Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Csanády M.: A szennyvíztisztítók, homokszűrők működéséről

192 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Csanády M.: Szennyvíztisztító homokszűrők A homokszűrő aerob működésének feltétele a szakaszos terhelés és a jó szellőzés. Ebben az eset­ben tartósan jó hatásfokkal működik. Ha a szaka­szos elárasztás nincs megoldva, a szűrőréteg nem tud regenerálódni, a szűrő élettartama kicsi. Ha sem a szakaszos terhelést, sem a szellőzést nem biztosítják, a szűrő csak anaerob baktérium­szűrőként működik, rövid ideig, gyenge hatás­fokkal. A szokásos biológiai tisztítókkal egyenértékű — sőt általában még jobb hatásfokú — hatást csak az aerob homokszűrőktől várhatunk. Az anaerob szűrő — fő tisztítóként, ill. oldómedencével együtt — célszerűtlen, mivel hatásfoka gyenge és élet­tartama is kicsi. Maga a homokszűrő kezelést alig igényel. Az aerob állapot fenntartása azonban szakaszos ter­helést, adagolást igényel, az adagoló szerkezetet vi­szont rendszeresen kezelni kell. Az adagoló szer­kezet működőképessége a homokszűrő jó működé­sének elengedhetetlen feltétele, tehát a homok­szűrő — helyes méretezés, jó kivitel és megfelelő előtisztítás esetén is — csak ott működik jól, ahol a szennyvíz adagolását biztosítják. így viszont jó szolgálatokat tehet olyan kis helyeken is, ahol más biológiai tisztító nem alkalmazható. IRODALOM [1] Pobis, J. : K funkcii umelych podnych filtrov pri cisteni odpadovych zariadeni (Gyógyintézetek szennyvizét tisztító mesterséges talajszűrők működé­séről) Öeskosl. Hygiena, 10, 513—21 (1965). [2] Nagy L. D.: Szennyvíztisztító berendezések ós csa­tornahálózatok. Budapest, 1959. [3] Imhoff, K.: A csatornázás és szennyvíztisztítás kézi­könyve (ford.). Budapest, 1955. [4] MSZ 15 302—62 R Szennyvíztisztítás. [5] Csanády M.: Adatok a biológiai szennyvíztisztítók hatásfokának értékeléséhez. Hidrol. Közi. 47, 139— 48 (1967). [6] Husmann, W.: Wege zur Lösung der Abwasserfra­gen. Ges. Ing. 86, 33—42 (1965). [7] Toókos I.: Kísérletek az oldómedencck hatásmecha­nizmusának megvizsgálására. Hidrol. Közi. 47, 502— 07 (1967). O pa6oTe necManbix (PHJIBTPOB npH OMHCTKC CTOIHMX BOA laHadu, M. AapoÖHan 6nojiorHMecKaa omicTKa unsi OMHCTKH CTOH­HHX BOfl HeooJibuiHx coopyweHHH c xopouieií CTeneHbio nojie3Horo fleüCTBHH mojkct oeymecTBjiíiTbCH npn no­MOIIJH neciaHbix (J)HJibTpoB. TexHHMeci<a>i jiHTepaTypa Manó 3aHHMaeTC« c necnaHUMH <j)HjibTpaMH, XOTH Ha npai<­THKe Ha MHOTHX MecTax npHMeHínoTCfl h cTpoflTcn B Ha­CTOjnnee BpeMfl. B CTATBE FLAETCH oő3op o BO3MO>KHOCTHX npiiMeHeHiiíi neciaHbix ((>H.nbTpoB ann OMHCTKH CTOMHHX BOA H noA­poöHo H3JiaraeTCH paőoTa (jmjibTpa, cjiyH<ainero ÍUIH 3a­MeHbi ÖHOJiorHMecKoií OMHCTKH. H3JiaraeTCfl MexaHH3M npouecca OMHCTKH H TEXHO;IORHQECKHE TPEŐOBAHHJI, BbiTe­KaiomHe H3 xapaKTepa SHojiorHiiecKHX uponeccoB. BbimeyKa3aHHbie A0Ka3biBai0TC$i c 3 npaKTimecKHMii nptiMepaMH H H3JiaraioTC>i pe3yjibTaTbi noapoÖHoro uc­CJieaoBaHHH H noBTopeHHoro iiccjieflOBaHHíi, nojiyqeHHbie Ha OMHCTHTeJlbHOH yCTaHOBKe, CTOflUteÜ H3 3 pa3HblX, HMe­lomnx np0H3B0/iCTBeHH0r0 pa3Mepa, pacTBopiiTejibHbix őacceÖHOB u M3 nec^aHbix (JmjibTpoB H bubo^ATOI CJiefly­lomHe BbiBOflbi: YcjiOBHeM aapoöHoií paöoTbi nec^aHoro (JinjibTpa cjiy­>KHT noaTanHoe HarpyjKeHne n xopomee NOBETPHBAHHE. B Tai<0M cjiyqae flojiro paöoTaeT c xopouiHM K03({)Hi;HeH­TOM nojre3Horo flefiCTBHH. ECJIH Bonpoc nosTanHoft Ha­rpy3KH He peuien, TO (JmjibTpyiomHÍi cjioií He MOJKCT BOC­CTaHaBJlHBaTbCíI H >KH3HeHHbIH CpOK (})HJIbTpa HeSOJlbUIOií. ECJIH He oöecneiHBaioT noaTanHyio Harpy3Ky u noBer­piiBaHiie, TO CJ)HJibTp paőOTaeT B KAQECTBE aHaspoOHoro (j)Hjibrpa GaKTepini, npnieM B TeqeHHM Heöojibujoro Bpe­MeHH H CJiaöbiM KoatfmaneHTOM nojie3Horo fleftcTBHH. 