Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez: VII. A népesség maximumok sajátos formáiról

Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 31 > L1MN0LÓGIA Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez VII. A népességmaximumok sajátos formáiról DK. UHERKOVIOH 0 Á It O R» a biológiai tudományok kandidátusa IJn ezetés Egy előző tanulmányomban (U herkovich 1968 a) részletesebben foglalkoztíim a tiszai feldúsult népességű planktonegyüttesek kérdésével. Megállapítható, hogv a folyó fitoplanktonjában a népességmaximumok nyár végén, ősz elején alakulnak ki, mégpedig a folyóvízben lefelé vándorló valódi planktonalgák jelentős elszaporodása révén. A népesség-maximumokat elsősorban a Melosira granulata var. angustissima és a Melosira granulata var. angustissima f. spirális nevű kovamoszatok kiugró mérvű elszaporodása idézi elő, többnyire jelentősebb Cyclotella—egyedszámmal kísérve. Bizonyos esetekben a népesség-maximumok kialakulásában döntő szerepe a Synedra actinastroides kovamoszatnak lehet, ugyancsak nagyobb Cyclotella—egyedszám kíséretében. Az előbbi a „normális" vízjárású esztendőkre (magas tavaszi, váltakozó és közepes nváreleji, tartósan alacsony nyárvégi—őszeleji vízállás), a második az esős nvarú esztendőkre látszik típusosnak lenni. Ezek a milliós egvedszám/1-nagyságrendű algaegyüttesek vegetációs színeződést is okozhatnak a vízben és a folyóbeli alga-tömegprodukciók jellemző példái. Olykor -— feltehetőleg az állóvizek részben biometeorológiai okok által indukált vízvirágzásának (Kiss 1951) megfelelőjeként — a tömegprodukcióban résztvevő szervezetek a folyóvíz felszínén úszó habbá is tömörülhetnek. Arra is voltak már szórványos megfigyelések, hogy a kovamoszatok tömeges elszaporodásával jellemzett együttesek mellett más csoportbeli algák (kékmoszatok, ostorosok, Volvocales) tömegprodukciós jellegű elszaporodása is felléphet a Tiszában. Részleteiben azonban még nem történtek ilyen közlések. A következőkben egy kékmoszatfaj tömeges egyedszámával jellemzett tiszai algaegyüttesről kívánok beszámolni, különös tekintettel ezen együttes kialakulásának sajátos körülményeire. Éppen e körülmények sajátos volta miatt ez az algatömegprodukciós forma a gyakorlati, vízgazdálkodási, vízminősítéssel foglalkozó stb. szakemberek érdeklődésére is igényt tarthat. Oyclotella-lajok, \ alamint Aphanizoinenon flos-aquae elszaporodásával jellemzett tömegprodukciós együttes Egyes években a tavaszi tiszai magas vízállás igen hosszú ideig tart és folyamatosan átmegy a koranyári ,,zöldár"-ba. Ha az ilyen hosszabb ta* József At tila Tudományegyetem, Tiszakutató Állomás, Szeged. vaszi, nváreleji, folyamatosan nagy vízhozamú időszak után a nyár közepétől az Alföldre átlagosan jellemző száraz, meleg nyár következik, ez az életmódtani feltételeknek nyilván más együttesét eredményezi, mint a bevezetőben említett kétféle algatömegprodukció létrejötte esetében. Az ilyen — tehát hosszú tavaszi—nváreleji magas vízhozammal, majd az ezt követő nyári szárazsággal jellemzett — időjárási helyzetnek is a jelek szerint sajátos összetételű, tömegprodukciós jellegű tiszai fitoszeszton-együttes felel meg. Ilyennek tanulmányozására alkalmasnak mutatkozott egy, 1967. IX. 15—19-én Tiszabecs (757. f-km) és Szeged (172. f-km) között végzett hossz-szelvény vizsgálat, valamint a Szegeden 1967. VII. 30—ÍX. 30-a között végzett észleléssorozat (I. táblázat). A részletek megemlítése nélkül, amelyekre egyébként a mellékelt táblázatok adnak eligazítást, először röviden az említett hossz-szelvény vizsgálat eredményeit tekintjük át. Tiszbeesen a folyó fitoszesztonjának (,,potamofitoplanktonjának") még határozottan rheonjellege volt (v. ö. Ackenheil 1946), azaz benne a mederfenékről a folyóvízbe felsodort szervezetek uralkodtak. Vásárosnaménynál (696. f-km) a fitoszeszton már plankton-jellegű volt, benne a Cyelotella-fajoknak az össznépességből való jelentős részesedésével (1 440 000 ind./l, 37,78%), amely részesedés azután Dombrádig (601. f-km) még határozottabbá vált (6 080 000 ind./l, 53,23%) és még Tokajnál is jelentős (3 200 000 ind./l, 47.69%). A folyón lefelé a Cyclotella-k egyedszáma egy darabig még emelkedik, majd csökken és egyben kevesbedik az össznépességből való részesedésük aránya is: Kisköre (402. f-km) 5 440 000 ind./l, 36,46%; Szolnok (334. fkm) 3 640 000 ind./l, 32,33%; Csongrád (244. fkm) 768 000 ind./l, 30,12%; Szeged (172. f-km) 280 000 ind./l, 22,15%. A Cyclotella-k ind./l-értékeinek kulminációja ennél a vizsgálatnál a Dombrád—Szolnok közötti 300 f-km-es tekintélyes hosszúság, folyószakaszon következett be. Feltételezhet jük, hogy ez a kulmináció a folyóban fokozatosan lefelé vonul, az időben mintegy alsóbb folyószakaszokra plántálódik át. A Cyclotella-k ilven népességi kulminációi egymásután többször is felléphetnek és mint újabb és újabb kulminációs hullámok vonulnak le a folyón. Ennél a vizsgálatnál a többi kovamoszat közül a Tiszabecs—Vásárosnamény közötti felső mederszakaszban a Nitzschia acicularis (11,43—17,62%), míg lentebb, Kisköre és Szeged között a Melosira granulata var. angustissima (10,73—15,06%) vett részt jelentősebb egyedszámmal az összalganépesség kialakításában.