Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Gyöngyös környékének felszínalatti vizei
548 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Sclieuer Gy.: Gyöngyös környéke k\\\\\\\\\\\\\v 3. ábra. A XI. sz. kid szelvénye Abb. 3. Profil des Brunnens Nr. XI © Beépített szúró © Működő szúró 1963-ban (D Működő szúró 1968-ban t316/302mrnac ét ' ! 41,60m J nyvsz.0,1m^° nyvsz. 27\Om s 28h3m 788Sm mm m/mmrnacé l „ 307,8m Talp 314, <im Ml/228 mm acél 165,Om 177,0 m N fí03/192mm acél 215,.Om 226,3m 261,0 m hegységet felépítő andezitet és ebben állt meg. A fúrás eredményeinek és az egyéb földtani adatok felhasználásával a terület földtani felépítése vázlatosan a következőkben foglalható össze: Az alaphegység kifejlődése és mélysége ismeretlen. Feltételezhetően agyag-pala, fillit, esetleg karbonátos kőzetek alkotják az alaphegységet. Erre települnek az eocén, oligocén, miocén, pliocén és pleisztocén- holocén rétegek. Az óharmadidőszaki képződmények túlnyomórészben agyagos kifejlődésűek. Fúrásokkal előfordulásuk e helyen nincs igazolva. A miocén középső részének — a tortonai emelet — előfordulását a perspektivikus kutatófúrás igazolta. A fúrás 498 m-től talpig végig mikrofaunával bizonyítottan torton rétegekben haladt. Az összletet homokkő, agyagmárga, andezittufa és agglomerátum, andezit építi fel. A rétegösszlet hasznosítható víztartókat nem tartalmaz. A vizsgálatok szerint a torton rétegekre a szarmata emelet teljes kimaradásával közvetlenül alsó pannóniai korú rétegek következnek. Az alsó pannóniai összlet 398 m-től 498 m-ig tart, tehát vastagsága 100 m-re becsülhető és néhány homokkő pad betelepülésével agyag és agyagmárga rétegek alkotják. Jelentősebb vízadó rétegek az összleten belül itt sem jelentkeztek. Az alsó pannóniai rétegekre kb. 400 m vastagságú felső pannóniai összlet települ. Az összletet túlnyomórészben édesvízi rétegek, homok, barnakőszén telepek, agyagok alkotják. A nagy-számú fúrás adatai szerint a rétegek váltakozása döntő jelentőségű a vízföldtani viszonyok kialakulásában. A város É-i részén Mátrafüred felé kis vastagságú (60—100 m) és túlnyomórészben agyagos kifejlődésű. Dél felé fokozatosan kivastagszik és a homok rétegek is megjelennek, amelyek az Alföld felé fokozatosan az összleten belül uralkodóvá válnak. Legkedvezőbb vastagsági és szemszerkezeti adottságok a városi vízmű területén találhatók. Tovább, déli irányban Atkár felé a homokos víztárolók már kisebb vastagságúak és szemszerkezeti adottságuk
