Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Dr. Rakovits Zoltán: A Hernád meder-kavics szállításviszonyainak elemzése

282 Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. Dr. Rakovits Z.: A Hernád mederkavics szállításviszonyai 4. Homokkő. (14,1%-ról 3,3%-ra fokozatosan csökken.) (D. típus) 5. Erősen palás epimetamorfit fajták. (28,8%-ról 18,8%-ra csökken.) (E. típus) 6. Vegyes kőzetek. (13,9%-ról 2,7%-ra csökken.) (F. típus) (A hordalékban előforduló kevés piroklasztikum a makroszkópos besorolásnál a B. és F. kőzettípusok között oszlik meg. A vegyes kőzetek között a kis gyakoriságú és makroszkóposán meg nem határozható kőzetek kavicsai szerepelnek.) A meghatározott %-os gyakoriságokat a szemcseméreti frakciókban külön-külön számított súly%-os és darab%-os megoszlások átlagai alapján számítottam. (A különböző kőzettípusok súly- és darab%-os eloszlása azonos volt vagy szignifikáns eltérést mutatott.) A szállítási távolság és irány meghatározása szempontjából jelentős az a megfigyelés, hogy a vízgyűjtő alsó szakaszán több áthalmozott folyóvízi kavicsképződmény van (f. torton, a. szarmata, f. szarmata, pannon, pleisztocén). E képződmények kőzeteinek származási helye azonos a Hernád mai kavicsainak származási helyével, eltérés csak a kőzetfajták %-os megoszlásában van (Rakovits Z., 1965.). így az erősen összeszűkült vízgyűjtőterületről az esetleges áthalmozásuk a szállítás távolságában jelentős változást nem okozhat. Az A és C kőzettípusok kivételével valamennyi %-os gyakorisága a szállítás irányában csökken. A B típus (neogén vulkánit) aránya Gibártig fokozatosan nő, majd Gibárttól rohamosan csökken. A Hernád tehát az Eperjes—Tokaji hegység hordalékával Gibártig érintkezik. A C kőzettípusú kavics mintáról-mintára eltérően változik, nem osztályozódik a megfigyelt hordalékkúp szakaszon. A közeli (8—10 km) minták összehasonlítása során csak néhány kőzettípus fokozatos és egyenletes szállítás szerinti osztályozódását tapasztalhatjuk, pl. az A típus fokozatosan nő, a D típus fokozatosan csökvWvVv VVVVWV /WWW ./vvvvvv\ vvvwv www /V VVVvv Jvwww V I I I I | I I I I I I I I I VVVvvvv /vv V W V \ 2 it 8 16 32 6i 128 —<*- 0 [mm] ÍTTTTTTT

U EEZJ* Ma C3 .'»'. ábra. A Ilernádkavics minták átlagos szemcseméret- és kőzetösszetételi diagramja Jelmagyarázat: l.=kvarc és kvarcit, 2.=neogén vulkanit-fajták, 3. =homokkő, 4.= vegyes kőzetfajták Puc. 3. JJuazpaMMa cpednux 3epen u zpanojiyMempunecKoeo cocmaea npoő epaeun p. Xepnad yc.wmue o0o3HaueHun: l.KBapuHKBapuHT, 2.HeoreHHbie ByjiKaHHTHbie nopoAbi, 3. necnaHHHK, 4. pa3Hbie BHAbi nopoA Abb. 3. Durchschnitliche Kornmischung und mineralogische Zusammensetzung der Hernád-Kiesproben Zeichenerklarung: l = Quarz und Quarzit; 2=neogene Vulkanite: 3=Sandstein; 4 = verschiedene Gesteinsarten JELMAGYARÁZAT: Kvarcit Vulkánit _ Epimetamorfit fajták Kárpáti homokkő —x—x— < 2mm-es frakció súly X 4. ábra. A kőzetösszetétel változása a Hernád kavicsanyagán Puc. 4. H3MeneHue apanyjiOMempunecKozo cocmaea e zpaeenucmoM Mamepuane p. Xepnad Abb. 4. Veranderlichkeit der Hernádkies-Mineralogie ken. Ezek osztályozódása sem határozható meg folyam km arányokkal. A szemcseméret csökkenésnek megfelelően fokozódik a polimikt osztályozottsága a szállítás irányában (3. és 4. ábra). A kőzettani osztálvozódást meghatározza, hogy a Hernád magyarországi szakasza egy kiterjedt (Sajó—Hernád) hordalékkúp felső szakaszát képviseli. Az állandó hordalék kihordás miatt anyaga erősen polimikt. A végig kavicsos mederben az osztályozódás szakaszos, mind a szemcseméret, mind a szemcseméreteken belüli kőzetösszetételt tekintve. A kisebb szemcseméreti frakciók osztályozottsága fokozottabb. Ezért a szemcseösszetétel finomodásával (illetve változásával) párhuzamosan osztályozódik a kőzetösszetétel (2. táblázat). Szemcsemérct és morfometrikus adatok A morfometrikus értékek igazolták (1. táblázat), hogy az azonos kőzetanyagú, de különböző szemcseméretű kavics eltérő görgetettségű és alakú (Rakovits Z., 1964., 1965.). A finomabb szemcseösszetételű minták alakilag is jobban osztályozottak mint a durvábbak (Szádeczky Kardoss E., 1935., 1958., Zingg Th., 1935., Jámbor Á., 1965.). Ez azt jelenti, hogy a kavics szemcseösszetételének finomodásával alakilag egyneműbb lesz az anyag (5. ábra). Egy-egy mintán belül a szemcseméretenként meghatározott morfometrikus értékek (minimum, középérték és maximum) alapján megszerkesztett görgetettségi eloszlásgörbe segítségével megállapíthatjuk, hogy a kisebb szemcsék alaki szórása nagyobb, mint a durvább szemcséké. A különböző kőzetek átlagos alaki megoszlását leginkább a Zingg-féle diagramon szemléltethetjük (6. ábra). A mérési eredmények alapján a morfometrikus értékek a távolsággal nem konkrét függvény sze-