Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A Kiskörei vízlépcső tengelyelhelyezése és általános elrendezése

Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 13 VÍZÉPÍTÉS A Kiskörei Vízlépcső tengelyelhelyezése és általános elrendezése Dr. HASKÓ ZOLTÁN* — AKANTIS Z ZSUZSA N N A* Bevezetés A Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) tervezi a Kiskörei (II. Tiszai) Vízlépcsői. 1961-ben, amikor máihatározat született arra vonatkozóan, hogy a Vízlépcsőt a Tisza 404 skm szelvénye környékén helyezik el (1. ábra), valamint ismertté vált, hogy a Vízlépcső mely részekből tevődik össze (a jobboldali átvágásban: vízerőmű, duzzasztómű, hajózsilip; ez a főmű és a baloldali hullámtéren: hullámtéri duzzasztómű; ez az árapasztó), megbízták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Hidroinechanikai Főosztályát a hidraulikus (áramlási) kismintakísérletek elvégzésével. Az áltulános elrendezés-vizsgálatok feladata volt a tervezett i'l helyezés több változatának felülvizsgálata, és olyan lengely-elhelyezési és általános elrendezési javaslat(ok) készítése, amely az egyéb szempontokat is figyelembe véve gazdaságos és hidraulikai (áramlási) szempontból kedvező. Az általános elrendezés modellkísérleti vizsgálatát megelőző munkálatokra e tanulmányunkban nem térünk ki, azokat a korábbiakban már ismertettük [2]. Ezek eredményeként egy 1 : 400 vízszintes és 1 : 50 magassági méretarányú, nyolcszorosán torzított modellen végeztük vizsgálatainkat, amelyet a természetben végzett észlelésekkel összehasonlítva bearányosítottunk. 1. A vizsgálatok részei A jobboldali átvágásba beépített műtárgy az áramlási viszonyokat módosította, ezért annak alakulását részletesen elemeznünk kellett. A vizsgálatot árvízi és duzzasztásos üzemi esetekben egyaránt elvégeztük. A felszíni áramlási képet a víz felszínéi-e szórt konfetti fényképezésével rögzítettük. A felszín alatti, valamint a fenékközeli áramlást hipermangán oldat, illetve szemcsés hipermangánról leoldódó festék elmozdulása útján tettük láthatóvá és fényképezéssel rögzítettük. Megfigyeltük a sodorvonal, valamint az átvágás tengelyének egymáshoz viszonyított helyzetének alakulását. Részletesen vizsgáltuk a művek vonalozását, * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), Budapest. vajon nem okoznak-e leválásokat, holttereket, keresztáramlásokat stb. Az áramlási vizsgálatokkal egyidejűleg meghatároztuk a 142. V. O. szelvényben (a vízlépcsőtől alvíz felé 550 m) a sebességviszonyok, valamint a függély-középsebesség számszerű értékének alakulását. A Vízlépcső egyes műtárgyrészei között meghatároztuk a vízhozam eloszlását, és kapcsolatot dolgoztunk ki az egyes műtárgyrészeken átfolyó vízhozam és a Taskonyi Vízmérce vízállása között azoknak a műtárgyrészeknek a paraméterében, amelyeken a víz átáramlik. Vizsgálataink kiterjedtek az ellenállás meghatározására is. Ezt a 406 skm szelvény és a Taskonyi Vízmérce (Kiskörei Híd) szelvénye közötti vízszintkülönbséggel jellemeztük. Az észlelési eredmények kiegyenlítésével számítottuk a vízszintkülönbség változását a Taskonyi Vízmérce vízállásának függvényéljen, a vízszállításban résztvevő műtárgyrészek paraméterében. Itt kívánjuk megemlíteni, hogy a korábbi feldolgozásainkban a vízmércén mért és a 406 skm szelvényben észlelhető vízállások közötti vízszint különbségről beszéltünk. A Kiskörei Híd pillérének helyi hatása miatt azonban a Vízmércén észlelhető vízállás nem egyezik a szelvényre jellemző vízállással. Jelen tanulmányunkban az ellenállást a kérdéses szelvények közötti tényleges vízszintkülönbséggel jellemezzük, amely a Taskonyi Vízmérce vízállásának függvényében változik. Az észlelési eredmények permanens mozgás esetére vonatkoznak. A fentieken kívül vizsgáltuk még a hordalék mozgását, azaz hol kell kimosásra, illetve feltöltő1. ábra. A Kiskörei Vízlépcső elhelyezkedése Puc. 1. KoMnanoeKa auőpoy3Aa KuiuKspe Abb. 1. Anordnung der Staustufe Kisköre