Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Juhász József: A gát alatti szivárgás néhány esete
Dr. Juhász J.: A gát alatti szivárgás Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 339 Az ábrák abszcisszáján a gátláb szélességének (L 0) és a vízvezető réteg vastagságának (M) hányadát, az ordinátára pedig a fajlagos vízhozam (q) a vízvezető réteg vízszintes szivárgási tényezője (kah) és a szivárgást előidéző nyomómagasság-különbség {AH) hányadosát raktuk fel. A görbesereg paramétere t • kah, ahol Mf i M, 2 t_h±h k h bi 2 ' Amennyiben valamelyik időtényező hiányzik —ott tehát nincs fedőréteg — t értéke a meglevő fedőréteg időtényezőjének a felét jelenti. Az általánosabb használhatóság érdekében a görbesereget homogén izotróp (A=l) és homogén anizotrop (A=3) esetre is megszerkesztettük. A vizsgálat teljesebbé tétele érdekében az 5. ós 6'. ábrából meghatározhatjuk a figyelembeveendő legnagyobb be- és kiszivárgási távolságot (Tij), ugyancsak A=1 és A=3 esetére. A grafikon abszcisszája és a paraméter az előzőével azonos • ' : Tij ordinátája pedig az oiopt = ^ értéket adja. A vízhozamok meghatározásánál — amint láttuk — szögletes áramvonalakat alkalmaztunk, a valódi folyamatosan görbe áramvonalak helyett. Ez a közelítés kétségtelenül azt eredményezi, hogy a „hosszabb út" miatt a valóságosnál valamivel kisebb hozamot kapunk. Ezért az eljárás pontosabbá tétele érdekében a 7. ábrán megadott korrekciós tényezőt kell alkalmazni a vízhozam meghatározásánál. Az átszivárgó vízhozamot tehát a Qp—Qq értékből számíthatjuk. Ezt a korrekciót több vízvezető réteg esetén rétegenként külön-külön kell alkalmazni, nem pedig a végső összegzett hozamra, minthogy a görbe abszcisszáján levő érték rétegenként más és más. Természetes átszivárgás számítása több vastag vízvezető rétegből álló összlet esetén A több rétegből álló összletet — az előző tanulmányban is bemutatott módon — bizonyos esetekben redukálhatjuk egyetlen vízvezető összletre. Nagyobb szivárgási tényező különbségek esetén azonban erre már nincs meg a lehetőség mert az eredmény egyre pontatlanabb lenne. Különösen fontos a helyzet a gát mentett oldali lábánál jelentkező nyomásnál — mert annak értékét egyedül a felső rétegben szivárgó hozam határozza meg. A 8. ábra jelöléseit és az eddigi jeleket értelemszerűen elfogadva ha felső (a) réteg vízhozam meghatározását nézzük, az megegyezik az (1) össze4. ábra. A mértékadó átszivárgó fajlagos vízhozam egy réteg esetén, A = 3 értéknél Puc. 4. Pacnernnbiü ydeAbHbiü cpuAbmpywiifUücH pacxod e cAynae oöhoio caoh, npu Á = 3 Fig. 4. Critical spécific seepage discharge for a single layer and X = 3 03 0/4 Ofi 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,5 1 3 4 5 6 7 8 9 10 A gótláb szélességének és a vizvezetó réteg vastagságának az aránya, l 0/M
