Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Fehér Ferenc–Salamin András–dr. Szabó László: Drénkísérletek a Keszthely–hévízi lápterületen

1 Fehér F.—Salamin A.—Dr. Szabó L.: Crénkísérleíek Kidrolóyiai Közlöny 1969. 12. sz. 565 AT 3 sz. csatorna 4. ábra. A teriilel hidroizohipszái a vízlevezetési vizsgálat után Puc. 4. Pudpou3oeuncbi nocjie uccAídoeanuü no omeody eodbi Abb. 4. Die Hydroisohypsen des Gebiets nach den Entwasseru n gsuntersuch u >i gen A kísérletek eredményei A talaj víztelenítési vizsgálatakor szakaszos szivattyúzással összesen 513 m

3 vizet emeltünk át az Öregbereki főcsatornába. Ebből a vízmennyiségből számításunk szerint 402 m

3 származott a víztelenített talajzónából, míg a többi az AT 1. csatornában és a szivattyúaknában tározott víz, továbbá a lezárás mögötti csatornaszakasz szivárgási vesztesége, valamint a párolgási veszteség. A talajvízszínnek a szivattyúzás beindítása előtti helyzetét a 3. ábra, csaknem 5 nappal később, a befejezésekor észlelt víztükröt pedig a 4. ábra szemlélteti. A 3. ábráról jól látható a mély vízszínű Öregbereki főcsatorna talaj vízleszívó és az altalaj öntözés miatt tartósan magas vízállású AT 1. és AT 3. csatornák feltöltő hatása. A legmagasabb, táblán belüli talajvízszint az 5 és 10 m sortávolságú drének vonalában mutatkozott. A 4. ábra szerint a legnagyobb vízszíncsökkenések is ebben a sávban jelentkeztek. A víztelenített talajtérfogat a drénezett területen 1803 m

3 a drénezetlen területen 681 m

3 összesen 2484 m

3 Megemlítjük, hogy a víztelenített talajtérfogat előző értékelésénél a csatornák között a talajvíz felszíne alapján meghúzható vízválasztók közötti területekből csak az AT 1. csatorna hatásterületével számoltunk. Az előzőkből következik, hogy 1 »i

3 talajból átlagosan 163 liter víz volt levezethető. Ez egyben azt is mutatja, hogy talaj vízszín-süllyesztésnél talaj köbméterenként száraz időszakban általában ilyen nagyságrendű vízelvezetésről kell gondoskonunk. Belvizek, nagy csapadékú időszak alkalmával a levezetendő víz becslésünk szerint elérheti a 200—250 l/talajköbmétert is. Ó 20 ÍO 60 80 lÓ0[m] <"> JELMAGYARÁZAT

. ® Terep szintvonala az alapsik felelt •———- Talajvíz szintvonala az alapsik otalt 0 20 W 60 SO 100 [m] 100 JELMAGYARÁZAT

: m Terep szintvonala az alapsik felett Talajvíz szintvonala az alapsik alatt 6. ábra. A terület hidroizohipszái az altalajöntözési vizsgálat után Puc. 6. ruí)p0ü30zuncbi meppumopuu nocAe uccAedoeaiitin no nodnoiieennoMy opouieniim Abb. 6. Die Hydroisohypsen des Gebiets nach der Unter. grundbewasserungsuntersuchung 5. ábra. A terület hidroizohipszái az altalajöntözési vizsgálat előtt Puc. 5. rudpou3oeuncbi meppumopuu neped uccAeőoeamieM no nodno'ieemwMy opouieiiuio Abb. .5. Die Hydroisohypsen des Gebiets vor Beginn der Unter grundbewásseru n gsuntersiu-.hu ngen Megjegyezzük még, hogy a közölt adatok szerint a szivattyúzott csatorna a drénezett területről 2,6-5-ször több vizet vezetett le, mint a drénezetlenről, azaz 2,65-szor nagyobb talajtömeget víztelenített a drénezett táblán, mint a drénezetlenen. Az altalajöntözési vizsgálat során ugyancsak szakaszos szivattyúzással összesen 1253 m

3 vizet emeltünk közel állandó magas vízszinttartással az AT 1. sz. csatornába. Ebből a vízimennyiségből — a talajból később elpárolgó vízmennyiséggel együtt 0 20 ÍO 60 80 100 [m] JELMAGYARÁZAT

• «0 Terep szintvonata oz alapsik felelt Talajvíz szintvonala az alapsik alatt AT3 sz. csatorna