Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

•QS Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. A díjnyertes terv a Balaton déli partján kialakítandó regionális vízmű tervének első része, amely a vízkivé­telt, a víztisztítást, továbbá Siófok és Balatonföldvár tér­ségének fő nyomóvezetékét tartalmazza. A kiviteli terv­ben sok az újszerű megoldás. Ilyen a szívócső fektetési technológiája, a derítő gópmentes üzeme ós az alakjából folyó jó térkihasználás, a két rétegű, felületi öblítéses gyorsszűrő, a hidroeiklonos iszapkezelés, a távindítás és a hozamvezérlós. A gépészeti berendezések jól átgondoltak; a szivaty­tyúk ós szerelvények elhelyezését, kezelhetőségét, a tar­talékegysógek számát korszerű elvek alapján állapítot­ták meg. Igen jó a visszamosatás, valamint az üzemel­lenőrző műszerezés megoldása is. Az épületek összhatásukban, valamint egyedi kiál­lításukban a helyi városképbe jól illeszkednek és az il­letékes szervek azok megjelenési formájából kedvező vé­leményt nyilvánítottak. A villamos tervezők a VIZITElt V gyakorlatában igen ritkán előforduló igényű és bonyolultságú felada­taikat jól és minden igényt kielégítően oldották meg. A Balaton-vidék legnagyobb szennyvíztisztítótelepót tervezték Juhász Endre ós munkatársai Siófokra. Ez az igen sok új ötletet tartalmazó terv szintén pályadíjat nyert. A tervezők a VITUKI kísérleti berendezése alapján függőleges tengelyű felületi szellőztető szerkezetet (tur­borotoros levegőztetőt), iker elrendezésű, automatikus recirkulációt, ellenáramú dob hőkicserélő berendezést, öblítésre ós mosásra tisztított (valamint fertőtlenített) szennyvíznek hidroforral való felhasználását, az üzem műszeres ellenőrzésére vezórlőasztalt, iszapemelésre csigaszivattyút terveztek. Előirányozták a biogáz hasznosítását is ós egy külföl­di tanulmányút tapasztalatait hazai viszonyokra alkal­mazták. A több változatból kiválasztott gazdaságos megoldás a meglevő telephez való jó kapcsolódást és az üzemeltetés követelményeit is kielégíti. Pályadíjat nyert az Ecsedi láp talajvédelmi és mező­gazdasági területhasznosítási tanulmányterve, melynek elkészítésében Kamarás Miklós és munkatársai vettek részt. A terv szerencsésen egyesíti az agronómiai és mű­szaki berendezések komplex hatását és azok funkcioná­lis kapcsolatát teremti meg. A terv kiemelkedően jó műszaki megoldást nyújt az­zal, hogy a megvalósítás alatt levő 40 l/sec/km 2 fajlagos belvízi kiépítettség belvízkár elhárító hatását közel két­szeresére növeli a területet sakktábla szerűen felosztó ki­emelt úthálózattal és az azok mentén kialakítandó víz­vezető és vízkormányozó létesítményekkel. Ily módon lehetőség nyílik a 77 000 kh kiterjedésű lápi terület víz­telenítésének tenyészidőn belüli két ütemben történő végrehajtására. A tervezett kiemelt úthálózat a munkagépek mozgá­sát ós a szállítás lehetőségét mindenkor biztosítja, ami az eddigi betakarítási veszteségek kiküszöbölése és szál­lítási költségekben jelentkező megtakarítás folytán rend­kívül nagy jelentőségű. Díjazásra érdemesnek minősült a pályázaton a Duna­völgyi főcsatorna torkolati szivattyútelepének kiviteli terve is. A Dunavölgyi főcsatorna belvízrendszerének egyik legérzékenyebb része a torkolati szakasz, amely­nél a víz jelenleg egy biztonsággal nem zárható árvíz­kapun keresztül szabadon ömlik a Dunába. A betorkolás megnyugtató megoldása: közös műtárgyként kialakított szivattyútelep ós gravitációs zsilip a meglevő árvédelmi töltés tervezett korrekciójának vonalában. A terv jó megoldást ad mind magas- és mélyépítési, mind vízgépészeti ós acélszerkezeti vonatkozásban. A mélyépítést illetően különös figyelmet érdemel a ter­vezés alapgondolata, mely a két műtárgyat (zsilip cs szivattyútelep) eddig még nem alkalmazott módon egye­sítette. Ennek a műtárgynak a célszerű kialakítását a gépósztervezők