Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez: VII. A népesség maximumok sajátos formáiról

Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 31 > L1MN0LÓGIA Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez VII. A népességmaximumok sajátos formáiról DK. UHERKOVIOH 0 Á It O R» a biológiai tudományok kandidátusa IJn ezetés Egy előző tanulmányomban (U herkovich 1968 a) részletesebben foglalkoztíim a tiszai fel­dúsult népességű planktonegyüttesek kérdésével. Megállapítható, hogv a folyó fitoplanktonjában a népességmaximumok nyár végén, ősz elején ala­kulnak ki, mégpedig a folyóvízben lefelé vándorló valódi planktonalgák jelentős elszaporodása révén. A népesség-maximumokat elsősorban a Me­losira granulata var. angustissima és a Melosira granulata var. angustissima f. spirális nevű kova­moszatok kiugró mérvű elszaporodása idézi elő, többnyire jelentősebb Cyclotella—egyedszámmal kísérve. Bizonyos esetekben a népesség-maximu­mok kialakulásában döntő szerepe a Synedra actinastroides kovamoszatnak lehet, ugyancsak nagyobb Cyclotella—egyedszám kíséretében. Az előbbi a „normális" vízjárású esztendőkre (magas tavaszi, váltakozó és közepes nváreleji, tartósan alacsony nyárvégi—őszeleji vízállás), a második az esős nvarú esztendőkre látszik típusosnak lenni. Ezek a milliós egvedszám/1-nagyságrendű al­gaegyüttesek vegetációs színeződést is okozhatnak a vízben és a folyóbeli alga-tömegprodukciók jel­lemző példái. Olykor -— feltehetőleg az állóvizek részben biometeorológiai okok által indukált víz­virágzásának (Kiss 1951) megfelelőjeként — a tö­megprodukcióban résztvevő szervezetek a folyóvíz felszínén úszó habbá is tömörülhetnek. Arra is voltak már szórványos megfigyelések, hogy a kovamoszatok tömeges elszaporodásával jellemzett együttesek mellett más csoportbeli algák (kékmoszatok, ostorosok, Volvocales) tömegpro­dukciós jellegű elszaporodása is felléphet a Tiszá­ban. Részleteiben azonban még nem történtek ilyen közlések. A következőkben egy kékmoszat­faj tömeges egyedszámával jellemzett tiszai alga­együttesről kívánok beszámolni, különös tekintet­tel ezen együttes kialakulásának sajátos körülmé­nyeire. Éppen e körülmények sajátos volta miatt ez az algatömegprodukciós forma a gyakorlati, vízgazdálkodási, vízminősítéssel foglalkozó stb. szakemberek érdeklődésére is igényt tarthat. Oyclotella-lajok, \ alamint Aphanizoinenon flos-aquae elszaporodásával jellemzett tömegprodukciós együttes Egyes években a tavaszi tiszai magas vízállás igen hosszú ideig tart és folyamatosan átmegy a koranyári ,,zöldár"-ba. Ha az ilyen hosszabb ta­* József At tila Tudományegyetem, Tiszakutató Ál­lomás, Szeged. vaszi, nváreleji, folyamatosan nagy vízhozamú idő­szak után a nyár közepétől az Alföldre átlagosan jellemző száraz, meleg nyár következik, ez az élet­módtani feltételeknek nyilván más együttesét eredményezi, mint a bevezetőben említett kétféle algatömegprodukció létrejötte esetében. Az ilyen — tehát hosszú tavaszi—nváreleji magas vízho­zammal, majd az ezt követő nyári szárazsággal jellemzett — időjárási helyzetnek is a jelek szerint sajátos összetételű, tömegprodukciós jellegű tiszai fitoszeszton-együttes felel meg. Ilyennek tanulmá­nyozására alkalmasnak mutatkozott egy, 1967. IX. 15—19-én Tiszabecs (757. f-km) és Szeged (172. f-km) között végzett hossz-szelvény vizsgálat, va­lamint a Szegeden 1967. VII. 30—ÍX. 30-a között végzett észleléssorozat (I. táblázat). A részletek megemlítése nélkül, amelyekre egyébként a mellékelt táblázatok adnak eligazítást, először röviden az említett hossz-szelvény vizsgálat eredményeit tekintjük át. Tiszbeesen a folyó fito­szesztonjának (,,potamofitoplanktonjának") még határozottan rheonjellege volt (v. ö. Ackenheil 1946), azaz benne a mederfenékről a folyóvízbe fel­sodort szervezetek uralkodtak. Vásárosnaménynál (696. f-km) a fitoszeszton már plankton-jellegű volt, benne a Cyelotella-fajoknak az össznépesség­ből való jelentős részesedésével (1 440 000 ind./l, 37,78%), amely részesedés azután Dombrádig (601. f-km) még határozottabbá vált (6 080 000 ind./l, 53,23%) és még Tokajnál is jelentős (3 200 000 ind./l, 47.69%). A folyón lefelé a Cyclo­tella-k egyedszáma egy darabig még emelkedik, majd csökken és egyben kevesbedik az össznépes­ségből való részesedésük aránya is: Kisköre (402. f-km) 5 440 000 ind./l, 36,46%; Szolnok (334. f­km) 3 640 000 ind./l, 32,33%; Csongrád (244. f­km) 768 000 ind./l, 30,12%; Szeged (172. f-km) 280 000 ind./l, 22,15%. A Cyclotella-k ind./l-érté­keinek kulminációja ennél a vizsgálatnál a Domb­rád—Szolnok közötti 300 f-km-es tekintélyes hosszúság, folyószakaszon következett be. Feltételezhet jük, hogy ez a kulmináció a folyó­ban fokozatosan lefelé vonul, az időben mintegy al­sóbb folyószakaszokra plántálódik át. A Cyclo­tella-k ilven népességi kulminációi egymásután többször is felléphetnek és mint újabb és újabb kul­minációs hullámok vonulnak le a folyón. Ennél a vizsgálatnál a többi kovamoszat közül a Tiszabecs—Vásárosnamény közötti felső meder­szakaszban a Nitzschia acicularis (11,43—17,62%), míg lentebb, Kisköre és Szeged között a Melosira granulata var. angustissima (10,73—15,06%) vett részt jelentősebb egyedszámmal az összalganépes­ség kialakításában.

Next

/
Thumbnails
Contents