Wasser- und Energie, 1968. nov.) Nyugat-Pakisztánban 400 km hosszú, 400 mm át mérőjfi gázcsőtávvezeték készült, amely a rendkívül változékony medrű Sutlej folyói egy bújtatóval keresztezte. 1967-ben az árvíz a bújtatót 210 m hosszban alámosta, ezért a bújtató helyreállítását mellőzték és csőhíd építése mel­lett döntöttek. A Sutlej folyó maximális árvízmennyisóge 10 000 mr'/s, tehát akkora mint a Duna legnagyobb vize. A folyón 23 nyílású többtámaszú csőhídat terveztek, minden nyílás 77 m hosszú. Csak a folyó közepén van egy fix alátámasztás, a többi mind csuklós alátámasztású ingaoszlop. (Der Bauingenieur, 1968. dec.) A J'araná folyó egyik mellékvize, a Rio Grandé, ame­lyen most építették fel az Estreito gátat, amellyel fíio de Janeiro áramellátását kívánják biztosítani. A gát 90 méter magas ós kőhányásból készül. Az erőmű telje­sítménye 7500 MW és Brazília ipari centrumában fek­szik, Rio de Janeiro, Sao Paolo ós Bello Horizontale kö­zött. Az Estreito gát a legalsó a Rio fírande-n létesítet t erőművek között és 180 millió dollár költséggel épült. A gát egy igen szűk kanyonban létesült, melynek szé­lessége 1 20, magassága pedig 160 m volt. Anglia legmagasabb völgyzárógátja most épül Wales­ben, Mongomeryshire mellett a Severn folyó forrásvidé­kén. A tározótó hasznos térfogata 50 ha 3. A gát I 1 pil­lérre támaszkodik, melyeknek háromszögletű kereszt­metszetük van. A legmagasabb pillér 72 m magas. A gá­koronán 510 m 3/s max. vízmennyiség bukhat keresztül. A vízzáró terjeszkedőhézagok kialakítása újszerű. A gát teljes költsége 4,5 millió angol font. (Der Bauingenieur, 1968. nov.) Markó Iván A „Plast" nehézbetonból készített védőfal a Szovjet­unióban atomreaktorok hűtővízvezetékeinél mint radio­aktív sugárvédelem kitűnően bevált. A „Plast" nehéz­beton cementnélkül készül. A kötőerőt tehát nem a ce­ment, hanem a poliésztergyanták szolgáltatják. Adalék­anyagként baritot alkalmaznak. A „Plast" nehézbeton igen sok abszorbeált hidrogént tartalmaz. Ez a beton­fajta nagy nyomásnál gázátnemeresztő tulajdonságot vesz fel, kitűnően ellenáll a korróziónak és jól tapad az acélbetétekhez. A „Plast" fajsúlya 4,12- 4,40 t/m 3 és térfogatsúlya 3,2—3,4 t/m 3 között van. Az egyéb nehéz­betonok 28 napos szilárdsága 190—220 kp/cm 3; ezzel szemben a „Plast" nehézbeton 10 napos szilárdsága 1200 kp/cm 5. Egy m 3 „Plast" nehézbeton ára kb. 25 rubel. (Beton i zselezobeton 1968. ápr.) Köralaprajzú résfalak épülnek Franciaországban. Ezek igen előnyösnek bizonyultak, mert bennük külső föld­nyomással szemben gyűrűfeszültsóg lép fel és így csak nyomáserők ébrednek. Elsőízben Párisban alkalmazták ezt a hengeralakú résfalat egy út kereszteződés aluljáró építésénél. A henger átmérője 31 m volt és 10,5 m mély alapgödör megtámasztására szolgált. A résfalat 20 la­mellából, 65 cm vastagsággal készítették. A lamellákat bentonit szuszpenzió védelme mellett emelték ki réselő kotrógéppel. (Traeaua•) 1958. nov.) A víztisztítási módszerek közül legújabb az ún. elekt­romos impulzus eljárás. Ezzel a módszerrel igen jó ered­ményeket értek el a szennyvíztisztítás, az ivóvíz elő­készítés, a tengervíz sótalanítás és az olajszennyeződé­sek eltávolítása terén. Ismeretes, hogy a vízben jelenlevő diszperz anyagok­nak hatékony felületi feszültségük van. Ennek inten­zitása a diszperz rendszer állékonyságának függvénye. Ha a vizet meg akarjuk szabadítani a diszperz anyagoktól, akkor az anyag elektromos töltésén kell változtatnunk. Az elektroimpulziv viszkozitási eljárásnál a diszperz anyagokkal szennyezett vizet kél szónrúd között egyen­áram hatásának tesszük ki, ami által az utóbbiak ma­gasfeszültségű kondenzátorként viselkednek. A szeny­nyezett víz mint elektrolit működik közre, ós az impul­zus változások következtében gyorsan leülepszik. Az is­mertetett ülepít esi módszer gazdasági előnye, hogy olcsó, watt-nélküli árammal működtethető. A Nyugat-Dunántúli Csoport 1969. szeptember 29-én Szombathelyen előadóülést rendezett, amelyen dr. Kecs­kés Tibor tartott előadást az Alpok-alja folyóvíz hálóza­tának kialakulásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents