Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Dr. Kertai Ede: Szivattyús-tározós erőművek

100 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. Dr. Kertai E.: Szivattyús-tározós erőmüvek Esés [m] 3. ábra. Néhány újabban épült és tervezés alatt álló szivattyús energiatározó fajlagos beruházási költsége [4] Fig. 3. Specific investment costs for somé of the pumpedstorage developments r.ompleted recently, or under construction 14] Abb. 3. Spezifische Investitionskosten einiger vor kurzem erriehteten und unter Projektierung befindlichen Pumpspeicherwerke [4] E. Pfisterer szerint [5] 2 — 10 között változik ez a viszonyszám. Az ez ideig hasznosított esések kb. 20—1000 m között mozognak [1]. A beruházási költség jelentősen függ az eséstől. A B-3-as japán dolgozat öszszefüggést ad az esés és a szivattyú-turbina költsége között. [6] Megemlíthető, hogy a 100 m eséshez tartozó gépköltség kb. kétszerese az 500 m-hez tartozónak. A teljesítmény egységére eső fajlagos beruházás is erősen csökken az esés függvénvében. [4]. Lényegesen befolyásolják a beruházási költséget a geológiai adottságok, a medencék létesítésének körülményei, s a szivattyúzáshoz szükséges víz biztosításának lehetősége. A gépészeti berendezések között legáltalánosabb típus a külön turbinát és szivattyút tartalmazó hármas gépcsoport. Jelentős haladást jelent a reverzibilis szivattyú-turbina gépcsoport. Ez főleg kis esések hasznosítását segíti elő, amelyeket eddig 4. ábra. Isogyre szivattyú-turbina [5] Fig. 4. The Isogyre pump-turbine [5] Abb. 4. Pumpenturbine Isogyre [5] még számításon kívül kellett hagyni. A felső határ jelenleg 350 m, de ezt növelni kívánják. Japánban most terveznek szivattyú-turbinát 500 m esésre. [6]. Pfisterer szerint a reverzibilis gép alkalmazásával a vízerőmű összköltségében Í0—15% takarítható meg. Egészen új gépcsoport az Isogyre szivattyú-turbina, közös csigaházzal. Költsége a hármas és a kettős gépcsoport között van. Üzemi tulajdonságai kedvezőek. Az üzemváltozások gyorsak. Most építenek be egy egységet Svájcban és ilyent terveznek beépíteni Csehszlovákiában is. A magyar vízgépgyártás az egészen kis, 20 m körüli esésekre alkalmas reverzibilis gép kialakításában ért el eredményt. A gépi teljesítmények felső határa jelenleg 250 MVV. A törekvés az, hogy növeljék az egvségteljesítményt, mert az a beruházásokat csökkenti. Ennek Pfisterer szerint határt szab a hálózat teherbíróképessége. Az elérendő eredő hatásfokot 75%ban jelöli meg. A hármas gépcsoport és a reverzibilis szivattyúturbina állapotváltozási időszükségletei között jelentős különbség van. A reverzibilis gépnek 2-7szeresen több időre van szüksége a váltáshoz. A gépek közötti választásnál figyelembe kell venni azok sajátosságait. Más követelményeket kell kielégíteni a szivattyús energiatározónak, ha csupán a napi terhelési völgy energiáját felhasználva csúcsenergia szolgáltatására használjuk és megint mást, ha frekvencia szabályozó telepként alkalmazzuk. Az előbbit Laki Gy. klasszikus, az utóbbit dinamikus tározásnak nevezte el. [7] Előbbieket figyelembe véve felveti a topográfiai viszonyok felhasználásával külön klasszikus, ill. dinamikus feladatot ellátó, esetleg vegyes gépcsoportú szivattyús energiatározó létesítését. A szivattyús energiatározó építményei közül a felső medence méretezése és kialakítása alapvető jelentőségű. A felső medence kialakítható valamely vízfolyás völgyében völgvzárógáttal, vagy a hegy tetején a lebontott kőzetből épített körülzáró gáttal, esetleg a hegybe süllyesztve. Az üzem biztonsága megköveteli a teljes vízzáróságot. Ezért a legtöbb esetben gondoskodni kell a gyakori vízszintingadozásokra és a jég káros hatásaira is tekintettel, megfelelő vastagságú szigetelő rétegről. Nagy előrehaladás tapasztalható ezen a téren az aszfaltbeton alkalmazásában. Méretezésekor az egyéb szempontok mellett tekintetbe kell venni az 5napos munkahét bevezetésével várható változásokat is. Az alsó medence gyakran valamely folyami vízlépcső duzzasztott tere, de kiképezhető völgyzárógáttal, körgáttal vagy természetes tó felhasználásával is. A magyarországi szivattyús energiatározási lehetőségeknél pl. külön előnv, hogy a Duna nemcsak a szükséges nagymennyiségű vizet biztosítja, hanem fölöslegessé teszi az alsó medencét. Hajózható vízfolyás esetében megfelelő védelemről kell gondoskodni a ciklikusan visszavezetett víz káros hatása ellen. A Mosel-folyó pl. a Detzem-vízerőműhöz a keresztáramlás csökkentése érdekében áttört falú vezetőművet terveztek.