Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

60 Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. Dr. Juhász J.: A kitermelhető rétegvízkészlet (mind a természeteset, inind a kitermelhetőt) a kiinduló adatok nagy részének teljes bizonytalansága miatt azonban egyelőre a gyakorlati számításokra mélyebb rétegeknél nem alkalmas. A geohidrológiai számításokat inkább olyan kontrollnak használhatjuk fel, ami a kapott minimális kitermelhető dinamikus vízhozam eredetére, tehát a réteg utánpótlási irányára, módjára ad felvilágosítást. IRODALOM [i | Juhász József: A kitermelhető réteg vízkészlet. (Kézirat, 1966., Budapest.) [2] Scselkacsev V. N.—Lapuk B. H.: Földalatti hidraulika (Nehézipari Kiadó, Budapest, 1952.). [3] Ornatszkij N. V.: Mechanika gruntov (Izdatyelsztvo Moszkovszkova Universitaten, 1962.). [4] Kezdi A.: Talajmechanika T - IT. (Tankönyvkiadó, 1961, 62, Budapest.). [5] Gibson 11. E.: The progress of consolidation in a elay layer increasing in thickness with time. (Geoteehnique, VII. kötet, 4. p. 1958, XII.) [6] Florin V. A.: Osznovi mechaniki gruntov I—II. kötet (Gosztroizdat, 1961. Leningrád—Moszkva). Kcrechiiung des verfiigbareu statlschen Sehichtenwasservorrals Dr. Juhász, J. Kandidét der Technischen Wissenschaften Unter verfügbarer statischer Schichtenwasservorrat wird jener Wasservorrat verstanden, den wir aus den gegebenen Schichten bei vorausbestimmter Vermirtderung des Ruhe-Druckes technisch fördern können. Die Abhandlung bespricht einige Verfahren für die Bestimmung des verfügbaren statisehen Schichtenwasservorrats und ergánzt diese mit Verfahren für einfachere Fálle mit der Bereehnung der zeitlichen Anderungen des Ergusses. Wenn das in irgendeiner Schichtenreihe gespeichert e Wasser keine Neubildung erfahrt, wird bei Meginti der Wasserförderung aus dieser der neutrale Druck vermindert, somit erhöht sieh der aki ive Druck und die Schioht beginnt sieli zu verdichten. Entnimmt man immer soviel Wasser als infolge der Schichtenkonsolidation verdrángt wird, dann elhaltén wir bei konstanter Depression eine zeitlich abnehmende und sieh dem Null-Abfluss asymptotiseh nahernde Abflussmenge. Diese Wassermenge stammt teils aus den mit einem oder mehreren Brunnen gefilterten Schichten, grösstenteils aber aus den Deck- und Liegendschichten, die ihr Wasser mit Querströmung aus der angezapften Sehicht abgegen. Im Falle einer einzigen homogenen Schicht können wir die verfügbare Abflussmenge aus einem der zwei Graphikone bestimmen. Das erste Graphikon enthált eine annáhernde und das zweite eine genauere Lösung. Ist die anfángliehe Zusammendriickung der Schicht, die Verminderung des im voraus eingeplanten Huhedruekes und natürlich auch jenes Gebiet bekannt, in dem dies eintritt, können wir tlie entnommene Wassermenge bestimmen. Die Bereehnung können wir auch dann durchfiihren, wenn nur ein alleinstehender Brunnen vorhanden ist und sein permanenter Betrieb gesichert ist. In der Abhandlung habén wir — unter Verwendung der Terzaghi-Gersewanow Gleichung — für den Fali der gleichmássigen Rtihedruck-Verminderung das Maximum der förderbaren Abflussmenge beslimmt. Wir habén angenoinmen, dass wir die Depression gleich bei Betriebsbeginn um den Wert der im voraus bestimten Ruhe-Druckverminderung ausbilden; naeh unendlicher Zeit erhalten wir summiert den verfügbaren Wasservorrat aus dem Graphikon. Wenn in der Schicht auch Gas vorhanden ist, dann erhöht