Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Evapotranszspirációs vizsgálatok rizsnövényállományban
Dr. Petrasovits 1.: Evapotranszspirációs vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. 487 Magyarországon a rizsnövényállományok evapoti'anszspirációjának tanulmányozásával 1957-től Petrasovits [6] foglalkozik, 1967-től pedig Dr. Vamadevan indiai aspiráns végez kutató munkát. II. A rizsnövényállományok evapotranszspirációjának mérése A szabadföldi táblában vetés előtt 10 db 45 cm mélységű 1000 cm 2-es felületű kör alakú tenyészedényt ástunk be. Az edények helyéről kitermelt talajt lehetőleg a természetes rétegeződésnek megfelelően a tenvészedényekbe visszahelyeztük. A tenyészedényekből 5 cm-es külső vízborítás esetén 6,5 cm-es, 15 cm-es vízrétegnél 16,5 cm-es edényrész a talajfelszín fölé emelkedett, hogy a táblán levő árasztóvízréteg hullámzása során ne juthasson víz a tenvészedényekbe. A tenyészedényekben a vetés utáni ritkítással annyi növény maradt, amennyi az edényeket körülvevő parcella állománysűrűségének is megfelelt. A szabadföldi rizstáblán elhelyezett tenyészedényeket két fenofázisban a 2—3. ábra mutatja be. A tenyészedényekből a fogyott vizet mint az evapotranszspirációt, naponta mértük. A napi vízfogyasztáson kívül ugyancsak naponta mértük a csapadékot, továbbá a meteorológiai szabványnak megfelelően a léghőmérsékletet, a levegő relatív nedvességtartalmát és a napsugárzást. A növényi biometriai jellemzők közül 10 naponként megállapítottuk a tenyészedényekben levő növények számát, továbbá az átlagos növénymagasságot, az edényenkénti levélszámot és a levélfelületek nagyságát, és feljegyeztük az egyes fenofázisok kezdetét és végét. III. Az ET számítási módszer ismertetése A kapott adatok sokoldalú vizsgálata és feldolgozása alapján a rizsnövényállományok napi evapotranszspirációját mm-ben kifejező alábbi empirikus matematikai összefüggés mutatkozott: k=k x biotechnikai tényező, a termesztéstechnikai és ökológiai (fajta, állománysűrűség, növekedés, tápanyag stb.) tényezők hatáseredője. í=napi középhőmérséklet, r= a tényleges sugárzási viszonyok kifejezője. A biotechnikai tényező (k) keresésénél a következő meggondolásokból indultunk ki. Minden termesztéstechnikai- és ökológiai tényező llcltclScl a termésben realizálódik. A termésmennviség számos irodalmi adat alapján szoros kapcsolatban van a növekedést kifejező biometriai mutatókkal, mindenek előtt az asszimiláló levélfelület (L{) nagyságával. Az evapotranszspirációval a legszorosabb kapcsolatot a levélfelület mutatta. A levélindex (1 m 2 talaj felületre eső egyszeres transzspiráló levélfelület m 2-ben) mutatott legszorosabb összefüggést egyrészt a termésmennyiséggel, másrészt az evapotranszspiráció nagyságával. A levélfelületek növekedése, amely a fajta, tápanyagellátottság stb. eredménye bizonyos határig fokozza a napenergia felfogásának lehetőségét az asszimilációs folyamatok produktivitását, tehát a termést. Továbbá mint párolgási felületek ugyancsak bizonyos határig fokozzák egy adott növényállomány felületéről a gőzalakú vízleadás nagyságát, az evapotranszspirációt, mert növelik a pá- * rolgó felületek nagyságát. Az egész növénytermesztési komplexum szerepét és annak az eVapotranszspirációra gyakorolt hatását megközelítően — mint az összetett jelenség részösszetevőinek eredőjét — a levélindexszel fejeztük ki. A levélfelületek szerepe a rizsállomány evapotranszspirációs folyamatában kettős. Növekedésük fokozza a transzspirációt, az árasztó vízfelszín beárnyékolásával viszont csökkenti az evaporációt. A levélzetnek az evapotranszspiráció nagyságára gyakorolt ezen kettős hatását a levélfelületek nagysága, életkora (a különböző életkorú levelek arányán), továbbá a levelek és bugák állása — térbeli 2. ábra. A szántóföldön elhelyezett tenyészedények vetéskor 3. ábra. A szántóföldön elhelyezett tenyészedények bokrosoAbb. 2. Die am Aekerfeld angeordneten Zuchtgefásse bei dúskor der Aussaat Abb. 3. Die an den Ackerfeldern angeordneten Zuchtgefasse Fig. 2. Growing pots in the field at sowing bei Bestaudu n'J Fig. 3. Growing pots in the field during leaf development