Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Zsuffa J.: A magyar hidrológia első tanulmánya Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. 93 földet és 38?. • ölet. Alidon 1792-ben fclsőbbi rendelésekből megméretett , kiterjedése M)Q8. hold földet és 1005. • ölet foglalt, azon részek pedig, mellyek gőzölgés által 1790-ben és 1791ben ki száradtak a' partok körül, 601. holdíóldet, 's 682. O ö'et tettek. Mélysége a' Velentzei határban 5 0 6".' — a' Sukorói határban 3' Q" 0" — a' Pákozdi határban 4' 3' 0" volt, és így a' közép mélységet 2-' 10." 0-"' határozván , az egész tónak vize 611,857,708 ° (kotzkalábnyira) számláltatott. Szaporodnak e' tónak saját forrásai egyéb helyekről érkező vizekkel is, és különösen: li) A' Pátkai tóból Tsala és Kisfalud pusz-* tákon által nyernek rendszerént minden másad pertz alatt io'

c (kótzka lábnyit), tehát évenként 315,360,000° 2.) A' Pákozdi Ispány ház mellett folyó pa« takotska minden másad pertz alatt 3 ^ "

c (Koteka újnyit), tehát évenként 102,492,0003.) A' Gőböl kuti forrás minden másad pert* alatt 2 £ "

c tehát évenként 70,956,000."° 4.) A' szőlők között folyó forrás minden másad pertz alatt 2"° , tehát évenként 63,072,000."° 5.) A' Fűzfás forrás minden másad pertz a'la,tt 2 \"

c tehát évenként 70,956,000."° 6.) A' Kis Velentzei Kortsma mellett folyó Kőkuti forrás minden másad pertz alatt, 3"

c tehát évenként 94,608.,000-"° 7.) A' Pázmándi Tó minden másad pertz alatt 2 |"

c tehát évenként 86,724,000."° És így számvetés tétetvén, a' befolyó idegen viz mennyisége, ha az eső és hó viz is közelítő számba vétetik, ió formán 315,025,750.'° megyén. Mennyi haszontalan viz mennyi haszontalan földet beföd! így sóhajtanak bizonyosan azon íróink , kik keresve keresnek szidalmakat ellenünk. Azonban ha 1792-ben ezen tó pengő pénzben évenként a' halászat és nádlás jövedelmeiből 4000. forint hasznot hajtott, a' mint hogy igen is hajtott , ma sem egészen haszontalan e' Velentzei Tó: pedig már előbb, mintsem ők gúnyolva tanítani kezdettek bennünket, volt gond ezen tónak letsapoltatásáról egy Bárándon, Kajtoron , Sárkereszturig a' Sárvízbe ásandó Kanális által. Megméretvén 1792-ben az eset, úgy találtatott, hogy Velentzétöl Sárkereszturig 17. lábnyi és 8újnyi eset lenne. Meg is ásatott a' Dinnyés! tsárilánál nagy kiterjedésre a' Kajtori tóig a' Kanális, és a' tónak nagy része kiszáradott, és derék rétté vált, de a' tzél egészen tsak ugyan el nem éretett, mivel a' többi rész ágya alatsonyan fekszik a' hegyek alatt. Említenem kell még befejezésül, hogy ezen tó is hajdan, mint egyébb számos tovaink, és a* tőle nem meszsze fekvő Pátkai Tó, Fertő nevet viselt. III. Béla Király azon ók levelében, méllyé t lyet a' Fehérvári Hospitalárius Szerzeteseknek 1193-ban adott , mondja: In Agar (ma Agárd) juxta.Feríeit ad quinque aratra, etin Ferteu habent praedicti Fratres partém, sicut servi nostri. *) B. V. t. Könyvismertetés Szűcs Ervin: A hasonlóságéi ni élet alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Bpest, 1967. A 10 íves könyv egy kétkötetes kézikönyv első része. (A második rész: Modellkísérletek, a hasonlósági módszer alkalmazása 1968-ban jelenik meg. ) A könyv a lehető legrövidebben összefoglalja és rendszerezi mindazon ismereteket, amelyek a hasonlósági módszer alkalmazásához, a tágabb értelemben vett modellkísérletek lefolytatásához szükségesek. Bevezetőben egy egyszerű műszaki feladat ismertetésén keresztül mutatja be a vizsgálati módszerek sokféleségét és ezen belül a hasonlósági módszer előnyeit. Ezután tér rá a „hasonlóság" elemzésére. Kimutatja a hasonlóság fogalmának jelentőségét az emberi ismeretek kialakulási folyamatában, majd röviden tárgyalja a geometriai hasonlóság alapfogalmait. Ezen fogalmak segítségével, a fizikai egyenletek homogenitásának alapján vezeti le a jelenségek hasonlóságának szükséges és elégséges feltételeit. Különös figyelmet fordít annak bebizonyítására, hogy a geometriai hasonlóság nem feltételo (sőt: gyakran akadálya) a jelenségek hasonlóságának. Az I. fejezet a jelenségek rendszerezésének alapját képező transzportelmélet vázlatos ismertetésével zárul. A II. fejezetben a modell fogalmával és feladataival foglalkozik. Ennek alapján a modellek formáit, illetve a modellezés eélját ismerteti. A III. fejezet egységes rendszerben tárgyalja a hasonlósági invariánsok és kritériumok levezetését. A különböző típusú folyamatok matematikai modelljének viszonylag egyszerű meghatározásán keresztül adja meg a folyamattípusra jellemző kritériumokat. A fejezetből egyértelműen kitűnik, hogy a hasonlósági kritériumok bármilyen mechanikus (táblázatos) kiválasztása súlyos hibákra vezethet . A IV. fejezet a dimenzióanalízis tárgyát és módszerét ismerteti. Rámut at a dimenzióanalízis és a hasonlósági módszer közötti lényeges különbségre, azokra a hibákra, melyek a dimenzióanalízis helytelen értelmezéséből fakadnak. A dimenziónélküli számok meghatározására igen egyszerű és mindig gyorsan eredményre vezető módszert ad. Az utolsó fejezet néhány, a hasonlósági módszer alkalmazásával kapcsolatos elvi kérdést emel ki. Ezeknél a kérdéseknél igen gyakran találkozhatunk félreérthető megfogalmazással, hibás következtetésekkel. Kimutatja, hogy a hasonlóság fogalma nélkül lehetetlen lenne ismereteinkot rendszerezni, méréseket, vizsgálatokat, kutatást folytatni. A könyvet 76 tételes irodalomjegyzék, valamint név- ós tárgymutató egészíti ki.