Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

8. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Dr. Ormay László: Vegyi anyagokkal erősen szennyezett vízfolyások higiénes mikrobiológiai vizsgálata

Dr. Schiefner K.—Dr. Ormay L.: Higiénés mikrobiológiai vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 379 6. táblázat Az oxigénfogyasztás értekének változása a szennyvízleeresztés különböző időszakában, feltüntetve a coli szám és a toxicitás értékeit Megnevezés Séd Csatornák Duna Megnevezés I II Nádor Sió I I'aks Szekcső Mohács Leeresztéskor oxigénfogyasztás mg/1 Coli szám 1 ml-ben toxicitás 2,0 13 33,0 0,2 + 13,0 25 + 4,5 36 5,4 37 5,5 36 5,2 40 5,5 11 Leeresztés után 3 nappal oxigénfogyasztás mg/l Coli szám 1 ml-ben toxicitás 2,0 30 13,0 26 + 13,0 19 + 10,7 30 4,5 50 5,1 20 5,3 30 5,0 40 Leeresztés után 21 nappal oxigénfogyasztás mg/l Coli szám 1 ml-ben toxicitás 2,25 140 3,3 82 10,8 57 7,8 12 26 10 8 18 pedig helyreállt elsősorban a Nádor-csatorna és Sió vonatkozásában a leeresztés megkezdésének időszakára jellemző, bakteriálisán kedvező, kissé szennyezett állapot. A szennyeződés mikrobiológiai vizsgálatán kívül elvégzett kémiai elemzés értékeiből, a vízminősítésben nagy szerepet játszó oxigénfogyasztás értékét emeltük ki, a szennyvízleeresztés különböző időszakaiban, megjelölve a coli-szám változásait és az azonos vizsgálati időszakban a toxicitást (6. táblázat). A leeresztés megkezdésének napján, a Veszprémnél még tiszta felszíni vízminőséget jelző oxigénfogyasztás Papkeszinél már kifejezett szennyezettséget mutatott, negatív coli-érék és pozitív toxikológiai eredmény mellett. A kimutatott kémiai szennyeződés megmutatkozott Berhidánál is, továbbiakban pedig az évszakos vizsgálat jellemző értékeit kaptuk. Három nap múlva a kémiai szennyezettség oxigénfogyasztásban jelentkezett a Sión is, a coliszámban már értékelhető változást nem tapasztaltunk, a toxikológiai pozitivitás sem terjedt tovább. 21 nap múlva csupán a helyi szennyeződés hatása volt kifejezett —itt jegyezzük meg, hogy ebben az évszakban észleltünk biológiai tömegprodukciót is —, kedvezően alakult a coli-szám csökkenése és negatívak voltak a toxikológiai vizsgálatok eredményei is. A plankton értékelésével kapcsolatban a növény és állati szervezetek aránya érdekesen alakult. A veszprémi vízmintákban, minden időszakban az állati szervezetek domináltak, ami a veszprémi szennyvízbevezetéssel is összefüggésben lehetett. Különösen a Monas típusú Flagellaták és a Ciliqták között a Vorticella opercularia volt rendszeresen jelen. A növényi szervezetek között 1965. áprilisban az OscÁllatoria limosa több mint 40%-ban volt képviselve. E mintavételi helyen minden alkalommal megtaláltuk a Navicula criptocephala-t és a Nitzschia palea-t. A papkeszii vízmintákban a növényi szervezetek váltak dominánssá. Megfigyeltük, hogy a leeresztést követő vízmintákban a Flagellaták és Ciliatak teljesen eltűntek és a növényi szervezeteknek mintegy 40%-a elpusztult, csupán vázuk volt jelen. — Ez magyarázza a 3. táblázatban feltüntetett „kedvezőbb" szaprobiológiai indexet és alacsonyabb szervezetszámot. — A szennyvízleeresztés 5—8 napjára a toxicitás csökkenésével megjelentek a Flagellaták; Monas és Bodo típusok és mindig előfordult a Beggiatoa alba, többször pedig az Oscillatoria limosa és az elpusztult szervezetek aránya is lecsökkent. A 21. napon végzett vizsgálat eredménye a veszprémihez képest kedvező volt, a növényi szervezetek nagyszámú elszaporodása megfelelő öntisztulásra utalt. A berhidai planktonvizsgálatok a papkeszivel úgyszólván azonosan változtak, esetenként azonban a szennyvízleeresztés idejében a Protozoák aránya növekedett. Szabadbattyánnál: a Nádor-csatorna vizében már minden esetben a növényi szervezetek dominál tak. 1965-ben a Navicula criptocephala 70%-ban, 1966 novemberben Cyclotella sp.-k és a Nitzschia acicularis 80%-ban vízvirágszerűen, milliós nagyságrendben voit jelen. A Sárvízben: 1965. szeptemberben a Cyclotella sp.-k és a Melosira varians, októberben a Scenedesmus quadricauda szervezeteket találtuk meg tömegprodukciószerűen, a főleg növényi összetételű biocönozisban. Cecénél: a Nádor-csatornában áprilisban a Navicula criptocephala, júliusban Scenedesmus falcatus és quadricauda, 1966. márciusban Nitzschia acicularis, Caloneis sp., Navicula criptocephala volt a vezéralak, novemberben pedig a Scenedesmus quadricauda többmilliós előfordulása jelentette a jellemző biológiai képet. A Sárvíz vizsgálata esetében 1965. júliusban láttuk a legkiugróbb értéket, az Oscillatoria limosa 95%-os dominanciáját és ekkor találtuk a fitoFlagellaták legváltozatosabb képviselőit is. A Sió vízmintáiban dominánsan jelentkeztek a Balaton jellegzetes szervezetei is, melyek közül főleg növényi szervezetek nagy változatossága tárult a szemünk elé. A dunai vízmintákat vizsgálva: a kifejezett budapesti szennyeződés képe dél felé a fokozódó öntisztulásnak megfelelően alakult. A szennyeződés