Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Akantisz Zsuzsanna: A kiskörei vízlépcső hajózsilip töltő és ürítő rendszerének hidraulikus modellkísérlete

498 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Híranyag HIDRAULIKA 1. ábra. A hajózsilip kamrájának távlati képe Puc. 7. nepcneicmueHbiü eud Kauepu cydoxodnoeo uuiw3a Fig. 1. View of the lock chamber A kiskörei vízlépcső hajózsilip töltő és ürítő rendszerének hidraulikus modellkísérlete Bevezetés A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidraulikai Laboratóriumában végeztük a Vízügvi Tervező Vállalat (VIZITERV) megbízásából a II. Tiszai (Kiskörei) Vízlépcső hajózsilipjének hidraulikus modellkísérleteit 1 : 25 méretarányú torzítatlan modellben. A zsilipfőkön keresztül történő tölművekre ható erő korlátozások miatt a töltésidő is hosszúra adódott. Az említett modellkísérletek alapján megállapítottuk, hogy a hidraulikai és a hajózási szempontból tapasztalt kedvezőtlen jelenségek megszüntetése a kamrafőkhöz csatlakozó megkerülő vezetékek nyílásméretének növelésével, vagy esetleg a tés (ürítés) vizsgálatait és azok eredményeit már korábban részletesen ismertettük [2, 5]. A többrétű feladatot ellátó hajózsilip főinek, a főkben levő zsilipkapuknak, valamint a töltő (ürítő) berendezésnek különböző kialakítása lehet. A modellkísérleti vizsgálatok célja az volt, hogy több alternatív változat közül a legkedvezőbb kialakítást meghatározza és azon a töltés (ürítés) üzemét kidolgozza. Amint az a megelőző tanulmányainkból már ismeretes, a kamrafőkön (az emelő-merülőkapun) keresztül történő töltés [2] hajózási és árvízleeresztési szempontból egyaránt kedvezőtlen. A szegmenskapu esetén sikerült kialakítani egy olyan elzáró táblát és tábla-emelési üzemet, amely hajózási szempontból kedvezőbb, de hidraulikai szempontból nem jó. A támkapus elzárás és a főket megkerülő töltő (ürítő) csatornákon keresztül történő töltés (ürítés) [5] hidraulikai szempontból sem egészen megfelelő, és a kamrában átzsilipelésre váró úszó* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), Budapest. kamra teljes hossza mentén megosztott töltéssel lehetséges. A tervező elkészítette az utóbbi változat terveit. A megépített modell távlati képét az 1. ábrán láthatjuk. A főbb méretek a következők: a mértékadó vízlépcső 10 m, a hasznos hossz 85 m, a fők távolsága 63 m, a szélesség 12,1 m. Az elzárószerkezetek mozgatása olaj hidraulikával történik. A hajózsilip töltése A tervező olyan töltő rendszert dolgozott ki, amely a duzzasztómű felvizéből veszi a töltő-vizét és azt a teljes kamra hosszon mindkét oldalon szimmetrikusan elhelyezett 12—12 80 cm-es átmérőjű nyíláson juttatja a kamrába. Töltés üzeménél kövessük a víz útját. A jobb- és bal oldali töltőcsatorna beömlő nyílása 20—20 m

2, az első tervezett duzzasztási szint esetén 5,6 m, a távlati duzzasztási szint esetén 8,5 m vízborítás van a beömlő nyílások felett, így a nyílásoknál forgó, ill. légtölcsér nem alakul ki. A jobb oldali csatorna a belépés után két-