Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

br. Bolberitz K.: Műanyagok szerepe a vízellátásban Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. 121 TaKHM nyreM b ne^OBeMecKHÜ oprami3M. PacTBopaiomHe BemecTBa hbjihiotch MacTHHHO MOHOMepaMH ruiacTMaccoboto \iaTepnajia, a nacTHHHO iicn0Jib30BaHHhie ajih iix ii3roTOBJiemiíi noflCoÖHbie h BTopiiHHbie MaTepiiajiu. Han6o;tee npuroanbiH cnocoö flJtfl ii3MepeHHH pacTBopemtji ii3Mepenne oct3tkob ii MeToa KFIO b MeTbipex pa3Hbix no xapaKTepy BH«ax boám. Ctoht eme KOHTpojutpoBaTb kojiH^ecTBO mohob 0Ji0Ba ii loonoB aMMOHiiH w uejiecoo6pa3Ho npoBCCTii iiHiJjopMariiBiibie öaKTepnojionmecKiie HccjieaoBaHHH. B xo;ie nccjieflOBaimii paccMarpiiBajm 51 pa3Hbix buaoB njiacT.viacc, pa3Hue (pojiim, Tpyőu, npoÖKH, KaHHu h MeuiKH. HccjieaoBamiH noi<a3ajni ciuibHO OTjiiiMaiomneoi pe3yjibTaTbi. H3 IOTOBI.IX njiacTMaccoBbix iipo;tyKHtm pacTBopenne oöbiHHO iieöo^buioe. O^HaKO pacTBopeHiie öojibuioe npn opraHiinecKiix noKpbmtíix, BepHee njiacrMaccoBbix noKpbiTiíjíx HaHeceuHbix oprammecKHMH KjienBaiouuiMii BemecTBaMH. OcoőeHHo pacTeT pacTBopemte c riOBbiuieHiieM TeMnepaTypu. Co BpeMetteM pacTBopemte y.MeHbiuaeTCH, ho He bo Bcex cjiyqajix. M3 rrpoBeaeHHbix HCCJieaOBaHHH MO>KHO C/ieJiaTb BblBOfl, 1TO njiaCTMaCCOBbie MaTepnaJibi, HMeiomne CBji3b c niiTbeBoií boaoíí, ny>KHo noflBepraTb KOHTpoJibHbiM ii3MepeHitflM h npiiMenemie njiacTMacc ajih Tai<nx uejiefi Hy«<HO peryjinpoBaTb c o6meriirneHimecKofí TOHKH 3peHii>i. Rolle der Kunststoffe in der Wasserversorgung Dr. Bolberitz, K. Die der Kunststoffe habén gegenüber der natürlichen Materialien den Vorteil, dass sie der Menseh, seinen Zielsetzungen entsprechend selbst herstellt. Dies erklárt ihre rasehe Verbreitung und dass immer neuere Kunststoffarten auf den Markt kommen, die immer höheren Ansprüehen entspreehen müssen. Auf dem Gebiet der Wasserversorgung werden zahlreiehe Kunststoffe angewendet. Ihre Vorteile sind: das kleine spezifische Gewicht, die Elastizitát und die leichte Bearbeitbarkeit, die geringe Wármedehnung, Widerstand gegenüber chemisehen Einflüssen und die áusserst schleehte elektrisehe Leitfáhigkeit.. Ihre Naehteile sind: die geringe Wármebestándigkeit, in Wasser eingeweicht kann eine kleinere oder grössere Auswasserung auftreten, sie binden im allgemeinen das freie Chlor, womit die Keimfreiheit des gechlorten Wassers verringert wird und dass sie mit Rohraufsuchgeraten nicht anfgefunden werden können. Nachdem die zur Verwendung gelangenden Kunststoffe mit dem Trinkwasser in Berührung kommen, ist es notwendig, diese aus hygienischer Sicht zu untersuehen umsomehr, weil infolge der Auswasserung zahlreiehe die Gesundheit schadigende Stoffe in das Trinkwasser und dadurch in den menschliehen Organismus gelangen können. Die sich auswássernden Stoffe sind teils die Monomere des Kunststoffes, teils die wahrend ihrer Verarbeitung verwendeten Hilfs- und Zuschlagstoffe. Für ihre Untersuchung erwies sich die Messung der Auswasserung mit dem Verfahren des Verdampfungsrückstandes und des Sauerstoffverbrauchs mit Kaliumisermanganat in vier Wasserarten verschiedenen Charakters. Es ist auch begründet, die Menge des sich auswásserndenBlei-Ions, eventuell die des Ammonium-Ions zu kontrollieren und empfehlenswert, auch orientierende bakteriologische Untersuchungen vorzunehmen. Im Laufe der Untersuchungen babén wir 51 verschiedene Kunststoffbelage, Kunststoff-Folien, KunststoffRohrarten, Pfropfen und Deckel, Kannen und Beutel geprüft. Die Untersuchungen habén ausserst abweichende Resultate gezeigt. Aus fertigen Kunststoffprodukten ist die Auswasserung für gewöhnlieh gering. Umso grössere Auswásserungen sind aber aus dem auf verschiedenartigen Fláchen aufgetragenen, mit organischen Lösemitteln angefertigten Belagen zu verzeiehnen. Die