Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Elsholtz László–Németh László: Ércfeldúsulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer

266 Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. Elsholtz L.—Németh L.: Ércfeldúsulások szórásudvara Go, Sn, Pb, As, Sb, Bi, Be, Sr, Ba, Ti, Zr, V, Cr, Mg, Mn, W. Az eredményekből elemenként gyakorisági poligonokat szerkesztettünk (4. ábra). A földalatti vizekkel szemben kisebb a koncentrációértékek szórása, az anomáliák a háttérnek csak egészszámú többszörösei. Az elemek háttér és anomális koncentrációja, az anomáliák területi eloszlása a 3—4. ábrákból leolvasható, azért nem részletezzük azokat. Az anomáliák értékélése A patakok hordalékában az érctelérek anyaga csak akkor adhat geokémiai anomáliát, ha azok a vízgyűjtőterületen felszínen is megjelennek, és az eróziós folyamatok hatása alá kerülnek. Az anomáliák értékelését hasonló területi bontásban végezzük. Kéked—Pányok—Telkibánya—Nyíri—Hollóháza községek közötti vulkáni vonulat patakhordalék mintái között számos anomália jelentkezett (3. ábra). Az anomáliák kiértékelését ezen a területen megnehezíti az a körülmény, hogy a több évszázados bányászkodás sok hányót hagyott felszínen és éppen a patakvölgyek felső szakaszán. Anyaguk belekerülve a patakmederbe szintén anomáliaként jelentkezhet, az érctelérek eráziós folyamata, következtében keletkező természetes anomáliák mellett. Legjellemzőbb példa erre, hogy a Veresvízi bányák alatti patakok medréből szedett hordalékminták egy kivételével mind anomális elemtartalmúak. A völgyfőknél levő Veresvízi bányáknál 20—25 hányó nyomait lehet felfedezni. Hasonló a helyzet az András bánya alatti, Lapis völgyi, Nyíri ENy-i szélén levő anomális hordalékmintáknál. Ismert ércesedésből származónak tartjuk a Pányoktól DK-re levő anomáliát is. Ismeretlen ércesedésből származónak tartjuk a Kékedtől Ny-ra levő két hordalék anomáliát, közeli lehordási területtel. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a terület földalatti vizeiből táplálkozó forrás vize az 1960. évi felvétel alapján szintén anomáliának minősült. A hidrokémiai anomália vízgyűjtőjének, mely egyben a patakhordalék anomáliák lehordási területe is, megkutatása indokolt. Még érdekesebbnek ígérkezik a Hollóházától D-re fekvő hordalék anomáliák lehordási területe. A nyolc anomália lehordási területe érintkezik egymással, együttes területük kb. 6 km

2 nagyságú. Egyetlen egy hordalékminta anomális elemkoncentrációját okozhatja az ismert Zsófia telér, a többi anomáliát okozó ércesedés ismeretlen. Az anomáliákban ugyanazok az elemek szerepeltek kiemelkedő koncentrációkban, mint amelyek a Veresvízi bányák alatti hordalékokban jelentkeztek. A hordalék anomália-csoport értékét emeli az a tény, hogy területükön az 1960. évi hidrokémiai felvétel négy anomáliát (8, 28, 30, 41 sorszámúak) adott, s ezeknek földtani vízgyűjtőterülete azonos a hordalékminták lehordási területével. Szándékosan nem beszéltünk eddig a terület három, Füzérkomlóstól D-re a Török-völgyben egymás mellett levő hordalék anomáliájáról, mert keletkezésükre nem adhatunk egyértelmű választ. Származhatnak Ny-ról való lepusztulásból, de a völgyben fakadó langyos vizekből is kicsapódhattak az anomáliát adó elemek a már középszakasz jelleget mutató vízfolyás hordalékába. Ez utóbbi feltevést alátámasztj £1 3iZ £L tény, hogy a három anomália közvetlenül langyosvízű forrásoknak a patakba való betorkolása alatt adódott. A Szalánczy-hegység hazai részén négy patakhordalék anomáliát mutattak ki az elemzések. Megrajzolva azok lehordási területét, az közel egybeesik a hegységben 1960-ban felderített nyolc hidrokémiai anomália vízgyűjtőterületével, s ez a tény az anomáliák értékét alátámasztja. A területen az 1960. évi és a következőkben tárgyalásra kerülő 1962. évi hidrokémiai anomáliák számához képest kevés patakhordalék anomália jelentkezett. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy ezen a területen a feltételezett érctelérek felszínen kevésbé jelennek meg, vagy lösszel takartak, az erózió hatása alá nem jutnak, míg a nagyobb mélységet átjáró felszín alatti vizek közvetlen kapcsolatba kerülnek velük és erőteljesebben jelzik azokat. A pusztafalui Tolvaj és Hársas hegyekkel kapcsolatban hordalékanomália nem jelentkezett. A Korom-hegy DK-i részén induló vízfolyás hordalék mintái öt anomáliát adtak. Lehordási területük fedésbe van a terület hidrokémiai anomáliáinak (52, 54, 56) vízgyűjtőterületével, tehát értékes nyomravezetőnek tartjuk azokat. A felsőregmeci Mátyás-hegy hordalékvizsgálatai két anomáliát adtak, mindkettő réz anomália, lepusztulási területük érintkezik egymással, hidrokémiai anomália azonban nem erősíti meg azokat. Az 1962. évi hidrokémiai vizsgálatok Az 1960. évi hidrokémiai és patakhordalék kémiai vizsgálatok alapján négy olyan terület adódott, melyen belül ércesedés ismeretlen, de a két kutatási módszer anomáliái egymást és a területtel való további foglalkozást alátámasztják. Ezek a következők; Hollóházától D-re Pál-hegy—Biszkahegy—Szántó-hegy térsége, a Szalánczy-hegység Füzértől É-ra levő része, Vilyvitánytól ÉK-re levő Korom-hegy DK-i lejtője és Alsó-Kékedtől Ny-ra levő hegyvonulat. Ezeken a területeken a hidrokémiai vizsgálatokat az 1962-es évben megismételtük, az első két területen sűrítettük a mintavételi helyeket, s leellenőriztünk néhány egyedi anomáliát. A kémiai elemzések az 1960. évben kimutatott Pb, V, Ni, Cr, Cu-n túl a Mo, Co, Sn, Mn, Ti, Zn-t is kimutattak a földalatti vizekben. Vegyi laboratóriumunk 1962-ben extrakciós dúsítást alkalmazott és ez nagyban növelte a módszer érzékenységét (2. táblázat, 5—6. ábrák). Mivel a közölt táblázatból és ábrákból a háttér és anomális koncentrációk, az anomáliák területi elterjedése meghatározható, nem részletezzük azokat. Az anomáliák értékelése Az új vizsgálatok részben igazolták az 1960. évi hidrokémiai és patakhordalék kémiai elemzési eredmények alapján tett következtetéseinket, hogy az ismert éresedés szórásudvarához hasonló szórásudvarok körvonalai bontakoznak ki Hollóházától