Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: A rendszeres hajózás hatása a Keleti-főcsatorna öntözővízelosztó üzemére

196 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Dr. Szigyártó Z.: A rendszeres hajózás hatása magasságot jelöli); továbbá, hogy — mint az a 2. ábrából látható — a fel víz süllyedése olyan hamar következik be, hogy annak hatását a jelenlegi kézi szabályozás mellett, különösen nagyobb hajóforgalom esetén, a zsilipek nyitásával korrigálni nem lehet (vagyis, hogy a zsilipnyitáson a vízszintsüllyedés mintegy fél órás ideje alatt nem változtatnak). E feltételekből aztán már le is vezethető az, hogy ha a nyomómagasság Ah értékkel csökken, úgy ez a vízhozamnak a 1

00.*--.00( .-/TT^) m képlettel meghatározható, százalékos csökkenését vonja maga után. Mindez pedig, például az 1. böge két legnagyobb fürt vízkivételénél, a már említett 12 cm-es csökkenést szem előtt tartva, az 1. táblázatban összefoglalt hatásokat eredményezi. 1. táblázat A tiszavasvári zsilipen átkaiadó hajók útzsilipelésének vízhozamcsökkentő hatása a K. III. és K. IV. vízkivételnél Taömqa 1. BnunHue nepeuiAK>3oeaHHbix nepe3 UIAW3 Tucaeauieapu cydoe na yMemuteHue pacxodoe eodbi y eodo3aöopoe K. 111. u K. IV. (a) Ha36anue eodo3aöopa u eao ceiemie, (b) xapaKmepucmuKa, (c) eeAununa, (d) MUHUMaAbHbiü, (e) cpedHuü, (\) MDKCUMÜABHBIÜ, (o) ebicoma nanopa, CM, (n) yMeHbmeHue pacxoda, % Table 1. The discharge reducing effect of vessels locking through the Tiszavasvár lock at the diversions K. III and K IV. (a) Designation and section of the diversion, (b) particulars, (c) magnitude, (d) loivest, (e) mean, (f) highest, (g) head, cm, (h) reduction of discharge, % Vízkivétel szelvény [a] Jellemzés [b] Nagyság M Vízkivétel szelvény [a] Jellemzés [b] legkisebb [d] közepes [e] legnagyobb [f] K. III. 20 + 643 nyomómagasság (cm) (g] vízhozamcsökkenés, (%)[h] 6 100 21 35 36 18 K. IV. 33 + 578 nyomómagasság / (cm) [g] vízhozamcsökkenés (%)[h] 42 16 50 13 57 11 A vízhozamok csökkenése tehát minden esetben meghaladja az öntözővíz adagolásnál megengedett 10%-os hibahatárt. Különösen elgondolkoztatóak azonban a K. III. vízkivételre kapott eredmények. Ezek szerint ugyanis a kis nyomómagasság miatt itt még az is előfordulhat, hogy egyes esetekben a Keleti Főcsatorna vízszíne a fürt főcsatorna vízszine alá süllyed, s ennek eredményeként nem hogy csak egyszerűen megszűnik a vízadagolás, hanem a nyitott zsilipen keresztül megindul a fürt főcsatornában tározódott víz a Keleti Főcsatorna felé. Mindebből levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a tiszavasvári zsilipen keresztül haladó hajók átzsilipelése következtében kialakuló negatív vízhozamhullámok nem csak, hogy számottevő módon csökkentik a jelenlegi, kéziszabályozású vízkivételi zsilipek vízszállítását, hanem a kis nyomómagassággal üzemelő zsilipeknél esetenként teljesen fel is boríthatják az öntözővízadagolás üzemét. A balmazújvárosi félig kész zsilipen áthaladó hajók átzsilipelésének hatása A balmazújvárosi zsilipet, mint már arról szó volt, két billenőtáblás bukóval kívánják kialakítani úgy, hogy ezek megépülte után a hajók az 1. ábrán bemutatott üzemrend betartásával (a vízszinttartás különösebb megzavarása nélkül) átzsilipelhetők lesznek. Egyelőre azonban a billenőtáblás bukópárból csupán az egyik, a felső zsilipfőnek megfelelő bukó készült el, s ez üzem közben mintegy 30—50 cm-es vízlépcsőt tart fenn. Annak megvizsgálása érdekében, hogy ilyen körülmények között a még csak félig kész műtárgyon keresztül, az egyik bögéből a másikba, az öntözési üzemmel egyidőben mimódon lehet hajót átbocsátani, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 1967. augusztus 29-én és szeptember 15-én helyszínen kísérleteket végzett [4]. Ezek eredménye szerint ez az átzsilipelés a hajózás szempontjából megoldható úgy, hogy a billenőtáblát lefektetve a vízszinttartást megszüntetik, megvárják míg a zsilip környezetében a szintek annyira kiegyenlítődnek, hogy a zsilipen át lehet hajózni, a hajó átlaladása után a táblát ismét felemelik, s a tartott szintet beállítják. Ez a művelet azonban, jellegéből adódóan, s az áthajózás idejére megszüntetett vízlépcső függvényében esetenként rendkívül durva beavatkozást jelenthet a vízszinttartás üzemébe, s az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen hatásokra már az említett kísérletek értékelésénél is felhívták a figyelmet [4], Az átzsilipeléssel kapcsolatban ugyanis a fel- és az alvízen a következő hidraulikai jelenségek zajlanak le: A tábla leeresztésekor a felvízen egy leszívási hullám indul el felfelé, s ennek megfelelően a zsilip alatti szakaszra egy pozitív vízhozam hullám fut rá — oly módon, hogy az átbocsátott rendkívül nagy vízhozamok miatt ezek esetenként igen jelentős méretűek is lehetnek. Ezt követi a hajó áthaladása után a zsilip felemelése, amely most, az átbocsátott vízhozamnak nagymértékű csökkentése, esetleg teljes lezárása miatt az előzővel ellentétesen felfelé egy nagy pozitív, lefelé egy nagy negatív lökéshullámot indít útnak. Mindezek hatására a felvízben a vízszintek mozgása miatt létrejövő nyomómagasság ingadozás a 3. ábrán látható jelleggel zajlik le. Az alvízben viszont, ettől eltérő módon először egy nagy nyomómagasság növekedés, majd hirtelen egy nagy nyomómagasság csökkenés áll elő. A kísérletek folyamán a Keleti Főcsatornában ily módon előálló vízszintingadozás nagysága a zsilip közvetlen környezetében elérte a ±25 cm-es értéket is. Ugyanakkor például — saját megfigyeléseink szerint — a vízszint süllyedése az attól mintegy 11 km-re fel-