Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Gyöngyös környékének felszínalatti vizei

Ür. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Gyöngyös környéke Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 555 igen magas oldott sótartalom jellemzi — 7460 mg/l — így ásványvíznek minősülnek. b) Az előzőekben vázolt eltérések részletesebb összehasonlításra és elemzésre is lehetőséget nyújtanak. A keménység a mélység szerinti csökken a talajvízből kiindulva, a felső pannóniai összlet alsó részén települő vízadórétegekig. A Ca-tartalom csökkenése hasonló, míg a nátrium-ion esetében ez a tendencia megfordul és fokozatos növekedés mutatható ki. Ez okozza, hogy a kalciumhidrogénkarbonátos vizek fokozatosan nátriumhidrogénkarbonátossá válnak. Szemléletesen mutatja ezt (10. ábra) a főbb kationok és anionok mg egyenértékeinek hőmérséklet szerinti változása. Itt látható, hogy a sótartalom mennyiségi változását a hőmérséklet nem befolyásolja, ezért a nagymértékű eltéréseket csak a származás különbözőségével magyarázhatjuk. 4. összefoglalás 1. A gyöngyösi vízmű üzembehelyezése óta kereken 32,0 mill m

3 vizet termelt ki a várostól és a Mátra peremétől D-re kb. 2, ill. 6 km távolságban létesített kútjaiból. 2. A vízmű területén igen kedvező kifejlődésű pannóniai vízadórétegek tárhatók fel, amelyek lényegében 3 rétegösszletbe foglalhatók. A kútrendszert — fokozatos fejlesztéssel —- ezekre a rétegekre építették ki. 3. A földtani adottságokból is következően a kiékelődő felső pannóniai rétegsor homokrétegei nagyobbrészt közvetlenül vulkáni képződményekre támaszkodnak, míg egyes vízadórétegek a pleisztocén felszínközeli törmelékes réteghez kapcsolódnak. 4. A vízmű üzemének elemzéséből megállapítható volt, hogy az egyes vízadóösszletekből a vízmű fölötti teljes tározott készlet 12—33%-át kitevő vízmennyiséget termelték ki. 5. Bár a vízmű üzemét a kutak vízszintjének állandó és fokozódó süllyedése kíséri — melyek egy jelentős hányada a bővülő kútrendszer újabb és újabb hidrológiai egyensúlyának kialakulásából adódik — az eredeti állapot lényegében csak kis mértékű — megváltozása kizárólag a közvetlen utánpótlódás lehetőségével és tényével magyarázható. 6. Az egyes rétegösszleten belül a rétegenergia tartalmának megváltozása eltérő módon jelentkezett. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a vízutánpótlódás adottságai nem egységesek, amely egyébként az egyes rétegek mélységbeli helyzetéből is következik. Feltételezésünket még a vízkémiai eredmények is valószínűsítik. 7. A rendelkezésre álló adatok szabatosabb és számszerű részlet következtetésekre nem vezethettek, véleményünk szerint azonban a terület egyes vízföldtani sajátossága így is jól kirajzolódott, és alkalmas lehet a terület későbbi vízgazdálkodásának kialakításánál esetleg további részletesebb következtetések levonásánál, kiindulásként való felhasználásra. IRODALOM [1] Ballá I.: Az artézi jelenségek. Vízügyi Közlemények. 1961. 4. sz. [2] Dohon I.: A gyöngyöshalászi hévízfúrás. Hidrológiai Tájékoztató. 1962. ápr. [3] Kiss L.: Kutak nyugalmi vízszintjének kérdései. Hidrológiai Közlöny. 1965. 7. [4] Láng S.: Mátra és Börzsöny hegység természeti földrajza. Bpest, 1955. [5] Noszky J.: Mátra hegység geomorfológiája. Bpest, 1930. [6] Ozorai Gy.: Az Észak-keleti Középhegység vulkáni vonulatának vízföldtana. Hidrológiai Közlöny. 1965. 5. sz. [7] Ozorai Gy.: The Hydrogeology of the North-Eastern Central Mountans of Hungary. Acta Geologica. 1964. [8] Ozorai Gy.: Rétegvízemeletek az Alföldön. Földrajzi Értesítő. 1964. 2. f. [9] Radócz Gy.: A nyugalmi vízszint szerepe a mátiaalji földes-fás barnakőszén telepek azonosításéban. Hidrológiai Közlöny. 1964. 11. [10] Rónai A.: Az alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1963. 5. [11] Schmidt E. R. és szerzőtársai: Vázlatok ós tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Bpest, 1962. [12] Schmieder A.: A réteg vízutánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra és Bükkalján. Hidrológiai Közlöny. 1965. 8—10. [13] Simon I/.: A pleisztocén rétegvizek nyomásviszonyai az Alföldön. Földrajzi Értesítő. 1968. 3. f. [14] Simon L.: Szerkezeti területi típusok vízföldtani törvényszerűsége. Földrajzi Értesítő. 1964. 2. f. [15] Szebényi L.: Petőfi bánya vízföldtana. Akadémiai Műsz. Tud. Oszt. Közleményei. Alföldi Kongreszszus. 1953. [16] Szebényi L.: Előzetes jelentés a Mátraaljai rótegvízkutatásról. MÁFI. E.jel. 1952. [17] Szebényi L. : A mátraaljai pannon róteg vizek hidrogeológiai viszonyai. MAFI. E. jel. 1956. [18] TJrbancsek J.: Magyarország mélyfúrási kútjainak katasztere I—II—III. OVF kiadás. 1963—66. [19] Urbancsek J.: A vízföldtani felépítés ós a réteg víznyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 1963. 3. [20] FTV Mérnökgeológiai O.: Gyöngyös város vízellátása. Vízszerzési szakvélemény. 1955. [21] FTV Mérnökgeológiai O.: Gyöngyösi félvezetőgyár vízellátása. Vízszerzési szakvélemény. 1963. [22] FTV Mérnökgeológiai O.: Gyöngyösi vízmű bővítése. Vízszerzési szakvélemény. 1968. [23] FTV Mérnökgeológiai O.: A gyöngyösi vízművek hidrodinamikai vizsgálata. Kútvizsgálati szakvélemény. 1968. Unterirdische Gewásser in der Umgebung der Stadt Gyöngyös Dr. Karácsonyi, S.—Dr. Scheuer, Gy. Die Bestimmung der Herkunft der Tiefengewásser und ihrer Zuflussverháltnisse ist heute eine der wichtigsten hydrogeologischen Aufgaben. Eine der Hauptquellen der Erkundung sind die im Laufe der operatíven Aufgaben gewonnenen Ergebnisse. Aus der Sieht der Untersuchungen sind besonders die Itandgebiete von Bedeutung, wo die Gegebenheiten einfaeher und eindcutlicher bestimmt werden können. Aus den Ergebnissen der bei den am südlichen Ftisse des MátraGebirges errichteten Brunnen und auf dem Gebiet vorgenommenen sonstigen Untersuchungen, kann das hydrographische Bild gut skizziert werden und die vieljáhrigen Betriebserfahrungen der Brunnen ermöglichen recht wertvolle Eolgerungen.