Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Hock Béla: Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések alkalmazása vízminőségszabályozási feladatok megoldására

494 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Hock B.: Vízhozam és vízminőség közötti összefüggés , Cfg/m

3] a

M a

h

? o.j Q[m

J/s] 7. ábra. Mértékadó vízminőség értékek meghatározása Egy vízfolyás különböző szelvényeire meghatározott jellemző vízminőségi értékek lehetővé teszik jellemző vízhozamhoz tartozó vízminőségi hosszszelvények szerkesztését [2, 4]. Megfordítva a kérdést, egy még megengedhető határszennyezettségi koncentráció (C/,) ismeretében a Ch^a + ^+icQk) (7a) Qh összefüggésből meghatározható az a határvízhozam (Qh), illetve határvízhozamintervallum (Q/

n — — Qhz), amelynél kisebb, illetve nagyobb vízhozam esetén a szóbanforgó vízminőségi komponens értéke a Ch határértéket meghaladja. 5. Szervesanyag lebomlási sebesség és elsőnapi lebomlási hányad vizsgálata a vízhozam függvényében Eddigi vizsgálataink valamely vízfolyás egy meghatározott szelvényére vonatkoztak. A szervesanyagtartalomra vonatkozó komponensek (BOI

5, KMn0

4-os oxigénfogyasztás stb.) kapcsán felmerül a kérdés, hogy valamely vízfolyás két különböző szelvénye között az öntisztulás eredményeképpen hogyan változik ezen komponensek értéke különböző jellemző vízhozamoknál. A szóbanforgó két szelvény között a szervesanyag lebomlás exponenciális csökkenését tételezzük fel [2], azaz C

2

j = Cij 10-*

1'

1

2 (8) feltételezéssel élünk (8. ábra), ahol G 2j és C\j a szóbanforgó komponens értéke a két szelvényben Ú9M I \CJHO-"<<*] -t[nap] valamely jellemző vízhozam esetén, K

1 a szervesanyaglebomlás állandója nap

_

1-ban, í

1

2 a víz folyási ideje a vizsgált szakaszon napban. Cjj meghatározása a vizsgált szelvényekre érvényes (2a), ill. (3a) összefüggés előállítása után a 3. fejezetben leírtak szerint történik. A (8) összefüggés két különböző feladat megoldási lehetőségét tartalmazza. Először is C\j, K

x, illetve t

v, ismeretében meghatározható belőle C

2j értéke. Ez a művelet tulajdonképpen egy hossz-szelvénybeli előrejelzést jelent, mikoris egy adott szelvényben érvényes szennvvízterhelési, illetve szervesanyaglebomlási viszonyok ismeretében egy másik — folyásirányban lejjebb fekvő és vízminőségi adatokkal nem rendelkező — szelvény vízminőségi viszonyaira kívánunk következtetni. A (8) összefüggés másik alkalmazása — két különböző szelvény között érvényes •—• K

l szervesanyaglebomlási állandó meghatározása. Ez a feladat a (8) összefüggésben szereplő többi tényező ismeretében annak átrendezése után a lgCi,—lg C

2j (8a) összefüggés alapján oldható meg. A szervesanyag lebomlási állandó ismeretében egyszerűen meghatározható az elsőnapi lebomlási hányad, vagyis hogy egy nap alatt a vízfolyás kérdéses szakaszán a szervesanyag tartalomnak hány %-a mineralizálódik. A (8) összefüggés és a 8. ábra alapján t

1

2= 1 nap figyelembevételével ez az érték oc =100(110-*

1) (9) ahol ot %-ban értendő. Az a-tényező ismeretében becsülhető a vízfolyások öntisztító képessége [11]. Űj szennyvízbevezetések esetén a vízfolyás, valamint a bevezetett szennyvíz oc értékének ismeretében térbeli (hosszszelvénybeni) előrejelzés hajtható végre. 6. Vízminőségi előrejelzés Eddigi fejtegetéseink adott szennyvízterhelési viszonyokra vonatkoznak. Kérdés, hogy milyen formában módosulnak ezek az összefüggések, ha az adott szenny vízterhelési viszonyok pl. egy új gyár (azaz egy új szenny vízforrás) telepítése következtében megváltoznak. Képzeljük el, hogy adott vízfolyás adott szelvényében egy új ipartelep szennyvizeit engedjük a befogadóba (9. ábra). A szelvény fölötti szakaszon rendelkezésünkre áll a vízhozam sz, "sz 8. ábra. Hossz-szelvényben történő szervesanyaglebomlás 9. ábra. Új szennyvízbevezetés vázlata, szennyvíztisztítás nélkül