Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonjai ismeretéhez. VIII. A tiszai kék moszatok áttekintése

Dr. Uherkovich G.: A Tisza potamofitoplanktonja VIII. Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. 335 Mocrb hx npoflBJieHim (ot peaKoro ao OMeHb MacToro I—IV m b Macc0B0M MaciuTaöe V—VI), noKa3biBaeTCH SnoToriHoe t)603HaMeHHe hx ii nocjie hh3bhhhh flaioTCH yKopoMeHHbie Ha3BaHHH, yKa3biBaroinne bosmokhuh cnpoöHbifí xapaKTep. H3 0praHH3M0B Cyanophyta Haiiöojiee MacTbiMH hbjihk>tch b pene Tnca cjie«yiomne: Aphanizomenon flos-aquae .... 29 tomho aHajTHSHpoBaHHwx ^aHHbix Dactylococcopsis rhapidioides . . 27 tomho aHajiM3npoBaHHbix flaHHbix Lyngbya limnetica 15 tomho aHajiH3npoBaHHi>ix ^aHHbix Lyngbya martensiana . . 18 tomho aHaJin3npoBaHHbix ^aHHbix Microcystis aeruginosa S. aeruginosa ... 14 tomho aHajiH3HpoűaHHbix aaHHwx Oscillatoria brevis 18 tomho aHajiHSHpoBaHHbix aaHHbix Oscillatoria chalybea 39 tomho aHajni3HpoBaHHbix /taHHbix Oscillatoria limosa 83 tomho aHaj!H3HpoBaHHbix aaHHbix Oscillatoria simpliciosima . 27 tomho aHanH3npoBaHHbix aaHHbix Oscillatoria sennis 110 tomho aHajni3npoBaHHbix AaHHbix Phormidium carium 24 tomho aHajiH3npoBaHHbix aaHHbix 3th HatiSojiee MacTo BCTpeMaromneoi opraHH3Mbi c canpoGnojiorHMecKOH tomkh 3peHHH noi<a3biBaioT na 13- a-m xapaKTep boám, hjih Hce TOMHee 3tii opraHH3Mbi BbiCTynaroT Tor^a, KOraa cnpoÖHOJioruMecKiiH xapaKTep b pei<e Tnca ot oGbiMHoro /S-m xapaKTepa it3MeHHjicH b CTopoHy xapaKTepa a-m. 143 123 bhaob Me>Kfly npoMHM 40 mowho CMHTaTb canpoöhohtoh. LlepeMHCJieHHe hx flaeTCH b npHJi0>KeHH0H TaöJIHlie 1. riepBblMHOM, njiaHKTOHHbIM OpraHH3MOM MO>KHO CMHTaTb 51, apyrHe TOJibKO btophmho nona^aiOT b (JihtoCeCTOH, B T. H. ,,nOTaMO<}MTO njiaHKTOH". BOJlbUIHHCTBO HaHAeHHblX BHflOB flBJIHeTCH JIHMHHMCckhm. Mhcho jiHMHHMecKH-eypnxajiHHHbix (limnikuseuryhalin) h jiHMHiiMecKHX-eypHxajiHHHbix-őpaKK (limnikus-euryhalin-brack) 0praHH3M0B htoto 25. HacTonman CTaTbH Kpoiwe BbinoJiemiH TpeőoBaHHií ocHOBHblX BHflOB HCCJieflOBaHHH yMHTblBaeT H TpeÖOBaHHfl KaMecTBa boa ii canpo6HOJiormi. Data on the potamophytopalncton of the Tisza River. Part VIII. The blue algae (Cyanophyta) in the Tisza By Dr. G. Uherkovich During his investigations between 1957 and 1968 in the Tisza river and its tributaries, the author observed species of 123 kinds of blue alga (Gynapohyta) organisms In the alphabetical list the place of oecurrenee (for the abbreviations of names see the Hungárián text), the frequency (rare, sporadic to very frequent are I to IV, mass occurrences V to VI), the specifieation of the biotope and occasionally the type of saprobity are denoted by abbreviatied symbols after the names of the particular organisms. From among the Cyanophyta organisms most frequent in the Tisza river are: Aphanizomenon flosaquae (29 accurately analysed oceurrence data), Dactylococcopsis rhaphidioides (27), Lyngbya limnetica (15), Lyngbia martensiana (18), Microcystis aeruginosa f. aeruginosa (14), Oscillatoria brevis (18), Oscillatoria chalybea (39) Oscillatoria limosa (83), Oscillatoria simplicissima (27), Oscillatoria tenuis (110), Phormidium corium (24). From the saprobiological aspect the combination of these most frequent organisms is indicative of a water of f}—a type, or these organisms oceur rather when the saprobiological charaeter shifted from the nonnally /S-type for the Tisza towards an a-type. From among the 123 taxons 40 may be regarded as saprobionte. These are listed in the attached Table I. From among the 123 taxons only 51 may be regarded as primary, true plancton organism, the rest entered