Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Csoma János–Végvári Rezsőné: Kísérletek a barázdák szivárgási intenzitásának és víznyelő képességének meghatározása

476 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Dr. Csorna J.—Végvári R.-né: A barázdák szivárgási intenzitása 7. ábra. Összefüggés a talaj nedvességtartalma, az idő és i [1/5perc] \c\ i szivárgási intenzitás között Puc. 7. 3aeucuM0cmb Mejicdy codepncattueM eAajKHOcmu noiebi, epeMeneM u 0uAbmpai)uoHHOü uHmeHCueHOcmbw (a) BpeMH, MHHy-r, (b) BjiawHocrb, BbipaweHnajt B npouenTax cyxoro Beca noiBbi, (c) (JttUiBTpauHOHHafl HHTeHCHBHOCTb, 1,5 MHHYT Fig. 7. Relationship betuoeen soil moisture, time and the intensity of infiltration (a) time, minutes, (b) moisture as percentage by weight of dry soil,. (c) intensity of infiltration, 1/5 minutes Is 10 15] 20l_ 25, 30 t [5perc] [a] M n[%M (ahol N a légszáraz talaj súlyszázalékában kifejezett nedvességtartalom). Mindezt a (3) összefüggésbe behelyettesítve a levezetett végső összefüggés tehát így alakul: i=3,32 • 10

6(1 + iV)4.°

2(í+ 1,52 • 103iV

2'

5

7)0'

6

8 (7) A (7) egyenlet segítségével számítható, folytonos vastag vonallal ábrázolt görbék egyenlítik ki tehát a 2. ábrán feltüntetett észlelési adatsorokat, míg az i=f(t N) függvény által meghatározott felületet a 7. ábra mutatja be. A felület minden egyes pontja adott nedvességtartalom és t idő mellett megadja a t időhöz és N kezdeti nedvességtartalomhoz tartozó szivárgási intenzitást. 1

0'

3

810

6 [(£+1,52• 10 A (7) egyenlet t szerinti integrálja megadja a talaj víznyelőképességét: h= J A(t + C)~

k &+1 &+1 3,32 • 10

6(1 + iy)~

4'

02 0,32 3,32 • 10

6(1 -f A

r)

—4,0

2 (/+ 1,52 • 10~

3 -jV

2'

5

7)

0'

3

2 — (1,52 • 103 -ÍV

2'

5

7)

0'

3

2 0,32 Az egyenlet megfelelő átrendezéssel a következő képletet adja: -s. A

r

2>

5

7)

0'

3

2 —0,126 -ÍV

0'

8

2], (8> s az így meghatározható összefüggéseket ábrázolja a 3. ábrán az öt, folytonos vastag vonallal kihúzott görbe. A (8) egyenlet által meghatározott felület a 7. ábrához hasonlóan természetesen ugyancsak ábrázolható, s ez esetben a felület minden egyes pontja megadja, hogy adott kezdeti nedvességtartalom esetén a vizsgált barázda a ponthoz tartozó t ideig mennyi vizet képes elnyelni. Az alcsiszigeti öntéstalajra vonatkozóan is elvégeztük az ismertetett vizsgálatokat. A szivárgási intenzitás egyenletére itt a következő összefüggés adódott: i=2,05 • 10«(l-fiV)3.

4

3 • (í+ 7,00 • 10'

4

5)~°>

5

6~

5 • N

3 (9) Értékelés A kísérleti eredmények alapján a következő általános megállapítások tehetők: 1. Adott talajon, adott időben a termőrétegben levő nedvességtartalom és annak eloszlása határozza meg a szivárgási intenzitást és a víznyelőképességet. 2. Minden talajtípusra meghatározható a kezdeti nedvességtartalom és az idő függvényében a szivárgási intenzitás, valamint a víznyelőképesség. 3. Ha adott talajra az i=f(t, N) és h=f(t, N) függvényeket meghatároztuk, a szivárgási intenzitás és víznyelőképesség megállapítására nem kell öntözésenként minden esetben kísérletet végezni, elegendő az átlagos nedvességtartalom meghatározása. 4. Az i=f(t, N) és h—f(t, N) összefüggést elegendő meghatározott, hosszabb időnként megállapítani. Amíg a talajjellemzők közel azonosak, az öszszefüggés lényegesen nem változik. Összefoglalás A műszaki gyakorlatban használatos te szivárgási tényező nem használható közvetlenül a baráz-