Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Dr. Rákóczi László: Hidrológiai kutatás és hidrológusképzés Kanadában

538 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Dr. Rákóczi L.: Hidrológiai kutatás Kanadában 1. ábra. Kanada áttekintő térképe nak előállítására lehet számítani. Az őrállomások az észlelőhálózat ellenőrzését lehetővé tevő „fixpontok", és adataikat tízéves vízmérlegek előállítására használják. b) Öt tájjellemző területet jelöltek ki, egyetegyet Manitoba és Saskatchawan tartományokban, hármat pedig Brit Columbiában. Az első kettőn a felszínalatti vízáramlás jellemzőinek vizsgálata folyik a prérire jellemző adottságok között. A Brit Columbiában berendezett területeken a repedezett kőzetekben előálló szivárgást mérik természetes körülmények között, valamint csapadék-lefolyás összefüggéseket kívánnak felállítani bazalt anyagú vízgyűjtő számára. Mindegyik terület műszerezettsége megfelel a Nemzetközi Hidrológiai Decennium kívánalmainak. A Felszínalatti Vizek szakosztálya keretén belül Decennium-csoportot hoztak létre, amely a szerzett hidrológiai adatok tudományos feldolgozását és közreadását hivatott ellátni, beleértve a számítógépes elemzést is. c) A Nagy Tavak helyszíni hidrológiai kutatására meghirdetett 1969—70-es nemzetközi program keretében regionális felszínalatti vízmozgás-vizsgálatot végeznek az Ontario-tó vízgyűjtőjén. Ugyancsak az Ontario tavat tápláló vízfolyásokon tanulmányozzák az ezekbe a folyókba jutó felszínalatti lefolyás mértékét. A tóból kifelé irányuló felszínalatti vízmozgást infravörös fényképtechnikával és a felvételeknek a tókörnyék hidrogeológiai térképeivel való összevetése útján kutatják. d) A talaj vízállás-idősorok gépi feldolgozására vonatkozó kutatás részben a különféle számítási rendszerek összehasonlítását tartalmazza alkalmazhatóság szempontjából, részben a talajvízállásnak a légnyomás, az árapály-jelenség és az evapotranspiráció hatására előálló periodikus ingadozásait vizsgálja. A nyers észlelési adatokat lyukkártyákra vezetik rá, de alkalmaznak olyan talaj vízállás-regisztráló műszereket is, melyek közvetlenül lyukszalagon rögzítik az adatokat. A fejlesztés során piezoelektromos észlelőfejek alkalmazását tervezik. A talajvízszint előrejelzésére a szórás-analízis módszerét tartják legtöbbet ígérőnek. (A szórásanalízis a matematikai statisztikának az az eljárása, melynek alapján eldönthető, hogy egy, vagy több tényező gyakorol-e ténylegesen hatást valamely folytonos valószínűségi változóra). A hidrológiai folyamatok statisztikai vizsgálatánál többnyire a szórásanalízisnek azt a válfaját alkalmazzák, amely bizonyos tényezőket minőségi tényezőknek tekint, másokat pedig mennyiségi tényezőknek, pl. regressziós alakban (kovariancia-analízis). Külön problémát jelent a tartós fagy övezetében elhelyezendő észlelőkutak folyamatos működésének megoldása. e) A Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében tervbe vették a felszínalatti vizek mozgásának és utánpótlódásának tritium nyomjelzős kutatását is, de erre vonatkozóan még nem közöltek eredményeket. Felszíni vizek [3] a) A Decennium alkalmából 50—75 tájjellemző terület berendezését irányozták elő. Nagyságuk 100—5000 km

2 között változik. A területeket úgy választják ki, hogv jellemzőek legyenek éghajlati,