Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
2. szám - Dezsényi István–Bocz Károly: Csatornák vízzáróság vizsgálata alacsony nyomású levegőpróbával
88 Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. Dezsényi 1.—Bocz K.: Csatornák vízzárósága amely összefüggés az 50%-ban vízzel telített pórusú csatornákra érvényes. Az összehasonlító vizsgálati eredmények alapján az ettől eltérő mértékben vízzel telített pórusú csatornákra vonatkozóan hasonló egyszerű összefüggések adódnak az alábbiak szerint: száraz talajban fekvő, nem üzemelő csatornákra vonatkozóan t=3-d-p, (13) száraz talajban fekvő, telt szelvénnyel üzemelő, valamint talajvízszint alatt fekvő csatornákra vonatkozóan t=5 -d • fii (14) A jujviszkozitási jellemző gyakorlatilag elhanyagolható, mivel 0 b20°C értékhatárban, mely a fagyhatár alatt fekvő, földbe ágyazott csatornáknál számításba jön, csak 6%-os eltérést eredményez, mely a vizsgálati módszer hibahatárán belül van, továbbá a csatornába betáplált levegőmennyiség 1—-2 perc alatt temperálódik, így az értékelésnél a csatorna hőmérsékletével azonos hőfokúnak tekinthető. A vizsgálat során lehetőség van a mért t paraméter alapján a vízre vonatkozó ex- és infiltráció mértékének meghatározására. A 2. ábrából kitűnik, liogy fordított, de lineáris összefüggés van a vízveszteség és a levegőpróba nyomáscsökkenésének időtartama között: amiből Qef f __ th Qm teJJ .. Qm-th w/=—. <eff ihol Qeff Qm ioff th n = Qeff Qm A (15) összefüggés alapján ez a jellemző is meghatározható az alábbiak szerint -llL teff 10 11 12 13 (15) (16) a csatornából a víznyomáspróba esetében kiszivárgó vízmennyiség, a csatornából a víznyomáspróba során megengedetten kiszivárgó vízmennyiség, a levegőpróba során mért tényleges nyomáscsökkenési időtart am, a levegőpróba során megengedett nyomáscsökkenési időtartam. A gyakorlatban szokásos a csatorna vízzárósági minőségét a mért exfiltráló vízmennyiség alapján a tényleges és a megengedett exfiltrációs vízmennyiség viszonyszámával jellemezni: (18) Az előbbieknek megfelelően tehát az alacsonynyomású levegőpróbás vizsgálat a víznyomáspróbával egyenértékű és mindazon jellemzőket biztosítja, melvek a víznvomáspróbával meghatározhatók. •1. ábra. Csatornavizsgáló berendezés 1. Nyomóvezeték. 2. Háromjáratú csap. 3. Benzinmotor. 4. Vákuumméter. 5. Vízleválaszt/) tartály. 0. Manométer. 7. Szívóvezeték. 8. Centrifug. kuplung. 0. Motortartó-bak. 10. Alváz. 11. Vákuumszivattyú 12. Szívóosonk. 1.1. Vfzáteresztöcsonk. 14. Nyomócsonk Puc. 3. Oőopydoeamie ÖAH uccAedoeauua KanaAa 1. HanopHbiü npoBon. 2. TpexqacTHbiíí Kp.m. 3. EeH3HH-M0T0p. 4. BaKyy.MMeTp. 5. Pe3epBoap oTAejienHn Bojtbi. 6. MaHOMeTp. 7. BcacbiBaiomiifí npoBojt. 8. Kynaynr ueHTpoGe>KH. 9. CToflKa A/th M0T0pa. 10. PaMa. 11. BaKyyMHbiH Hacoc. 12. BcacbmaiomaH BopoHKa. 13. riponycKaioinafl Bony BopoHKa. 14. HanopHan BopoHKa Abb. 3. Kanalprüfeinrichtung J. Oruckleitung. 2. Dreiweghahn. 3. Benzinmotor. 4. Vakuummeter. 5. Wasserabscheide-Gefáss. (i. Manometer. 7. Saugleitung. 8. Zentrifugalkupplung. 9. Motorbock. 10. Untergestell. 11. Vakuurnpumpe. 12. Saugstutzen. 13. Wasserdurehlasstutzen. 14. Druckstutzen 4. Kisnyomású levegőpróbás vizsgálat berendezései A minősítésnél a túlnyomás biztosítására „mobil" légszivattyúegységet dolgoztunk ki (3. ábra). A berendezés önálló energiaforrással van ellátva, melynek segítségével bárhol lehetővé válik alkalmazása. A szerkezet légszállító képessége kb. 100 m 3/óra, melyet a beépített vízgyűrűs levegőszivattyú biztosít. A légszivattyú vízellátása beépített víztartállyal, automatikus vízkörfolyammal van biztosítva. Az egység egy 7 LE-s benzinmotort, egy vízgyűrűs levegőszivattyút és egy levegő-víz elválasztó tartályt foglal magába. Az értékeléshez szükséges nyomásmérő műszert ugyancsak a berendezésen helyeztük el. A szabadszerelésű, szántalpakra helyezett berendezés bármilyen járművön (pl. kézikocsin, vagy az e célra különösen alkalmas ,,NY rÍRSÉG" T. 5 típusú háromkerekű teherszállító motorkerékpáron stb.) szállítható. A berendezés működése az alábbi (lásd 3. ábrát): Az Sp-7 típusú, 7 LE-s benzinmotor (3) ékszíjhajtással működteti a VLV. 30. 816 típusú vízgyűrűs rotációs vákuumszivattyút (11). A vákuumszivatvtvú a szívócsonkon keresztül (12) levegőt, a vízcsonkon (13) pedig vizetszívbe. A víztartály csapját kinyitva, víz jut a lapátok közé. A vizes levegő a nyomóvezetéken (1) át jut a vízelválasztó tartályba (5), ahol a centrifugális erő a vizet leválasztja. A víz a tartályból a vízáteresztőcsonkon (13) keresztül visszajut a vákuumszivattyúba (11). Ily módon biztosítva van a szivattyú megfelelő vízellátása. A víztér felett levő tiszta levegő a három-