secondarily into the phytoseston, the "potamoplaneton". The majority of the observed Cyanophyta species are limnie. The number of limnic-ezryhaline, as well as limnic-euryhaline-brackish organisms is altogether 25. In the present paper besides the requirements of fundamental reserach alsó those of water classification, i.e., saprobity are taken into consideration. A Vízgazdálkodási Szakosztály, a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály és a Szennyvíz Szakosztály 1968. október 17-i közös előadóülésén Czinkotszky István az OVII Vízkószletgazdálkodási Központ (VIKÖZ) főosztályvezetője tartott „A vízminőségvédelmi regionális tervezés" címmel előadást. Az előadó rövid nemzetközi áttekintés után vázolta a hazai szennyező forrásokat, a legjelentősebb szennyező anyagokat, felszíni vizeink minőségi állapotát, majd rátért a vízminőségvédelmi regionális tervezés szükségességének, céljának, programjának és módszertanának az ismertetésére. Ennek keretében megállapította, hogy 6—8 éven belül el kell készíteni valamennyi erősen szenynyezett vízfolyás vízgyűjtőjére a regionális vízminőségvédelmi tervet, majd részéletesebben kifejtette e tervek felépítését (1. Bevezetés. 2. A tervezési terület ismertetése. 3. A szennyvizek ós a szennyezőforrások vizsgálata. 4. Intézkedési javaslatok. 5. Költségigény. 6. Összefoglalás). Ezt követően foglalkozott a vízminősógvódelmi regionális tervek és a vízgazdálkodási kerettervek, ill. tanulmánytervek kapcsolatával, a vízminőségvódelemmel kapcsolatos tudományos feladatokkal, végül a szenynyeződós okozta károkkal ós a vízminősógvódelmi regionális tervek eredményeivel. A hozzászólások során Dr. Donászy Ernő, az OMMI tud. osztályvezetője a munka biológiai vonatkozásaira, az érintett szervek összefogásának szükségességére mutatott rá. Dr. Herédy Sándor, az ÉVM MÉLYÉPTERV osztályvezetője, a Szennyvíz Szakosztály elnöke — agyakorlati tapasztalatokra hivatkozással — főleg a terv műszaki mélységének csökkentését ós a kidolgozás ütemének gyorsítását szorgalmazta. Hock Béla, a VITUKI tud. főmunkatársa a jövőben várható helyzet súlyosságát és a vízvédelemhez szükséges költségek nagyságát, továbbá a külföldről érkező szennyeződések kihatásait húzta alá. Kádár László, az OVH főmérnöke a beavatkozások sokrétűségére, a tervezés bonyolultságára és újszerűségére, a megvalósítás sorrendiségére mutatott rá. Bártfai Szabó László, az OVH VIKÖZ osztályvezetője a megfelelő alapadatok ismeretének és az adatgyűjtés módszertani fejlesztésének a szükségességét emelte ki. Ziegler Károly, ny. főigazgató-helyettes, a Vízgazdálkodási Szakosztály elnöke összefoglalójában a kérdés népgazdasági jelentőségét világította meg több oldalról. Erre vallott egyébként az előadó-ülés résztvevőinek élénk vitakészsége és az érdeklődők (40 fő), valamint a képviselt intézmények (14 szerv) száma is. Csermák Béla A Baranya megyei Vízvédelmi Bizottság ülése A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság mellett szervezett Baranya megyei Vízvédelmi Bizottság 1968. november 21-én Pécsett, a MTESZ előadótermében tartotta plenáris ülését, amelyen a Bizottság tagjai, valamint Pécs város ós Baranya megye érdekelt üzemeiből, vállalataiból mintegy 60 fő vett részt. Dr. Páter János egyetemi tanárnak, a Vízvédelmi Bizottság elnökének megnyitója után Kiss György, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője tartott ismertetést a vízvédelmi szervezet országos kialakulásáról s annak a Vízügyi Igazgatóság keretében történt fejlődéséről. Laki Lajos, a Bizottság titkárhelyettese jelentésében ismertette a Vízvédelmi Bizottság, illetve az annak kebe-