Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Pichler János: A Fertő-tó és környékének fejlesztése és tudományos kutatása

Pichler J.: Entwicklung des Neusiedlersees Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. 325 [12] Lauscher, F.: Flusstempefaturen in den Niederungen des mittleren Donaugebiets. Wetter und Leben. Wien 1963. [13] IÁepolt, B.: Die gewásserguten österreiehisehen Seen. österreiehisehen Wasserwirtschaft, Wien, 1965/ 1—2. [14] Mairhofer, J., Schroll, E.: Bericht über Strömungsgeschwindigkeit und Riehtungsbestirnmung im Raume des Heilwassergebietes am Neusiedlersee. Bundesversuehs- und Forschungsanstalt Arsenal, Wien 1961. [15] Mika, F.: Sopron város vizeinek halfaunája és a fertői halászat gazdasági jelentősége (Fischfauna der Gewásser der Stadt Sopron und die Bedeutung der Fischereiwirtschaft im Neusiedel) Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1962. [16] Sauerzopf, F.: Die Wasserstandschwankungen des Sees. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt 1959. Heft 23. [17] Sauerzopf, F.: Neusiedlerseeraum-Erhaltung oder Gestaltung. Burgenlándisehe Heimatblatter. Eisenstadt 1961. Heft 3. [18] Schreiner, E.: Der Jahresgang der Wasserführung des Neusiedlersees. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt 1959, Heft 23. [19] Schroll, E.: Zur Geochemie und Genese der Wásser des Neusiedler-Seegebiets. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt 1959, Heft 23. [20] Schuster, F.: A Fertő-tó vízháztartása (Der Wasserhaushalt des Neusiedlersees) Hidrológiai Közlöny, 1947/1, 4. [21] Staár, L.: A Fertő-tó nádkitermelésóvel kapcsolatos kutatási kérdések és eredmények (Die mit dem Rohranbau am Neusiedlersee verbundenen Forschungsfragen und Ergebnisse) Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1962. [22] Szabó, E.: A Fertő-tó vizének kémiai tulajdonságai (Chemische Eigenschaften des Wassers des Neusiedlersees) Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1962. [23] Szesztay, K.: Az állóvizek vízkészletgazdálkodásának hidrológiai alapjai (Hydrologische Grundlagen der Wasserwirtschaft der stehenden Gewasser) Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1968/8. [24] Szontagh, T., Horusitzky, H., Emst, K.: A Fertő-tó geológiai ós mezőgazdasági viszonyainak tanulmányozására kiküldött Bizottság jelentése, Budapest, 1903. (Bericht der zur Studierung der geologischen und landwirtschaftlichen Verháltnissen des Neusiedlersees entsendeten Kommission. Budapest, 1903. [25] Tauber, A.: Neusiedlerseemineralwásser und Mineralwasserlagerstatte. Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Eisenstadt, 1963. [26] Tóth, L.: Cönologiai és ökonologiai tanulmányok a Fertő-tó nádasaiban (Coenologische und ökologische Studien in den Röhrichten des Neusiedlersees) Biológiai Kutató Intézet évkönyve, Tihany 1961. [27] Varga, L.: A Fertő-tó limnológiai sajátosságai (Limnologische Eigenarten des Neusiedlersees) Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1962. [28] Vendel, M.: Adatok a Fertő-tó ásványvíztelep magyar területre eső részének ismertetéséhez (Daten zur Besprechung der auf ungarisches Gebiet entfallenden Mineralwasserstátte des Neusiedlersees) Soproni Műszaki Évkönyv, 1964. [29] Vendel, M.: Sopron vízföldtana (Hydrogeologie der Stadt Sopron) Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1962. [30] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: (Szerkesztő Szesztay, K.) A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások. Budapest, 1961—1962. (Forschungsanstalt für Wasserwirtschaft (Redakteur Szesztay, K.): Forschungen im Zusammenhang mit der Auflandung des Balaton. Budapest, 1961-62 und 1963-64. [31] Wendelberger, G.: Die Vegetation. Das Buch vom Neusiedlersee. Wien, 1961. [32] Wieden, P.: Sediment-petrographische Untersuchung des Schlammes vom Neusiedlersee. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt 1959, Heft 23. Anschrift des Verfassers: Pichler János. Budapest V., Akadémia u. 9. A Fertő-tó és környékének fejlesztése és tudományos kutatása PICHLER JÁNOS oki. mérnök A Fertő-tó Ausztria és Magyarország határán fekszik. A tó és környékének fejlesztését mindkét állam tervbe vette. Problémáival az osztrák és a magyar szakemberek számos tanulmányban foglalkoztak. Ausztria, tekintettel egyetlen melegvizű fürdőzési lehetőségére, már megkezdte a tó partjain az üdülési létesítmények építését. Magyarország regionális tervvel alapozta meg a fejlesztés tervszerűségét. A tanulmány rámutat arra, hogy a fejlesztés során a két szomszéd államnak milyen problémákat kell egyeztetnie, és közös véleményt kialakítani, hogy intézkedéseiket a tó jövője és az egyes érdekeknek megfelelően irányíthassa. A tanulmány ezért bemutatja a Fertő-tó és környéke, röviden a Fertőtáj természeti és gazdaság-földrajzi adottságait. Majd ismerteti a magyar rész regionális tervezését megelőző szakágazati vizsgálatokat és a további fejlesztést megalapozó tudományos kutatás feladatait. A kormány által jóváhagyott regionális terv szerint magyar részen tíz község fejlesztése és a tóparton üdülőhelyek kialakítása céljából tájvédelmi körzetet kell kijelölni, amelynek nagysága kereken 35 ezer há. A helytelen építkezéseket megakadályozzák az építési szabályrendeletek. Az új települések és az építészeti igények megfelelő kialakítását a tájépítész irányítja. A tó-.vízszint megfelelő szabályozása alapvetően fontos a tó fejlesztése szempontjából. A tó sorsa századokon keresztül válságos volt. Egyes időszakokban kiszáradt, máskor másfélkétszeresére nőtt. Birtokosai többször lecsapolásán fáradoztak. 1930 és 40 között számos javaslat készült a részleges lecsapolásra. Ezek egyikét — a Sárkány-Vogel mérnökök tervét — a két állam földművelésügyi minisztériuma jóváhagyta. A kivitelt a második világháború megakadályozta. Háború után újabb igények léptek fel, amelyek nemcsak a tó megtartását, hanem magasabb vízszintet és annak állandósítását Igénylik. A vízisport, a halászat és a nádtermelés miatt szükséges lenne a közepes vízszint felemelése legalább 50 cm-rel. A megfelelő vízszint megállapítására a vízháztartási egyenlet szolgál, amelyben a legjelentősebb