Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Hock Béla: Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések alkalmazása vízminőségszabályozási feladatok megoldására

492 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Hock B.: Vízhozam és vízminőség közötti összefüggés A fentiekben felsorolt paraméterek, illetve görbék évről évre történő rendszeres meghatározása és publikálása lehetővé tenné a VÍZIG-laboratóriumok által üzemeltetett — mintegy 250 állomásból álló — Felszínivíz Mintavételi Hálózat évi kb. 200 000 adatának áttekintését, a változások figyelemmel kísérését, a szükséges vízminőségszabályozási beavatkozások előkészítését. szelvényében szelvényében 3. Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések meghatározása A.2. fejezetben említett statisztikai paraméterek, a vízhozam arányában súlyozott átlagtól és a terhelés-tartóssági, valamint terhelés-összegező görbétől eltekintve, a vízminőségi adatokat a vízhozamtól függetlenül jellemzik. Továbbiakban a vízminőség különböző komponenseit a vízhozamtól való függőségben vizsgáljuk. A hosszabb időintervallumra, de azonos szennyezettségi szintre vonatkozó mérési eredményeket a vízhozam függvényében ábrázolva, különböző vízminőségi komponensek, illetve vízhozam és szenynyezettség szempontjából különböző jellegű vízfolyások esetében — Manczak eredményeivel megegyezésben [6] —eltérő jellegit pontsereget kapunk. A mérési eredményeket reprezentáló pontok közé behúzható kiegyenlítő görbe (4. ábra) általában: C[g/m1 4. ábra. Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések alakja a) nagyvízfolyások, vagy erősen szennyezett kisvízfolyások esetében mind szerves, mind szervetlen komponensek vonatkozásában hiperbolára emlékeztet; b) hevesebb vízjárású, illetve kevésbé szennyezett kisebb vízfolyások esetében, a szerves és részben a szervetlen komponensek vonatkozásában, a kezdeti hiperbolikus görbeszakasz után — a későbbiekben ismertetendő nagyvízi hatásból származó — emelkedő tendenciát mutat. Vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben fenti tapasztalati megállapításainkat. A vízminőség valamely komponenséből (C) adott vízhozam (Q) mellett származó terhelés (T=CQ) lényegében három tagból tevődik össze: a) a vízfolyás vízhozamával arányos alapterhelésből (aQ), b) a vízfolyás vízhozamától független szennyvízterhelésből (b), c) a vízfolyás vízhozamával, illetve vízhozamváltozásával egyenes arányban változó nagyvízi terhelésből, amely az árterületről történő bemosások szennyező hatását tartalmazza. Másszóval T = CQ = aQ + b + cQ(Q - , (1) terh. terh. alap szv. nagyvízi terh. terh. terh. ahol Q-l a vízfolyás vízhozama egységnyi idővel (pl. 1 nappal) a mintavételt megelőzően, a, b, c pedig számítással meghatározható állandók.