munkája jelentősen elősegítette. A di­rekt kapcsolású motorok alkalmazása és az áttételi mű 'ílhagyása különösen gazdaságos megoldást nyújtott. Az elzáró szerkezetet mozgató berendezés szintén kiemel­kedő műszaki megoldású. A terveket Pipó Sándor és munkatársai készítették. Pályadíjat nyert a Kiskörei Vízlépcső ós öntözőrend­szerei főműveinek általános terve is, melynek kidolgo­zásában Dóra Tibor és munkatársai vettek részt. Az erőműnél betervezett legkorszerűbb csőturbinás gép­egységek a szokásos Kaplan-turbinás elrendezéshez ké­pest igen fejlett, elrendezésben újszerű és kiváló meg­oldást jelentenek. Újszerű ós műszaki szempontból ma­gas színvonalú a duzzasztómű mozgatószerkezeteinek hidraulikus megoldása is. A duzzasztómű magas küszöbű kialakítása az elzáró­szerkezet magasságának lényeges csökkentését tette le­hetővé. Az eredetileg előirányzott kettős billenőtáblás szegmens elzárás helyett egyszerűbb és gazdaságosabb billenőtáblás szegmens főelzáró szerkezetet terveztek. Az itt alkalmazott — és VIZITERV szabadalomként bejelentett — pillérvég kialakítás következtében a be­tonnal burkolt utófenék hossza csökkenthető volt. A hajózsilip elhelyezése az egész vízlépcsőn áthaladó üzemi híd és a darupálya alacsony vonalvezetését ered­ményezte, ami mind esztétikai, mind gazdasági szem­pontból kedvező. Takaróküregek alkalmazásával a fel­használt. vasbeton mennyisége csökkent. Újszerű és ked­vező megoldás mind a hajózás, mind az eliszaposodás szempontjából a töltés és ürítés tervezett módja, mely szerint a töltővíz nem a felvízi várakozó térből, hanem a duzzasztó előtti térből érkezik. Korszerű kialakítása folytán a hajózsilip az árvizek levezetésébe is bevonható. A fent felsoroltakon kívül díjat nyertek rnóg: Pánczélos Antal és társa a hullámlemez csőátereszek típustervével, Dóra Tibor és társai a Kiskörei Vízlépcső tárolóját határoló árvízvédelmi töltések tiszaszőlősi ós abádszalóki szakaszának erősítési tervével, továbbá Cserny László ós munkatársai a Felsőtiszavidék vízellátá­sának tanulmánytervével. Ez utóbbi igen részletes vizsgálatok alapján állapítja meg a vizsgált terület összes mezőgazdasági, ipari ós te­lepülésfejlesztési vízigényét és rámutat arra, hogy ezeket az igényeket csak az Orsz. Vízgazdálkodási Keretterv­ben rögzített vízkészlet-felosztás módosításával lehet maradéktalanul kielégíteni. A jutalmazott tervek túlnyomó többsége igen fontos beruházások korszerű és gazdaságos megvalósítására ad megoldást. Markó Iván A mesterséges tavak kérdéseiről és környezeti ha­tásaikról nemzetközi szimpoziont rendez a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsának Vízügyi Kutatási Bi­zottsága (ICSU COWAR) 1971 májusában Knoxville-ben (Tennessee, USA). A számos tudományos és kormány­zati szervezet részvételével, illetve támogatásával ren­dezett szimpozion célkitűzése, hogy a rendkívül sok­rétű tárgykörrel a különböző tudományterületeken fog­lalkozó szakemberek közötti tapasztalatcserét elősegítse. A bemutatásra javasolt dolgozatok tövid kivonatát 1970. május l-ig kell eljuttatni a COWAR Bizottság el­nökéhez (prof. William C. ACKERMANN, Illinois State Water Survey, Box 232, Urbana, Illinois, 61081, USA). Részletesebb tájékoztatást készséggel küld dr. Szesztay Károly, Bp., VIII., Rákóczi út 41, VITUKI). Sz. K. Az Országos Vízügyi Hivatal ós a Magyar Hidrológiai Társaság által meghirdetett „Víznyerés talajvízdúsí­tással" című országos tervpályázaton 20 000 Ft-os I. díjat nyert Zarándy László, 16 000 Ft-os II. díjat Jani Sándor, Virág Lajos, Becker Károly, 14 000 Ft-os III. díjat Nadzon Béla, Rück István, Dávid Mihály kapott, 6000 Ft-os megvételben részesült Gyulavári Imre, Szilá­gyi István, Sümegi Emil által beküldött tanulmány. Budapest, 1967. november 27. A PÁLYÁZAT BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents