Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Zsuffa J.: A magyar hidrológia első tanulmánya Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. 93 földet és 38?. • ölet. Alidon 1792-ben fclsőbbi rendelésekből megméretett , kiterjedése M)Q8. hold földet és 1005. • ölet foglalt, azon részek pedig, mellyek gőzölgés által 1790-ben és 1791­ben ki száradtak a' partok körül, 601. holdíól­det, 's 682. O ö'et tettek. Mélysége a' Velentzei határban 5 0 6".' — a' Sukorói határban 3' Q" 0" — a' Pákozdi határ­ban 4' 3' 0" volt, és így a' közép mélységet 2-' 10." 0-"' határozván , az egész tónak vize 611,857,708 ° (kotzkalábnyira) számláltatott. Szaporodnak e' tónak saját forrásai egyéb helyekről érkező vizekkel is, és különösen: li) A' Pátkai tóból Tsala és Kisfalud pusz-* tákon által nyernek rendszerént minden másad pertz alatt io' c (kótzka lábnyit), tehát évenként 315,360,000° 2.) A' Pákozdi Ispány ház mellett folyó pa« takotska minden másad pertz alatt 3 ^ " c (Koteka újnyit), tehát évenként 102,492,000­3.) A' Gőböl kuti forrás minden másad pert* alatt 2 £ " c tehát évenként 70,956,000."° 4.) A' szőlők között folyó forrás minden má­sad pertz alatt 2"° , tehát évenként 63,072,000."° 5.) A' Fűzfás forrás minden másad pertz a'­la,tt 2 \" c tehát évenként 70,956,000."° 6.) A' Kis Velentzei Kortsma mellett folyó Kőkuti forrás minden másad pertz alatt, 3" c te­hát évenként 94,608.,000-"° 7.) A' Pázmándi Tó minden másad pertz a­latt 2 |" c tehát évenként 86,724,000."° És így számvetés tétetvén, a' befolyó idegen viz mennyisége, ha az eső és hó viz is közelítő számba vétetik, ió formán 315,025,750.'° megyén. Mennyi haszontalan viz mennyi haszontalan földet beföd! így sóhajtanak bizonyosan azon író­ink , kik keresve keresnek szidalmakat ellenünk. Azonban ha 1792-ben ezen tó pengő pénzben é­venként a' halászat és nádlás jövedelmeiből 4000. forint hasznot hajtott, a' mint hogy igen is haj­tott , ma sem egészen haszontalan e' Velentzei Tó: pedig már előbb, mintsem ők gúnyolva ta­nítani kezdettek bennünket, volt gond ezen tó­nak letsapoltatásáról egy Bárándon, Kajtoron , Sárkereszturig a' Sárvízbe ásandó Kanális által. Megméretvén 1792-ben az eset, úgy találtatott, hogy Velentzétöl Sárkereszturig 17. lábnyi és 8­újnyi eset lenne. Meg is ásatott a' Dinnyés! tsár­ilánál nagy kiterjedésre a' Kajtori tóig a' Kanális, és a' tónak nagy része kiszáradott, és derék rét­té vált, de a' tzél egészen tsak ugyan el nem éretett, mivel a' többi rész ágya alatsonyan fek­szik a' hegyek alatt. Említenem kell még befejezésül, hogy ezen tó is hajdan, mint egyébb számos tovaink, és a* tőle nem meszsze fekvő Pátkai Tó, Fertő nevet viselt. III. Béla Király azon ók levelében, mél­lyé t lyet a' Fehérvári Hospitalárius Szerzeteseknek 1193-ban adott , mondja: In Agar (ma Agárd) juxta.Feríeit ad quinque aratra, etin Ferteu habent praedicti Fratres partém, sicut servi nostri. *) B. V. t. Könyvismertetés Szűcs Ervin: A hasonlóságéi ni élet alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Bpest, 1967. A 10 íves könyv egy kétkötetes kézikönyv első ré­sze. (A második rész: Modellkísérletek, a hasonlósági módszer alkalmazása 1968-ban jelenik meg. ) A könyv a lehető legrövidebben összefoglalja és rendszerezi mind­azon ismereteket, amelyek a hasonlósági módszer alkal­mazásához, a tágabb értelemben vett modellkísérletek lefolytatásához szükségesek. Bevezetőben egy egyszerű műszaki feladat ismer­tetésén keresztül mutatja be a vizsgálati módszerek sok­féleségét és ezen belül a hasonlósági módszer előnyeit. Ezután tér rá a „hasonlóság" elemzésére. Kimutatja a hasonlóság fogalmának jelentőségét az emberi ismere­tek kialakulási folyamatában, majd röviden tárgyalja a geometriai hasonlóság alapfogalmait. Ezen fogalmak segítségével, a fizikai egyenletek homogenitásának alap­ján vezeti le a jelenségek hasonlóságának szükséges és elégséges feltételeit. Különös figyelmet fordít annak be­bizonyítására, hogy a geometriai hasonlóság nem felté­telo (sőt: gyakran akadálya) a jelenségek hasonlóságá­nak. Az I. fejezet a jelenségek rendszerezésének alapját képező transzportelmélet vázlatos ismertetésével zárul. A II. fejezetben a modell fogalmával és feladataival foglalkozik. Ennek alapján a modellek formáit, illetve a modellezés eélját ismerteti. A III. fejezet egységes rendszerben tárgyalja a ha­sonlósági invariánsok és kritériumok levezetését. A kü­lönböző típusú folyamatok matematikai modelljének viszonylag egyszerű meghatározásán keresztül adja meg a folyamattípusra jellemző kritériumokat. A fejezetből egyértelműen kitűnik, hogy a hasonlósági kritériumok bármilyen mechanikus (táblázatos) kiválasztása súlyos hibákra vezethet . A IV. fejezet a dimenzióanalízis tárgyát és módsze­rét ismerteti. Rámut at a dimenzióanalízis és a hasonló­sági módszer közötti lényeges különbségre, azokra a hi­bákra, melyek a dimenzióanalízis helytelen értelmezésé­ből fakadnak. A dimenziónélküli számok meghatározá­sára igen egyszerű és mindig gyorsan eredményre vezető módszert ad. Az utolsó fejezet néhány, a hasonlósági módszer al­kalmazásával kapcsolatos elvi kérdést emel ki. Ezeknél a kérdéseknél igen gyakran találkozhatunk félreérthető megfogalmazással, hibás következtetésekkel. Kimutatja, hogy a hasonlóság fogalma nélkül lehetetlen lenne is­mereteinkot rendszerezni, méréseket, vizsgálatokat, ku­tatást folytatni. A könyvet 76 tételes irodalomjegyzék, valamint név- ós tárgymutató egészíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents