Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Dr. Jámbor Ottó: Vertikális mezoplankton vizsgálatok tanulságai a Mátravidéki Hőerőmű hűtőtaván

232 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Dr. Jámbor O.: Vertikális mezoplankton vizsgálatok A Copepoda-k népességváltozása 13. táblázat Table 13. Variations in the population of Copepoda TaÖA. 13. H3MeHenue nonyAnquu Copepoda Vizsg. hely 1964. év Vizsg. hely I. 29. II. 23. III. 25. IV. 22. V. 23. VI. 21. VII. 25. VIII. 23. IX. 21. X. 27. XI. 28. XII. 29. 0 1. 1 2 6 4 4 3 7 3 9 0 17 3 11 6 6 0 9 12 11 6 9 2 4 0 3 10 7 10 9 20 17 6 21 17 11 4 3 0 2. 1 2 9 11 0 10 7 0 11 16 0 22 9 23 8 18 15 9 13 1 18 10 2 18 9 0 15 13 11 • 3 10 0 20 17 27 31 31 33 23 30 27 18 17 10 0 3. 1 2 6 3 8 9 12 0 6 0 18 18 21 17 28 13 33 38 39 26 39 19 29 8 25 0 9 17 12 6 36 38 41 71 65 52 37 25 0 4. 1 2 39 30 11 56 54 8 28 31 17 46 40 22 63 49 13 81 36 31 73 57 29 92 63 7 61 49 12 59 40 18 47 41 7 45 42 3 80 118 76 108 125 148 159 162 122 117 95 70 0 5. 1 2 39 30 11 56 29 17 42 40 18 39 29 6 63 147 11 97 130 ( 9 118 93 22 156 118 36 111 , 156 49 149 98 29 20 68 11 17 41 2 80 102 100 84 221 236 233 310 316 276 99 60 0 6. 1 2 39 27 20 55 42 21 111 38 37 197 56 19 186 75 6 83 44 11 142 110 8 99 97 9 147 43 27 152 119 36 97 69 8 40 36 86 116 186 272 265 138 260 205 217 307 174 76 0 7. 1 2 42 110 35 55 83 43 196 136 57 136 147 63 210 113 47 297 196 96 236 153 83 210 147 44 169 162 57 196 73 86 155 81 160 53 185 181 389 346 370 589 472 401 388 269 322 213 a dinamikus anyagcsere folyamatok adják (v. ö.: Schassmann 1951). Ez azt jelenti, hogy az időszakonként merített vízminták kémiai és planktológiai analízise, csak általános tájékoztatást nyújthatnak, csak pillanatnyi helyzetképet adnak. Ezeket figyelembe véve az éves vizsgálat eredményeként a következőket állapítottuk meg. Hosszabb idejű megfigyelésekre lenne szükség, hogy a különböző vizsgálati helyek helyzetképsorozatából, a mindenkori állomány nagyságára (veszteségére és szaporodására) jellemző törvényszerűségek periódusát megismerjük. Az adatok értékelése mégis arra mutat, hogy a hűtőtóban minden alkalommal és mindenütt a Copepoda-k számbeli fölénye érvényesült a Cladocerá-kal szemben. A hűtőtó vize a Cladocera-k és Copepoda-k életét zavaró szervetlen kémiai anyagokat nem tartalmazott. A vizsgált kationok és anionok mennyiségi (mg/l) tartalma is biztosította az Entromostraca-k optimális életfeltételét. A hőmérséklet — vizsgálati helyek sorszámának növekedésével történő — emelkedése, a vizsgált zooplanktonok gyarapodását eredményezte. Legszembetűnőbb a 6. és 7. vizsgálati helyek kiemelkedő Entomostraca e/l. tartalma volt. Az Erőműből a hűtőtóba ezeken a helyeken jut vissza a felmelegedett „elhasznált" hűtővíz, mely még télen is megfelelő hőmérsékletű a szaporodáshoz. A plankton mennyisége — mint a vízi élet táplálékláncolatának alapvető fokozatát jelentő táplálékforrás — csak első tényező a halak életét biztosító ökológiai láncban. Érdemes volna azt is tanulmányozni, hogy az Erőmű kéményeiből a tó felszínére lecsapódó és a tó vizében szuszpendálódó füst, korom milyen hatást gyakorol a tó vizére. A korom nagy adszorptív felülete miatt feltételezhető, hogy különböző gázhalmazállapotú vegyületeket, égéstermékeket köt meg, melyek a tó vizében oldódva esetleg az élőszervezetek anyagcseréjét is befolyásolja.