Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Winter János: talajvízjárások valószínűségi jellemzése
536 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Winter J.: Talajvíz járások jellemzése Az 1—3. táblázat adatait szemlélve némelyik tendenciaszerűen változik, de a 4 hónap alapján a tendenciát jellemezni nem tartottuk célszerűnek. Illeszkedésvizsgálatunkat a következőkben foglaljuk össze (4. táblázat). A táblázat adatai az illeszkedés jóságát jellemző számadatokat tartalmazzák százalékban. Az' egyes bázisidőszakban az első sor a teljes tartomány, a második sor a kérdéses féltartomány illeszkedését jellemzi. Ahol a fél tartomány illeszkedése megegyezett a teljessel, üresen hagytuk a kockát. A táblázat egyéb jelei: 0 — a függvény nem alkalmazható Ot-<0,1; < 0j • az éves értékek eredménye alapján az egyes hónapoknál már nem számítottuk 0 — a pontokat felraktuk, de a görbét nem, mert pontatlan, ill. beleesik az előző görbék tartományába. A folytonos vonallal bekeretezett függvény egyértelműen a legjobb, a szaggatott vonallal bekeretezettek elég jók, alkalmazásuk szóbajöhet. A függvények kiválasztásánál nemcsak a p [%] számított értéket vettük figyelembe, hanem az elnyúlások reális voltát is szemléltük. Vagyis a valószínűségelméletet felhasználtuk, de a fizikai szemléletet mindig előtérbe helyeztük. Az illeszkedési vizsgálat végső megállapításai: Maximumok Illeszkedés és elnyúlás szempontjából megfelelnek : normál, Pearson III, gyöknormál, gyökl'earson III. Ezek között a legjobb a normál, ennek megszerkesztése is a legegyszerűbb. Javaslat: normál. Minimumok Illeszkedés és elnyúlás szempontjából legjobban megfelel: Pearson III, lognormál, log-Pearson ITT, gyöknormál, gyök-Pearson III. A Pearson III függvények pontjainak számításában kétszeres szorzás van, azonkívül kell hozzá az A/ 3-ból származó c s, aminek számítása pontatlan. A normál-típusúakhoz nem kell J/ 3-at számítani. Szóbajöhet: Lognormál, Gyöknormál, Pearson III. A javasolt és szóbajöhető függvények közül az 5. ábrán mutattuk be a normált és a gyöknormált. Kenderes állomásra illeszkedésvizsgálatunk eredményeit az 5. táblázatban, normálfüggvényeket a 6. ábrán tüntettük fel. A levonható következtetések az előbbiekkel megegyeznek. Az eloszlásfüggvények paramétereinek változásával (1 éves periódus) és a paraméterek közötti kapcsolatokkal egy külön tanulmányunkban foglalkozunk . IRODALOM [ÍJ Bogárdi J.: Várható tavaszi maximális havi közepes talaj vízállás előrejelzése az Alföldön, Hidrológiai Közlöny, 1953. 11—12. sz. [2] Bogárdi J.—Szigyártó L.—V. Nagy I.: Matematieal statistics as a method for hydrologieal investigations. UNESCO—VITUKI, Bp. 1968. [3] Csorna J .-né: Különböző valószínűségi talaj vízállások meghatározása. Vízügyi Közlemények, 1968. 2. sz. [4] Goda L.: Adatok a többnapos nagycsapadékok gyakoriságáról. VITUKI témabeszámoló. 1964. [5] Rétháti L.: A talajvíz óvi menetgörbéjének sajátosságai. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. [6] Rétháti L.: A talaj vízjárást befolyásoló természetes ós mesterséges tényezők változásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1965. 12. sz. [7] Rétháti L.: A talajvízszint előrejelzése, különös tekintettel az építőiparra, Hidrológiai Közlöny. 1966. 10. sz. [8] Szigyártó Z.: Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Vízügyi Közlemények, 1966. 4. sz. [9] Ubell K.: A talajvízállás előrejelzése. VITUKI beszámoló, 1955. [10] V. Nagy I.: Hidrológia I—III. Tankönyvkiadó 1967. [11] VITUKI jelentés: Az öntözés hatása a talajvízre. 1955—58. (Vágási., Ubell K.). [12] VITUKI jelentés: A talaj vízszín alakulása és a talajvízjárás törvényszerűségeinek kutatása. Wahrseheinlichkeits-Charakterisierung (les G rundwasserspiegelganges Winter, ./. Am voraussichtlichen Wirkungsgebiet des Bewásserungssystems Tisza II habén wir zur Charakterisierung von Grundwasserbrunnen mit ungestörtem Spiegelgang, mathematisch-statistische Methoden angewendet. Wir habén unsere Untersuchungen sowohl auf die monatlichen maximalen und minimalen Wasserstánde der Vegetationszeit, als auch auf die maximalen und minimalen Jahreswasserstande ausgebreitet. In unseren Berechnungen figurieren die vom Brunnenrand gemessenen Wasserstandswerte. Die Homogenitáts- und Unabhfingigkei tsuntersuchungen, habén wir vor den statistisehen Methoden auch mit einer einfacheren (Anschauungs-) Methode durchgeführt. Die Unabhangigkeit der Zahíenreihen konnten wir in mehreren Fállen nicht bestátigen. Für unsere Untersuchungen stand uns eine Zahlenreihe von 31—33 Jahren zur Verfügung. Die empirische Verteilungsfunktionen der ausgewahlten eharakteristisehen Grundwasserspiegelstánde habén wir mit folgenden theoretischen Verteilungsfunktionen angenáhert: Normál Gamma 2 ( /' 2) Gamma 3 (/' 3) Gumbel Pearson III Logarithmische Verteilungsfunktionen (obigj- fünf Funktionen) VVurzel-Verteilungskurven (obige fünf Funktionen). Von den Verteilungsfunktionen habén wir mit der auf dem Smirnov-Lehrsatz fussenden Anpassungsuntersuchung und physikalischen Betrachtung die am reellsten annáhernden Funktionen ausgewáhlt. Ausser der Anpassung des gesamten Bereichs, habén wir auch die Anpassung des dem Charakter des Randwertes entsprechenden halben Bereichs untersucht. Wir habén festgestellt, dass zwecks Erhöhung der Berechnungsgenauigkeit die Anwendung jener Funktionen zweckmássig ist, wo zur Bestimmung ihrer Parameter das zentrale Moment dritten Ranges nicht notwendig ist. Aufgrund der Gesagten fanden wir für die Charakterisierung der maximalen Wasserstánde eindeutig die Normalfunktion für die entsprechendste; für die minimalen Grundwasserstánde können einige Funktionen gleichermassen in Frage kommen: Pearson III, Lognormál, Log-Pearson III, Wurzel-Normal, Wurzel-Pearson III, aber auch eine Normalfunktion kann angenommen weren.
