Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Bognár Zoltán–dr. Kovács László: A csigaszivattyú fő méreteinek meghatározása
560 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Bognár Z.—Dr. Kovács L.: A csigaszivattyú főméretei 6. ábra. A 2.2. fejezetheti, jelölések értelmezése Abb. 6. Deutung der Bezeichnungen in Abschnitt 2.2 t/ij (csigasmt hajtM) 10050 [afj 7. ábra. Mérési úton meghatározott jelleggörbék Abb. 7. Durch Messungen bestimmte Kennlinien m = ctg a =1,73 cos 9> 0= ——— = 0,1849? 0= 79,4°= 1,38 rad 7im 1 cos y = -0,44 = 0,258 1,73-0,983 y = 75° ; 2y = 150° = 2,61 rad; sin2y=0,5 2y — sin 2y = 2,11 iQ l 3-0,0146 rk'~ Á[2y — sin2v] 2,11 rjt = 0,275 m = 0,02075 m 3 2.2. A szállítómagasság A szivattyú szállítómagassága a beépített berendezés geometriai adataitól függ. A 6. ábrán bemutatott vázlat alapján: H—l sin a — h A gyakorlatban szokásos 20°~35° hajlásszög mellett a szállítómagasságnak elsősorban a szilárdsági meggondolások szabnak határt. Általában az egy lépcsővel megvalósítható szállítómagasság-érték 3—5 m között mozog. Nagyobb szállítómagasság elérése céljából szokásos a sorbakapcsolás, amikor is két szállítócsiga van beépítve. 2.3. Fordulatszám A csigaszivattyú fordulatszáma viszonylag alacsony. Nagyobb folyadék mennyiség szállítása esetén ez a tény nagyon megnöveli a csiga átmérőjét, ami a berendezést megdrágíthatja. Nagy fordulatszám alkalmazásának határt szab a víz és a csigafelület között fellépő súrlódás. Ez azt eredményezi, hogy a felületre tapadt vízrészecskéket a centrifugális hatás következtében kiszórja a gyorsan forgó csiga az őt körülvevő teknőből, ami volumetrikus veszteséggel jár együtt. A megépített berendezéseken nyert tapasztalatok alapján elfogadható a Muysken által javasolt » = — (25) 3 v ' ÍDl tapasztalati összefüggés. Az összefüggésben D k a csiga külső átmérője m-ben. A kisebb külső átmérőjű csigák esetében < 1 méter Horch által javasolt n = 50 VK fordulatszámérték ajánlható. (26) 2.4. Teljesítmény A szivattyú hajtásához szükséges teljesítmény a P = QyH 75 • r) (27) összefüggésből határozható meg. Az összefüggésben r] a szivattyú összhatásfoka. A 7. ábrán egy />*= =600 mm külső átmérőjű ékszíj hajtással hajtott csigaszivattyú méréssel meghatározott jelleggörbéi láthatók az állásszög függvényében, a különböző bemerülési paraméterek mellett. 3. Összefoglalás A tanulmányban a csigaszivattyú fő méreteinek meghatározására alkalmas méretezési eljárást mutattunk be, amelynek segítségével adott Q, II értékek alapján a fő méretek meghatározhatók. A méretezés során több olyan kérdés merül azonban fel, amelynek megoldásához számos elméleti és kísérleti munkát kell még elvégezni. Így pl.: a volumetrikus hatásfokot befolyásoló a csiga és az álló teknő közti résméretet nagyságára, az érdességre stb.-re nezve. IRODALOM [1] Kovács L.: Vízátemelés csigaszivattyúval. Hidrológiai Közlöny. 1964. 10. [2] — Csigaszivattyún végzett mérések jegyzőkönyve Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek Tanszéke. ISesíimmung der Hnuptabmessungen der Schneckenpumpe Bognár, Z.—dr. Kovács, L. Die Verfasser habén in ihrer Abhandlung zur Bestimraung der Hauptabmessungen der Schneckenpumpe geeignete Bemessungsverfahren gezeigt. Mit Hilfe dieses Verfahrens können die Hauptabmessungen aufgrund von gegebenen Q, H-Werten bestimint werden. Im Verlauf der Vermessungen tauchten aber mehrere solche Fragen auf, zu deren Lösung zahlreiche theoretische und Versuchsarbeitcn eingeschaltet werden müssen. So z. B. bezüglieh der den volumetrischen Wirkungsgrad beeinflussenden Grösse der Spaltabmessung zwischen der Schnecke und der stehenden Mulde, der Rauhigkeit
