Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

9. szám - Dr.Krempels Tibor: A tározás árvízi üzemének vizsgálata

404 Hidrológiai Közlöny 1969. 9. sz. Hidrológia a területi vízgazdálkodás gyakorlatában III. 90 80 70 SO 60 40 30 20 10 0 öí MsJ 14. ábra. Helyettesítő árhullámképek transzformációja a tározó vízfelületének függvényében. B= 20 méter <4 0,9 === \ \ 5 -- 20 m ^^ B = 30m QiMsJ i i 1 1 A =2,50m

3/s/h F-150 ha 0,8 0 7 0,6 0,5 0,h 0,3 100 SO SO 10 60 50 W 30 20 10 0 lő. ábra. Helyettesítő árhullámképek transzformációja a bukóéi hosszának függvényében. F=lf)0 ha előtt gyors. A 192 változat futtatása alig 30 percet vett igénybe. A digitális számítógépes eredménylapok felhasználásával összeállítottuk a vizsgált 192 árhullámkép ellapulási mérőszámát és a maximális átbukási magasságot a túlfolyón. Példának bemutatjuk mindkettőt azonos paraméterek (A=2,50 m

3/s/h fajlagos emelkedési sebesség és F—150 ha tározófelület) mellett (14. és 15. ábra). Látható, hogy számottevő transzformáció a kis tetőző vízhozamok, a rövid bukóéi hosszak és a nagy tófelületek tartományában várható. Érdekes, hogy az árhullára emelkedő ágának különböző intenzitása az ellapulás mértékében csak elhanyagolható különbségeket okoz. A vizsgálat eredménye szerint az árhullám ellapulás mértékét akkor célszerű vizsgálni, ha: — a tározó felülete nagyobb mint 100 ha; — a bukóéi hossza legfeljebb 30 m; — a mértékadó árvízhozam legfeljebb 50 m

3/s. A tetőzési átbukási magasság együtt növekszik a csúcsvízhozammal. Mivel a nagyobb csúcsvízhoH [m] A = 2,50 m

3/s/h F = 150 ha zamok tartományában csökken a transzformációs hatás, a tófelület nagysága 50 m

3/s felett már alig befolyásolja a tetőzési átbukási értéket. Példának bemutatjuk az F=150 ha felületű tározó túlfolyójánál a tetőzési átbukási magasság változását a bukóéihossz és a tetőzési árvízhozam függvényében (16. ábra). Az ábra adatai arra figyelmeztetnek, hogy célszerű lenne felülvizsgálni a szabályzatban maximálisan előírt 1,6 m hullámverésű árvédelmi biztonság értékét. A Muskingum egyenlet állandóinak meghatározása K értékének meghatározásához a digitális eredménylapokról felraktuk a transzformált árhullámokat és QM/2 értéknél meghatároztuk az azonos vízhozamhoz tartozó időbeni eltolást, figyelemmel a 10. ábrára. Az x meghatározásához egy adott árhullám transzformációját különböző kísérleti x értékekkel ismételten meg kell vizsgálni, a Muskingum módszer alkalmazásával. Ellenőrző számításaink szerint a megvizsgált 192 tározó zöménél x értéke 0,05 és 0,10 között mozgott. Ezért első közelítésben a 17. ábránál hallgatólag feltételeztük, hogy x=0. A digitális eredménylapok adatainak birtokában és a Sorensen-féle szerkesztésnek a 9. ábrán bemutatott eredményeit felhasználva kidolgoztuk a korlátozott vízemésztésű túlfolyónál jelentkező káros tiilduzzasztások számítási eljárás elvét. Ezúttal csak a vizsgálat eredményét kívánjuk szemléltetni. Például #,i = 100 cm korlátozó átbukási magasság esetén a digitális programban vizsgált 192 esetből 72 alkalommal, nagyobb a tetőzési átbukási magasság 100 cm-nél. Ezért ilyenkor a túlfolyó vízemésztése korlátozottnak tekintendő és ennek megfelelően káros túlduzzasztások jelentkeznek. A vizsgált eredményeket a 18. és a 19. ábrán bemutattuk a bukóéihossza, illetőleg a tározófelület függvényében. A magassági biztonságra vonatkozó szabályzati előírások kritikája Az ábrák elemzése azt mutatja, hogy korlátozatlan vízemésztésű túlfolyó esetén a hazai szabálvzatnak az árvédelmi és hullámverési biztonK [Ó] 50 B[m] 16. ábra. Korlátozatlan vízemésztésű túlfolyó tetőző átbukási magasságai. F = 150 ha 17. ábra. A Muskingum egyenlet K állandójának meghatározása a bukóéihossz, a tározófelület és az árhullámkép emelkedő ágának meredeksége függvényében 5i00m'/s/h 2,50m

1/s/h 1,25 rrf/s/h