Auswasserung wáclist stark mit der Erhöhung der Tomperatur. Mit der Zeit verringert sich das Mass der Auswasserung, aber nicht in jedem Fali. Aus den Untersuchungen musste die Folgerung gezogen werden, dass die mit dem Trinkwasser in Berührung kommenden Kunststoffe Kontrolluntersuchungen unterzogen werden müssen und aus hygienischer Sicht muss die Verwendung solcher Kunststoffe geregelt werden. Műszerbemutató Szombathelyen A Nyiigatduuántúli VÍZIG a Magyar Hidrológiai Társaság helyi Csoportja közreműködésével 1969. október '23—24-én műszer- ós mérésbemutatót rendezett az alkalmazott hidrológia témakörében Szombathelyen. Helyszíni mérésekkel egybekötve az alábbiak kerültek bemutatásra : 1. Saját kezelésű vízmércék, rajzoló vízmércék. 2. Vízhozammérés elektromos ellenállásváltozás regisztrálása elve szerint működő sózóberendezéssel. 3. Elektromos órzékelőjű szárnnyal végzett sebesség-, ill. vízhozammérés kis és nagy víz-változatban. 4. Vízhozammérés hordozható v. beépített mérő bukókkal források, kis hozamú ősállapotú vízfolyások, szennyvízhozamok mérésére. 5. Talajnedvesség mérése elektromos gerjesztéssel. (5. Földárammérés rövid idejű csapadók előrejelzésekhez, összefüggésben a napfolttevékenység hatásait a nagytávú előrejelzések érdekében vizsgáló elemzéseink eddigi megállapításaival. 7. Vízszint távjelzés felhívásra, telefon vonalon, megfelelő adottságú bel- és külföldi észlelőhelyekről, kis költséggel nyerhető vízállás-, csapadékadatok, esetleg víztornyok vízállásadatai beszerzésére. 8. Vízállásváltozással automatikusan zsilipállást, szivattyúüzemet kívánt program szerint irányító elektromos berendezés. 9. Köböző láda, dekadikusan berendezett vízhozamösszegező tartállyal; kanalas rendszerű köböző, elektromos megoldású összegczővel összeépítve kisvízhozamok rögzítésére, párolgás-mérő kádak pontos feltöltését jelző elektród, azonos hengerre rajzoló csapadék és vízállás regisztráló. Az 1—7. alatti eszközöket és módszereket a Nyugatdunántúli VÍZIG, a 8. alattit az Alsódunavölgyi, a 9. alattit a Középdunántúli VÍZIG munkatársai mutatták be. Az 1—7. alatti eszközök és módszerek újítási, ill. szabadalmi témák. Kidolgozójuk Pacliner Csaba, a,Nyugatdunántúli VÍZIG VGF. csoportvezetője. Dr. Joó Ottó A Szegedi Vízvédelmi Bizottság ülése 1969. december 19-én — az algyői olajkútkitörés egy éves évfodulóján —- ülést tartott az Alsótiszavidéki Vízügyi J gazgatóság mellett működő Vízvédelmi Bizottság Szegeden. Az iilés keretében előadást tartott Pintér Péter, az O VII- VIKÖZ Vízminőségi Felügyelet osztályvezető főmérnöke a zalai olajmezőn kikísérletezett hidrofobizált perlit vízminőségvédelmi alkalmazásáról. A Munkabizottság vezetői beszámoltak 1969. évi munkájukról és több határozati javaslatot hoztak. A beszámolókat dr. Vágás István, dr. Thurzó Tamás, Festő Szabó László, Bartsch Lajos, Horváth László és Szépfalusi József t artották. Az ülés homlokterében a felszíni vizek olajszennyezés elleni védelme és olajos katasztrófák vízminőségi következményeinek elhárítása állt. 1969. december 19-én az üléssel egyidejűleg megjelent az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyelete által szerkesztett „Vízminőségvédelem" c. Tájékoztató 5. száma. A lap a Vizvédelmi Bizottság 1969-ben végzett munkájáról készült beszámolókat közli. Többek között a mártólyi Holt-Tisza ág vízminőségvédelmét is magában foglaló, rendezésére vonatkozó és a Szeged szennyvizeinek tisztítására kidolgozott tanulmánytervet ismerteti. Beszámol a lap a kecskeméti szennyvízöntözóssel ós a kis galvanizáló üzemek talajvízszennyezésével foglalkozó munkabizottságok tevékenységéről. Ismerteti az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ár- ós belvízvédelmi szervezetébe épített „Vízminőségvódelmi Csoport" szervezésének körülményeit. Sz. J.