Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Gyöngyös környékének felszínalatti vizei
550 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Sclieuer Gy.: Gyöngyös környéke j28 •2 - .^fersfe -Z2-| - .^fersfe •-20 p • 76 o/ / -—rr* 100 200 300 A vizadórétegek terep alatti mélysége [m] 6. ábra. A nyugalmi vízszint és vízhőmérséklet alakulása a XIV—XV111. sz. kutak vonatkozásában Abb. 6. GestáUung des lluhespiegelstands und der Wassertemperatur in Bezúg auf die Brunnen Nr. XIV—XVII 7. ábra. A nyugalmi vízszintek alakulása a 120—160 m (1); a 200—260 m (2) és a 300—350 m közötti (3) összletekben Abb. 7. Gestaltung der Ruhewasserspiegel zwischen den Schichtenreihen 120—160 m (1), 200—260 m (2) und 300—350 m (3) 3. Vízszerzési tapasztalatok 1. Felszínközeli vizek A nagyobb mélységre hatoló fúrások kivitelezése során mindenütt jelentkezett 3—20 m mélységben a Mátra hegység eróziójából származó törmelékesgörgeteges réteg és számos esetben a 20—30 cm 0-jű görgetegek a fúrást szinte leküzdhetetlen akadályok elé állították. E felszínközeli vízadóréteg igénybevételére látszólag igen kedvező kifejlődése következtében kísérletek történtek a város fölötti területen az Egyesült Izzó közelben levő gyáregységének vízellátása céljából. A feltárás indokoltságát növelte, hogy ezen a területen a korábbi szénkutató fúrások tapasztalata szerint az andezit-felszínig általában agyagos kifejlődésű rétegösszlet tárható fel, és lényegében ezt az eredményt szolgáltatta (lásd az 1. ábrán) az 1. sz. fúrás is. A felszínközeli réteget a város fölött több kutatófúrás (5. ábra) adata alapján kellő pontossággal határolhattuk le. Jól látható, hogy a pannon felszín — amelyre a törmelékes anyag felhalmozódott —igen egyenetlen volt. Az üledékszállítás váltakozásai miatt a felhalmozódott anyag igen vegyes összetételű. A törmelékes réteg nagyfokú agyag szennyezettségével magyarázható az igen kedvezőtlen vízadóképesség. Az itt telepített cső- és aknáskutak fajlagos vízadóképessége <7=5—40 l/p/fm közötti. A törmelékes réteg szivárgási tényezője k=5 X10 5—5 Xl0~ 6 m/sec. A kedvezőtlen vízadóképességet ellensúlyozza, hogy a termelhető víz jó minőségű, szennyezettségmentes, így közvetlenül ivóvízként volna felhasználható. A várostól D-re, a vízmű területén a törmelékes réteg kisebb vastagságú. Ennek ellenére — egyenletes ós agyag szennyezettségtől mentes szemcseösszetétele miatt — vízadóképessége rendkívül kedvező. Próbaszivattyúzás eredménye alapján a réteg kutanként 1000—1200 l/perc vízmennyiség kitermelésére alkalmas. Ugyancsak a próbaszivattyúzások eredményéből a réteg szivárgási tényezője /fc=l xl0~ 3—5 X10" 4 m/sec. A várostól D-re a felszínközeli vízadóréteg szen vnyezettsége igen magas, ígv igénybevétele — külön ipari rendszer kialakításáról — üzemek technológiai vízellátásával történhetne. 2. Mélységi vizek a) A vízmű térségében aránylag sok kedvező kifejlődésű vízadóréteg tárható fel. A kúttelepítésrc alkalmas vízadórétegek aránya 25—40% közötti, kedvezőbb a felsőpannóniai rétegek országos feltárási átlagánál. A vízmű területén az egymáshoz tartozó rétegeket három összletbe foglalhatjuk, mégpedig a 120—160 m közötti, 200—260 m közötti és a 300—350 m közötti vízadószintek. A perspektivikus kutatófúrás eredménye szerint ezen a területen 350 m alatt termelésre alkalmas vízadóréteg nem tárható fel. Mindhárom vízadóösszlet általában két — helyenként három — kb. 10 m vastag vízadóréteget foglal magába. A vízadórétegek anyaga szürke homok 0,1—0,25 mm mértékadó (D i 0) szemnagysággal. A kutak fajlagos vízadóképességei g=20—80 1/p/fm, a bekapcsolt rétegek szivárgási tényezője: k— 1 Xl05—5 Xl0~ 4 m/sec értékek közötti. b) A telepfolyadékban a mélységgel növekvő nyomásemelkedésnek megfelelően a nyugalmi vízszintek egyenletes változása figyelhető meg, amelynek tendenciája és jellege igen sok észlelési adattal fejezhető ki (6. ábra).