Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

126 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések [7Dómján ,J.: Középdunai magaspartok csúszásai. Hidrológiai Közlöny 1952. 11—12. sz. [8] Erdélyi M.: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. Hidrológiai Közlöny 1955. [9] Erdélyi M.: Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt ós Izsák környékén. Földrajzi Értesítő 1960. [10] Erdélyi M.: A Duna—Tisza közének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny. 1967. 6—-8. sz. [11] Földes F—Rétháti L.: Alapozás lösztalajon. Mélyépítés Tudomány Szemle 1961. [12] Földváriné Vogl M. : Alföldi agyag és löszminták termikus vizsgálata. Alföldi Kongresszus 1953. [13] tíalli L. : A lösztalajok keletkezése és tulajdonságai mérnöki szempontból. Mélyépítéstudomány Szemle 1951. 5. sz. [14] Galli L.: A dunai ós balatoni magaspartok állékonyságának törvényszerűségei. Hidrológiai Közlöny. 1952. 11—12. sz. [15] Járai J.: Réteg azonosítás. Bányászati Kutató Int. Közi. 1963. 1. sz. [16] Karácsonyi S.—Scheuer Gy.—Vermes J.: A paksi téglagyár nyersanyagának kőzetfizikai jellemzői. Földtani Kutatás. 1967. 1. sz. [17] Kézdi Á.: Talajmechanika II. kiadás I. köt. Bp. 1960. [18] Kézdi Á.: A létesítmények épségét veszélyeztető tényezők. Műszaki Földtan. Bp. 1959. [19] Kézdi Á.: A dunaújvárosi partrogyások okai. Kézirat. [20] Kriván P.: A közép-európai pleisztocén éghajlati tagolódása a ós paksi alapszelvény. Földtani Int. Évkönyv. 1955. [21] Kriván P.: Felsőpleisztocén (rissi) andezitvulkánosság nyomai a paksi szelvényben. Földtani Közlöny. 1957 2. f. [22] Kriván P.: A paksi ós villányi alsó pleisztocén kifejlődésének párhuzamosítása. Földtani Közlöny. 1960. [23] Marosi S.: Morfológiai megfigyelések a Mezőföld déli részén. Földrajzi Értesítő. 1953. [24] Marosi S.: A Csepelsziget geomorfológiai problémái. Földrajzi Értesítő. 1955. [25] Mihályiné Lányi I.: A magyarországi löszváltozatok stb. MTA. Alföldi Kongresszus Anyaga. 1953. [26] Molnár B.: A dunaújvárosi felsőpannóniai és pleisztocén képződmények földtani vizsgálata 1966. Kézirat. [27] Papp F.: Észrevételek a magaspartok mozgása kérdésében. Hidrológiai Közlöny. 1952. 11—12. sz. [28] Pávai Vajna F.: Az alföldi Dunamellék rétegtana és hegység szerkezete. Földtani Int. Évi Jelentés. 1951. [29] Pécsi M. : A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. Bpest. Í959. [30] Pécsi M.: A magyarországi pleisztocénkori lejtős üledékek és kialakulásuk. Földrajzi Értesítő. 1962. [31] Pécsi M.: A Kárpát-medencebeli löszök, löszszerű üledékek típusai és litosztratigráfiai beosztásuk. Földrajzi Közlöny 1965. I. N. Q. U. A. Kongreszszus Bp. [32] Pécsi M.: A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesítő. 1967. [33] Rónai A.-—Barta F.—Krolopp E.: A kulesi löszfeltárás szelvénye. Földtani Int. Évi Jelentés. 1965. [34] Rónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talaj víztérképező munka eredményei. 1950— 55. Földt. Int. Évkönyve. 1956. [35] Scheuer Gy.—Vermes J.: Talajfagyási jelenségek a dunaújvárosi löszösszletben. Földrajzi Értesítő. 1967. [36] Schmidt E. R.: A dunaújvárosi 1964. évi partomlás. Földtani Intézet Évi Jelentés. 1964. [37] Stefanovits P.: Magyarország talajai. II. kiadás Bp. 1963. [38] Stefanovits P.—Rózsavölgyi I.: Újabb paleopedologiai adatok a paksi szelvényből. Agrokémia és Talajtan. 1962. 2. sz. [39] Sümeghy J.: Medencéink pliocén és pleisztocén rétegtani kérdései. Földtani Intéz et Évi J elentés. 