natürlich auch die Ausdehnung des Gases den in der Schicht verfügbaren statisehen Vorrat. Auch für diese Berechnungsart gibt die Abhandlung eine Lösung. Die Bestimmung des verfügbaren dynamischen Wasservorrats ist eine ausserordentlieh verwickelte Sache, die eigentlich auch heute noch nicht gelöst. wurde. Wenn auch bei irgendeinem Wasserwerk oder Brunnen Beobacht nngsdaten von einigen Jahren vorhanden sind und sieh der Iluhe-Druck wahrend dieser Zeit vermindert hal, so können wir aus der Verminderung und aus dem statisehen Vorrat jene Wassermenge bestimmen, die wahrend dieser Zeit gefördert werden kann. Da wir nun die gesamte geförderte Wassermenge kennen, erhalten wir als I )ifferenz zwischen diesen beiden — noch dazu geniigend genau den förderbaren dynamischen Wasservorrat. Wenn wir den statisehen Vorrat oder cinen Teil davon ausbeuten, so entsteht an der OberflSche eine dieser proportionale Senke, deren Wert ebenfalls berechnet werden kann. KÖNYVISMERTETÉS Oxford Itegionnl Economit- Alias: The Fnitcd SIHIPS andCanada. (CLarendon Fress, Oxford, I9ti7.) Az Oxford-atlaszok szokott pontosságával, kicsiszolódott módszereket alkalmazva, plasztikusan, a szemnek igen kellemes tónusú, jól érzékelhető szín- ós jelskálákkal (a feketét csupán feliratokban használva) jelent meg a kiadvány-sorozat könnyen kezelhető és áttekinthető tartalmú, kisebb alakú, 27 X 20 cm-es tükrű atlasza, amely a Mexikó nélküli észak-amerikai szárazföldei mutatja be. Az atlasz anyagának jelentős része közvetlenül tarthat számot ff hidrológusok érdeklődésére. A csapadék tér- és időbeli eloszlásával 6 térkép részletesen foglalkozik, s e lapokon egvéb, szinoptikusan haló klíma-elemek is szerepelnek. A fagyott föld el t erjedése, a pleisztocén eljegesedés főbb eseményeinek területi ábrázolása, a geológiai, tektonikai, táj, talaj, vegetáeiótórképek, a sugárzásmennyiségeket és hőmérsékletjárást bemutató számos ábrázolás szintén spontán kapcsolatokat tár fel a vízgazdálkodás aktív és passzív tényezőivel. Ugyanehhez elengedhetetlenek a területet 20 részletben bemutató térképek. Ezek szemléletesen ós gondos domborzati meg vízrajzi részletezéssel nyújtják a tájak felszínét, jól leolvasható közlekedési ós települési (topográfiai) anyaggal együtt. A folyókkal kapcsolatos legfőbb tudnivalókat (vízgyűjtőterület, vízhozam, hordalók viszonyok, vízhasznosít ás az öntözési, ipari, energia-termelési ós kommunális célú részletezéssel) és a lépcsők fölötti tárolók befogadóképességét ötletes szemléltető megoldásokkal ismertetik az atlasz térképei. Fő- ós melléktérkép mutatja be a nagyobb vízierőműveket és áramtermelő kapacitásukat, s külön lapok tartalmazzák a szárazföldi vizvutak, illetve a folyami kikötők leglényegesebb adatait (mélységviszonyok, fagytartam, a hajón szállított főbb árumennyiségek). Ismét más lap foglalkozik a tengeri kikötőkkel. A felsoroltakhoz járul az atlasz bő gazdaság-földrajzi anyaga (bányakincsek, a földterület hasznosítása, részletező mezőgazdasági és ipari termelési kartogramok, népessógeloszlás, forgalom, nemzeti parkok stb.) és a terület 17 nagy városának jó alaprajzszerű szerkezeti át tekintését adó I : 1,2 mill. méretarányú - tehát eléggé sokat nyújtó — térképei, a domborzati, vízrajzi és legfőbb klímaelemek feltüntetésével. Az atlasz térképes részéhez csatlakozik a kb. 10 ezer helynevet tartalmazó regiszter, növelve a mű használhatósági értékét. Dr. Aldobolyi Nagy Miklós