Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Evapotranszspirációs vizsgálatok rizsnövényállományban

Dr. Petrasovits 1.: Evapotranszspirációs vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. 487 Magyarországon a rizsnövényállományok evapo­ti'anszspirációjának tanulmányozásával 1957-től Petra­sovits [6] foglalkozik, 1967-től pedig Dr. Vamadevan in­diai aspiráns végez kutató munkát. II. A rizsnövényállományok evapotranszspirációjának mérése A szabadföldi táblában vetés előtt 10 db 45 cm mélységű 1000 cm 2-es felületű kör alakú tenyész­edényt ástunk be. Az edények helyéről kitermelt talajt lehetőleg a természetes rétegeződésnek meg­felelően a tenvészedényekbe visszahelyeztük. A tenyészedényekből 5 cm-es külső vízborítás esetén 6,5 cm-es, 15 cm-es vízrétegnél 16,5 cm-es edényrész a talajfelszín fölé emelkedett, hogy a táb­lán levő árasztóvízréteg hullámzása során ne jut­hasson víz a tenvészedényekbe. A tenyészedényekben a vetés utáni ritkítással annyi növény maradt, amennyi az edényeket kö­rülvevő parcella állománysűrűségének is megfe­lelt. A szabadföldi rizstáblán elhelyezett tenyészedé­nyeket két fenofázisban a 2—3. ábra mutatja be. A tenyészedényekből a fogyott vizet mint az eva­potranszspirációt, naponta mértük. A napi vízfogyasztáson kívül ugyancsak naponta mértük a csapadékot, továbbá a meteorológiai szabványnak megfelelően a léghőmérsékletet, a le­vegő relatív nedvességtartalmát és a napsugárzást. A növényi biometriai jellemzők közül 10 napon­ként megállapítottuk a tenyészedényekben levő nö­vények számát, továbbá az átlagos növénymagas­ságot, az edényenkénti levélszámot és a levélfelü­letek nagyságát, és feljegyeztük az egyes fenofázi­sok kezdetét és végét. III. Az ET számítási módszer ismertetése A kapott adatok sokoldalú vizsgálata és feldol­gozása alapján a rizsnövényállományok napi eva­potranszspirációját mm-ben kifejező alábbi empi­rikus matematikai összefüggés mutatkozott: k=k x biotechnikai tényező, a termesztéstech­nikai és ökológiai (fajta, állománysűrű­ség, növekedés, tápanyag stb.) tényezők hatáseredője. í=napi középhőmérséklet, r= a tényleges sugárzási viszonyok kifeje­zője. A biotechnikai tényező (k) keresésénél a következő meggondolásokból indultunk ki. Minden termesztéstechnikai- és ökológiai tényező llcltclScl a termésben realizálódik. A termésmennvi­ség számos irodalmi adat alapján szoros kapcsolat­ban van a növekedést kifejező biometriai mutatók­kal, mindenek előtt az asszimiláló levélfelület (L{) nagyságával. Az evapotranszspirációval a legszorosabb kap­csolatot a levélfelület mutatta. A levélindex (1 m 2 talaj felületre eső egyszeres transzspiráló levélfelület m 2-ben) mutatott legszo­rosabb összefüggést egyrészt a termésmennyiség­gel, másrészt az evapotranszspiráció nagyságával. A levélfelületek növekedése, amely a fajta, táp­anyagellátottság stb. eredménye bizonyos határig fokozza a napenergia felfogásának lehetőségét az asszimilációs folyamatok produktivitását, tehát a termést. Továbbá mint párolgási felületek ugyan­csak bizonyos határig fokozzák egy adott növény­állomány felületéről a gőzalakú vízleadás nagysá­gát, az evapotranszspirációt, mert növelik a pá- * rolgó felületek nagyságát. Az egész növénytermesztési komplexum szerepét és annak az eVapotranszspirációra gyakorolt hatá­sát megközelítően — mint az összetett jelenség részösszetevőinek eredőjét — a levélindexszel fe­jeztük ki. A levélfelületek szerepe a rizsállomány evapo­transzspirációs folyamatában kettős. Növekedésük fokozza a transzspirációt, az árasztó vízfelszín be­árnyékolásával viszont csökkenti az evaporációt. A levélzetnek az evapotranszspiráció nagyságára gyakorolt ezen kettős hatását a levélfelületek nagy­sága, életkora (a különböző életkorú levelek ará­nyán), továbbá a levelek és bugák állása — térbeli 2. ábra. A szántóföldön elhelyezett tenyészedények vetéskor 3. ábra. A szántóföldön elhelyezett tenyészedények bokroso­Abb. 2. Die am Aekerfeld angeordneten Zuchtgefásse bei dúskor der Aussaat Abb. 3. Die an den Ackerfeldern angeordneten Zuchtgefasse Fig. 2. Growing pots in the field at sowing bei Bestaudu n'J Fig. 3. Growing pots in the field during leaf development

Next

/
Thumbnails
Contents