Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Borbély József: Optikai feszültségmérő eljárás bevezetése a hazai vízépítési gyakorlatba

220 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Borbély J.: Optikai feszültségmérő eljárás „D"metszet mata rendszám. Ebből következik, hogy ez a hajózsilip feszültséggyűjtő helye a vizsgált terhelésre. ,0'metszet A „vízfelőli" oldalon a hajózsilip — erre a terhelési esetre — az említett elhanyagolásokkal erősen túlméretezettnek mutatkozott. A számszerű értékelést a Cooker—Fiion módszerrel végeztük. A kapott feszültségértékeket a 10ja, b, c ábrán adtuk meg. B) Befagyasztásos optikai feszültség vizsgálat szegmensgátpillér modelleken I. változat. Első befagyasztásos vizsgálatunkat elvi szegmensgátpillér modelljén végeztük el, melyre egy időben két terhelés hatott. Az egyik a szegmensgátpillér csapjára aszimmetrikusan ható erő, a másik a közúti híd nyomása (11. ábra). A vizsgálat célkitűzései a következők voltak: 1. Teljes feszültséganalízis a pillérnek a csap körül elhelyezkedő szeleteiben. 2. Minőségi feszültséganalízis a közúti hidat tartó pillérrészre („Kritikus hely" meghatározása). A célkitűzéseken túlmenően elvégeztük az erő irányával párhuzamos keresztmetszetekben kialakuló feszültségállapot meghatározását a pillér hornyaira a mélység függvényében. A közúti hidat tartó részt ismeretlen nagyságú egyenletesen megosztó erővel terheltük, mivel a mérésnek ez a része csupán kvalitatív jellemzést kívánt. A pillérmodellt gumival bélelt falapok közé fogtuk be azon a részen, mely a tényleges szerkezeten a talajba ágyazódna. A terhelésnél a szegmensgát csapra aszimmetrikusan ható — az egyik gáttáblára á víz által gyakorolt — nyomóerőt kellett modellezni. Ez megfelel annak az esetnek, amikor a pillér két oldalán levő két gáttábla egyikére a víz nyomóereje hat, a másikat pedig felhúzták. A nyomás akkor maximális, amikor a tábla éppen felemelkedik az alaplemezről, ilyenkor a csapra ható nyomást nem csökkentik a gáttábla és az alaplemez között fellépő súrlódó erők. A pillércsapra egyik oldalon a vízszinteshez 18°-kal hajló nyomóerőt ugyanolyan irányú húzóerővel helyettesítettük (11. ábra). A terhelt pillérmodellben kialakuló feszültségeket befagyasztottuk. A modellt két irányban szeleteltük a vizsgálat két célkitűzésének megfelelően. 12. ábra. Szegmensgátpillér csap melletti metszetének feszültségeloszlása („D" metszet) Fig. 12. Stress distribution in section atong gate pivot (Section "D") Több szeletben elvégeztük a részletes feszültséganalízist, melynek kis töredékét a 12. ábra mutatja. A gyengítetlen részekben a feszültségeloszlás jó közelítésben homogén mint az izokrómeloszlásból kiderült. Ezért célszerűnek látszott a részletes értékelésnél a pillér gyengítetlen középső részét figyelmen kívül hagyni. Feszültségkoncentrációk csupán a horony és az orrész, valamint a horony és a farrész találkozásánál a sarkokban mutatkoztak. A pillér orrészén mindkét oldali horonyban két lokális maximum helyet mértünk ki. Az egyik az erő síkjában, a másik a csaphoz legközelebb eső horonypontban van. Az orrészen maximum a „terheletlen" oldalon van, a csaphoz legközelebb eső horonypontban. II. változat * Az általunk vizsgált II. változatban az előzőkhöz hasonlóan a feszültségeloszlás számítással nem minden helyen határozható meg. A szegmensgátpillér kialakítása — a kedvezőbb terheléselosztás érdekében — olyan, hogy a csaperő nem közvetlenül a szegmens csapon, hanem alátámasztó szerkezetek közvetítésével terheli a pillért. A két ellentétes oldalon elhelyezkedő támasztó szerkezet a 11. ábra. Szegmens gátpillér (I. változat) modelljének IS. ábra. Szegmens gátpillér (II. változat) modelljének és terhelésének vázlata befagyasztása Fig. 11. Layout of model and loading of weir pier Fig. 13. Freezing of model of weir pier (Alternative supporting a Tainter gate (Alternative I) II)