Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Deák István–dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani tapasztalatok Beremend környékén

Deák I.—Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. 505 lése a legjelentősebb. Az irodalmi adatok és a kutatási eredményeink alapján a következő vázlatos földtani értékelés adható Beremend környékére. Mezozoikum. A mezozoikum hézagos kifejlődésű, É-ról D-felé haladva egyre fiatalabb képződményekkel. A Nagyharsány-hegyen a jura mészkövek felett alsó kréta, korrallos zátony mészkő, mészmárga és rekviéáns mészkő települ. A Villányi Hegyalján a síkságból szigetként kiemelkedő mezozoos kőzetek közül Nagytótfalun, Siklóson még triász van. Harkányfürdő fúrásai is kb. 40 m-re a felszín alatt triász mészövet tártak fel. Egyebütt a felszínen mindenütt alsókréta rekviéniás mészkő van (3. ábra). A szigetszerű mezozoos rögök közötti medencében az alaphegység nagyobb medencében van. A Beremend és Kistapolca közötti medencében a — létesítendő üzem területe alatt —, geofizikai mérések 450—420 m maximális mélységben mutatták ki az alaphegység felszínét (4. ábra). Pleisztocén. A feltárásaink szerint a pleisztocén igen változatos mind horizontális, mind vertikális irányban. A Nagyharsány-hegv és a Beremendi szigethegy közötti medencében a 160 m mélységet is elérő fúrások a kréta alaphegység felett csak pleisztocént a holocént tártak fel. A mélyebb (300—400 m-es) fúrások hiánya miatt a medence mélyebb üledékének kifejlődése és kora továbbra is ismeretlen. A B-l jelű fúrás részletes üledékföldtani vizsgálata (5. ábra) szerint a kréta mészkőre vastagabb édesvízi B-5sz.fúras SíflOmBf. B-8sz. fúrás WflOmBf. B-9si fúrás ÍOO,25rnB.f. 1

1 !I!I! i iii Hí iiiii sso 23,50 43,íi7 61,20 •-DLS -Z --J2 TÖT . -ív-T

2 61J0 'l'l III 1

1 1

1 III III III iilli S

1 r3 26,90 ma 34,90 64,20 84,10 113X hl I 1

1111 I

1 1 III ITI l|l [ 1

1 jjili 113,90 22,10 32,40 4W0 48,20 JELMAGYARAZATFelszíni mocsári üledék lösz, fosszilis talajokkal TTTTT iilli Homokos iszap m "H Homok Kavicsos homok Konkréáós homokos agyag jggj

j Konkréáós B homokos iszap Konkréáós agyag Cdesviii mészkőm kréta mészkő, vörös Wsse' 123,40 3. ábra. Jellemző fúrásszelvények Abb. 3. Charakteristische Bohrprofile mészkő, erre lápi és mocsári, erősen szerves sötét iszapos-agyagos üledék települt. Ezt az üledéksort konkréciós, vörös agyagréteg fedi (az 5. ábrán a 17. sz. képződmény). A következő üledékciklus tavi rétegekkel kezdődik és folyóvízi, helyenként kavicsoshomok, ill. iszaprétegekkel zárul. A homokos réteg vízbeszerzósre kedvező, vastagsága sok helyen a 10 m-t is eléri. E réteg eltemetett és megsüllyedt folyóvízi hordalék. A Beremend—Siklós közötti vonaltól E-ra és ÉK-re a peremek felé iszapba, majd agyagba megy át. A folyóvízi rétegek fölé 20—30 m-es vastag eolikus összlet települt. Ezt a fosszilis talajok több szintre bontják. A beremendi szigethegy lösze a feltárások szerint mészkőtörmelékes lejtő üledékre települ. Beremendtől DNY-ra a B-10, B-2 és B-6 fúrások egy fiatal süllyedókben mocsári üledékek között két szintben, kedvező vízadó képességű, szürke durvaszemű folyóvízi homokot harántoltak. A Beremend környékén végzett feltárásaink eredményei Szabó Pál Zoltán [18] és Kretzoi M. [6] vizsgálataival megegyezően bizonyítják, hogy a Villányi hegységtől D-re levő terület a pleisztocénben többször szakaszosan megsüllyedt. <3. Kőzetkémiai és D TA vizsgálatok A nyersanyagkutatással és az építésföldtani vizsgálatokkal kapcsolatosan a feltárt kőzetek teljes kémiai vizsgálatát elvégeztük. Az eredmé-, nyek az egyes lösz-fajtákra vonatkozóan nagyon szemléletesek, könnyen értékelhetők és összehatonlíthatók (6. ábra). Eszerint a lősz-fajták kémiai összetétele eltérő. A foszszilis talaj összetétele minden esetben élesen eltér a körülvevő rétegekétől. A fosszilis talajokban kevesebb a CaC0

3, több az SI0

2, az A1

20

3 és a Fe

20

3, mint a löszben. Az agyagos lösz összetétele is különbözik a típusos löszétől. Ennek oka részben epigenezis lehet, vagy már eredetileg is ilyen lösz képződött éghajlati, topográfiai körülmények miatt. A feltárt 20—30 m-es löszösszlet DTA és reológiai vizsgálati eredményei is (7. ábra) mutatják a változatos lösztípusokat. A fosszilis talajokban és a löszben kimutatott illit, agyagásvány mellett megjelenik a montmorillonit és a kaolinit is. A krétamószkő CaC0

3 tartalma a 150 elemzés eredménye alapján 98%, a MgCO

a mennyisége pedig átlagban 0,60% körüli. A mészkő cementgyártásra, mészégetésre kiválóan alkalmas. A kutatási eredményeink értékelése 1. Geológiai feltárások eredményei A nagyobb területű feltárás gyorsasága és gazdaságossága érdekében a hagyományos, fúrási kutatást geofizikai vizsgálatokkal kombináltuk. A különböző rendszerű feltáró fúrások és a geoelektromos felszíni ellenállásmérés igen fontos adatokat szolgáltatott a felszínközeli vízadók elterjedésére és a mészkőfelszín helyzetének meghatározására. A geofizikai kutatást Schlumberger gradiens szonda elrendezéssel vertikális, helyenként horizontális szelvényezéssel GE-20 típusú műszerrel végeztük. A maximális AB távolság (terítés) — melytől a mérés behatolási mélysége függ — 400—800 m volt. Ahol a mészkő felszíne a terepszint alatt 200 m-nél mélyebben van, a terítést 3000 m-ig kellett növelni.