1951. [40] Sümeghy J. : A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. Földtani Intéz et Évi J elentés. 1953. [41] Szebényi L.-né: Adatok a paksi löszfal genetikai viszonyaihoz. Agrokémia és Talajtan. 1954. [42] Szilárd J.: Geomorfológiai megfigyelések Kiskőrös ós Paks vidékén. Földrajzi Értesítő. 1955. [43] Szovjet tanácsadók szakvéleménye 1965. Kézirat. [44] Tóth l.-né—Scheuer Gy.—Vermes J.: Mérnökgeológiai megfigyelések a rácalmási csúszással kapcsolatosan. Kézirat. [45] Ungár T.: Löszfajták fizikai sajátságai. Hidrológiai Közlöny, 1964. 12. sz. [46] Vadász E.: Magyarország földtana. Bp. 1960. [47] Vágó l.-né—Scheuer Gy.: A dunaújvárosi partrogyásokkal kapcsolatban végzett talajmechanikai és vízföldtani vizsgálatok eredményei. FTI Szakvélemény 1966. [48] Vízrajzi Évkönyv: 1950—1964. VITUKI Kiadmány Bp. RHFLPOREOJIORHHECKHE HAÖ.NOAEIMFL B OKPCCTHOCTH R. flyHayftBapom H-p KapanoHU, 111.—d-p Llleyep, JJ. B r. JlyHayÜBapoui — KOTOPMH 6biji nocTpoeH Ha BOCTOIHOH rpaHii I<pa>I ME33(j)3JiA — B03Hiii<uiiie, B JieccoBOM Sepery, aeijropManHH npHMHHiuiH oneHb SoJibuine aeHE>KHbie 3aTparbi. üocKOJibKO n B AajibHeüujeM owH^aeTCH fle^opivtauHH őepera N ecTb HOBbie onacHOCTH AJIH ymepöa coopyjKeHHÖ öbijin npoBeaeHbi HeKOTOpbie MeponpHíiTHH 0TH0CHTejibH0 ycTpaHemifl HenoepeflCTBeHHbix ymepóoB h Ha 3a,MeAJieHHe öeperoBbix onoJie3Heii. B uenyix npaBHjibHoro 3anpoeKTnpoBaHHH őeperoBofí 3amirrbi Ha AaHHOH TeppHTOpim öbijiH npoBeaeHbi mnpoKiie MexammecKHe, rHAporeojioriiMecKiie H noiBeHHbie HCCJieAOBaHHH. TaKHM oSpasoM aaeTca BC>3M0>KH0CTb Ha noapoSHoe anajni3iipoBaHiie riiaporeoJiorHHecKHx AaHHbix n ocoöeHHOCTeií HeÖOJlbllIHX TeppUTOpHM. Ü3 pe3yjlbTaT0B HCCJieAOBaHHH MOWHO 6biJio onpeAeJiHTb, mto öeperoBbie Aei{iopMaunH CHJibHO H3MCHHJ1H rHApoJiorHHeCKHe H riiAporeojiorimeCKHe ycjioBHfl — MO>KHO CKa3aTb, HTO HHane Towe ocoSbie ycnoBHH — jreccoBoro őepera. Pe3yjibTaTbi oribiTOB u M3bICKaHHÍI — KOTOpbie AaJIH B03M0>KH0CTb AJIfl BblflCHeHHH npHHMH óeperoBbix AE<j)opMaunü h noMomb AJIH npaBiuibHoro TexHHHecKoro pemeHHji őeperoBoü 3amnTi.i — npitroAHbie H AJIH Y3KORO OSOÖMEHHH H AJIH OUCHKH npoöjie.M- ycToiíiHBOCTH aHajiornqHbix njiomaAeft. Hydrogeologisclie Beobachtungcn in der Umgebung von Dunaújváros dr. Karácsonyi, S.—dr. Scheuer, Gy. Auf dem Gebiet von Dunaújváros, am östlichen Rand der Landschaft Mezőföld habén die am Lössufer entstandenen Vermurungen Saehscháden verursaeht. Naehdem die als Teil des Rand-Denudationsprozesses zu erwartenden weiteren Vermurungen auf eine Gefáhrdung von neueren Bauwerken hingewiesen habén, wurden zur Verhütung von künftigen unmittelbaren Scháden und zur Verzögerung des Ufervermurungsprozesses Massnahmen vorgenommen. In Interesse der richtigen Ausbildung des Uferschutzes wurden deshalb auf diesem Gebiet umfassende erdbaumechanische, baugeologische und ergánzende hydrogeologische Aufschliessungen vorgenommen. Diese Erkundung ermöglicht somit die eingehende Analyse der hydrogeologischen Gegebenheiten und Eigenarten eines kleineren Gebietsteils. Wie aus den Untersuchungs&rgebnissen festgestellt werden konnte, habén die Uferbewegungen die in der Umgebung der Lössmauer auch ohnehin eigenartigen hydrologischen und hydrogeologischen Charakteristiken bedeutend verándert. Die Aufschliessungsergebnisse, die zur Erkundung der Ursache der Uferbewegungen und zur richtigen technischen Lösung des Uferschutzes beigetragen habén, sind für Verallgemeinerungen und für die Wertung der Standfestigkeitsprobleme von Gebieten áhnlichen Charakters geeignet.