Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Evapotranszspirációs vizsgálatok rizsnövényállományban

488 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Dr. Petrasovits /.: Evapotranszspirációs vizsgálatok elhelyezkedése — az állomány zártsága „a tenyészidő szakaszától" függően lényegesen módosíthatja. A levélindexek hatásnagyságát az evapotranszspiráeió számított nagyságában a ,,k" érték fejezi ki. Ha a fenofázisnak a levél minőségére gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyjuk, akkor a ,,k" tényezőt egyszerűnek tekintjük és értékeit a 4. ábra k

l görbéjéről olvashatjuk le. Ha azonban a transzspiráló felületek nagyságán kívül a vegetáció alatt eltérő levélminőség és állományzártság hatást is figyelembe vesszük, akkor a ,,k" tényező összetett és nagyságát a 4. ábrából leolvasható k

y • k

2 érték adja. A ,,k

2 idő elején növelő, a tenvészidő végén pedig csök kentő hatású. A növelés oka a fiatal rizslevelek transzspiráció intenzitásának nagyobb volta, a csökkentő tényező viszont ellenkezőleg a növekvő arányú idősebb rizslevelek kisebb transzspirációs intenzitásában keresendő [6], görbe az ET számított értékére a tenyészTeljesérés 9 8 $1 Sr* 7 1 / { / f' / í Virágzói / f' / í / ^ / / £ i / £ i Kelés \ 1,1 1,2 1,3 1,b 04 0,5 OS 0.2 OS 1,0 1,1 1,2 A biotechnikai tényező egyszerű alakja (L\) tehát csak a levélfelület nagyságát, összetett alakja (ky • k

2) viszont a levélfelületek életkori összetettségét, minőségét is figyelembe veszi a transzspiráló levélfelületeknek az ET nagyságára gyakorolt hatásának vizsgálatánál. A tervezésben szükség lehet az átlagos levélindexre. Ezt több éves méréseinkből állítottuk össze, melynek tenvészidő alatti menetét az 5. ábra szemlélteti. A napi középhőmérséklet (l) a vizsgált területre jellemző napi középhőmérséklet °C-ban. A tényleyes sugárzási viszonyok kifejezőjét (r) a napi tényleges napfényes órákat az ugyanazon helyen lehetséges évi napfényes órák egy napra eső százalékához viszonyítva fejezi ki. A teljes napfényes órákat tehát a lehetségeshez viszonyítva adja meg. Az r érték nagysága egyrészt függ a földrajzi helytől és a globálsugárzás lehetőségétől, másrészt a konkrét időjárás hatása alatt álló napi napfényes órák számával kifejezhető tényleges sugárzási viszonyoktól az adott növényállományban. 2. táblúzaI Az ,,r" tényező értékei y: Grow. E. 1(5° 10'—22° 50'. <p: 45° 45'—48° 30'. Tabelle 2. Werte des Faktors „r" Table 2. Values of the factor "r" 4. ábra. A k\ és k., értékei rizsnövényállományok evapotranszspirációjának megállapításához Abb. 4. Die Werte k

x und k

2 zur Feststellung der Evapotranspiration der Beispflanzenbestandé Fig. 4. Values of k

1-k

2 for estimaiing evapotranspiration from rice plots h 1 m

z talaj felületre eső egyszeres levélfelölet Napfényes órák száma r" ÍV 0 0,01 1 0,02 2 0,05 3 0,07 4 0,09 5 0,11 6 0,14 * 7 0,16 8 0,18 9 0,20 10 0,23 11 0,25 12 0,27 13 0,29 14 0,32 15 0,34 16 0,36 21 tx. t ő. élbra. A rizsnövény átlagos transzspiráló levélfelületének (L

1) tenyészidő alatti változása (közepes tenyészidejű fajtáknál) Abb. 5. Ánderung wáhrend der Vegetationszeit der durchschnittlich transpirierenden Blattfláche (Li) der Beispflanze (bei Sortén mittlerer Vegetationszeit) Fig. 5. Variation during the growing season of the average transpirating leaf area (Li) of rice (for species with médium growing season length) Az r értékeket közvetlen felhasználásra a 2. táblázatban állítottuk össze 48° 30' földrajzi szélességre vonatkoztatva, amelyet Magyarország öntözött területein alkalmazni lehet. Ha napsütés nincs, tehát a napfényes órák száma=0, akkor az r=0,01. IV. A számított és mért értékek összehasonlítása Méréseinket 1957-ben 2 fajtával mindkettő esetében 5 cm-es vízborítású, 1958-ban egy fajtával, de 5 és 15 cm-es vízborítású állományban, illetve tenyészedényekben végeztük. 1968-ban Dr. Vamadevan kísérletei egy fajtára és két (5 és 20 cm-es) vízborítású kezelésre vonatkoznak. A mórt és számított értékek összehasonlításához ezeket az adatokat használtuk fel.