Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Juhász József: A gát alatti szivárgás néhány esete
Dr. Juhász J.: A gát alatti szivárgás Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 349 A teljes vizsgálat természetesen a Qi értékek összegének maximum keresése. A teljes vízhozam: Q=QI + QII+QIII + QIV + QV. Abban az esetben, ha Xi_n-nél a számítást ugyanúgy végezzük, de l 1_ 2 helyébe Xi~nírunk, Pi értékét pedig a P'i aránypárból kapott X,1—2 II értékkel helyettesítjük. Ebben az esetben természetesen elmarad az I. térrész hozama. A II., IV. és III. térrész számításával kapcsolatban megjegyezzük, hogy ha az — 2 j ^ vagy a bm értéke nagyobb, mint az adott esetben érvényes Xort, akkor ez utóbbival kell számolni. Abban az esetben, ha a mentett oldalon csatornás megcsapolást alkalmazunk, úgy az összes B értékekben az Mifjkah tagok elmaradnak. kifjdij Ha a megcsapoló elemek a feküig leérnek (pl. mélyszivárgó vagy kutak), úgy Bi értékében a T i 2-es tagok elmaradnak és helyettük D kerül — a szivárgó (kútsor) távolsága a gát mentett oldali lábától. Ci pedig Ci = 1- xn Oti 1 összefüggésre változik. A számítás menete meglehetősen hosszadalmas, miután igen sok változó együttes optimumának megfelelő vízhozam maximumot kell keresni. Ezért 19. ábra. Az átszivárgó vízhozam meghatározására szolgáló különböző módszerek eredményeinek összehasonlítása Puc. 19. CpaeHeHue pe3yjibmamoe pa3nux Memodoe, cjiyjtcau)ux ÖÁH onpedeMHun (puAbmpymiifeeoca paexoda Fig. 19. Comparison of results eomputed by different metliods serving for the determination of underseepage discharge helyesnek látszik a vizsgálatot elektronikus számológépen — csinálni. A számológépre való átvitelnél az xn= összefüggések alapján mindenütt Irt i Ti j-t helyettesítünk be ay helyébe. Ezzel a változók mennyiségét némileg csökkentjük. A feladat jobb érzékelhetősége érdekében a 17. és 18. ábrán A=3 esetre két példát mutatunk be. A 17. ábra arra az esetre szól, ha a mentett oldalon nincs megcsapolás, a 18. ábra pedig, ha van. A számítási eredményekből látszik, hogy minél közelebb van a meder a (ját lábához, illetve minél szélesebb, annál nagyobb az átszivárgó hozam.. A vizsgálati eredmények összehasonlítása más vizsgálati módokkal A meglevő számítási eljárásokat az átszivárgó vízhozam meghatározása szempontjából hasonlíthatjuk össze legkönnyebben. Amennyiben itt egyezést találunk, úgy a nyomásoknál más eltérés tulajdonképpen nincs. Az összehasonlíthatóság érdekében a lehető legegyszerűbb esetet —- fedőréteg nélküli homogén réteget — vettünk alapul, mert több eljárás csak erre az esetre ad összefüggést. A 19. ábrán összehasonlítjuk Dachler, Kovács Gy., Pavlovszky módszereit a javasolttal. Ha lehetőség nyílt a homogén izotróp (A=l) eset, mellett különböző mértékig anizotrop kőzetekre is. Az összehasonlításból látható, hogy a javasolt eljárás — elvi hasonlóságának megfelelően — a vízhozamkorrekció nélkül igen jól egyezik a Dachler-féle módszer eredményeivel. Ha pedig alkalmazzuk a Q vízhozamkorrekciót, az elméletileg legpontosabb Pavlovszky eljárással egyező értékeket kapunk. Összefoglalás A két bemutatott dolgozatban igyekeztünk az árvédelmi vonalakkal kapcsolatban olyan egységes hidraulikai elveket kidolgozni, amelyek segítségével a felmerülő kérdéseket ugyanazon szemlélettel, azonos kerületi feltételekkel és így hasonló pontossággal tudjuk meghatározni. A számítási eljárás kialakításánál arra törekedtünk, hogy a minél kevesebb sematizálást kelljen alkalmazni, tehát a legjobban simulhassunk a mindenkori környezethez. A javasolt eljárást összehasonlítottuk az ismert korábbi módszerekkel és azt tapasztaltuk, hogy az elméletileg legpontosabb eljárásokkal teljesen megegyezik. A vizsgálat kapcsán bevezettük a mértékadó beszivárgási (T y) ill. kiszivárgási sávszélességet (T 2) ami a fakadóvizek megjelenési sávját is adja. Feltártuk a hullámtéri anyaggödrök vagy holtmedrek hatását az árvédelmi vonalra, s ezzel lehetővé vált azok hatását lemérni. Útmutatásul szolgál ez a vizsgálat az újonnan hullámtérbe telepítendő anyaggödrök helyének kijelölésénél is. * * * A dolgozat anyagának számítási munkáját és az ábrák legtöbbjének szerkesztését Antos István mérnök végezte, akinek gondos és odaadó munkájáért ezúton is meleg köszönetet mondok.