3lvBHBajlCHTHy 10, C OÖblMHblMH ÖHOJLOFHMECKHMH 0HH­CTHTejibHbiMH ycTaHOBKaMH — H aa>Ke jiymnyio — CTe­neHb nojie3Horo FLEFTCTBHH MO>KHO o>KHAaTb TOJibKO OT aapoÖHbix necqaHbix (twjibTpoB. AHaapoŐHofí i})H.nbTp npn­MENHTB — B KATECTBE rjiaBHoro coopyweHHH OMHCTKH, HJIH B.víccTe c SacceiiHOM, pacTBopiiTejieM — Heuejiecooó­pa3Ho, nocKOJibKO K03(()HuiieHT nojie3Horo fleíícTBHH He­ŐOJlbmOH H >KH3HeHHbIÍÍ Cp0I< TaiOKe KOpOTKHH. CaM nectaHbiíí (J)HjibTp HC TpeőyeT Sojibinoro yxo/;a. CoAepnoHHe aapoöHoro COCTOHHHJI OFLHAI<o TpeöyeT no­STanHyio Harpy3Ky w no^a^y H A03Hpyioinee oíSopyaoBa­Hne Hy>KH0 coflepwaTb B HcnpaBHOCTH. ,HeHCTByiomafl CNOCOOHOCTB FL03HPYIOMERO OÖOPYAOBAHHH HBJIHCTCH OÖT,­ji3aTejibHbiM ycjiOBiieM xopouiefl paöoTbi necqaHoro (j)HJib­Tpa, 3H3HHT necMaHbifl (jjHjibTp — ^a>Ke B cjiy<tae npa­BHJibHoro pacHcra, B03Be/ieHHSi H cooTBeTCByioineü npefl­BapiiTejibHoií OMHCTKH — paöoTaeT xopomo jiHinb TaM, R^E oőecnemiBaioT npaBHJibHyio no/íany CTotHbix BOA. A TaK MOJKeT npHHíiT Ha Tex neGo^biiiHx MecTax, r^e HeB03­MO>KHO ncn0Jib30BaTb apyryio CHOJIORHQECKYIO OMHCTKy. The operation of sand fillcrs in waste-water treatment By Csanády, M. Waste waters of small communities can be treated with good efficiency on aerobic biological sand filters. Little attention has reeently been devoted in the litera­ture to triekling sand filter installations, although ekist­ing ones are operated and even new ones are built fre­quently in practice. Potential applications of treatment on triekling filters is briefly reviewed and the operation of filters replacing biological treatment is considered in greater detail. The mechanism of the treatment proeess and the technologi­cal requirements resulting from the nature of the biolo­gical reactions are discussed. The abo ve considerations are demonstrated by 3 practi­cal examples. The results ware obtained by the repeated, detailed investigation of three treatment plants of diffe­rent, full scale size, consisting each of a primary settling basin and a sand filter. From the results the following conelusions are derived: A prerequisite for the aerobic operation of the sand filter is intermittent loading and adequate aeration. In this ease consistently high efficiencies can be obtained. If no intermittent loading is provided, the filter layer is prevented from regeneration and its useful life will be reduced. If neither intermittent loading, nor adequate aeration is provided, the filter will operate as an anaerobic bacte­rium filter only and this for a short time at low effi­ciency. An efficiency equivalent to, or even better than, that generally obtainable with conventional biological treat­ment can be expected from aerobic sand filters only. The anaerobic filter as main treatment structure, or in combination with primary settling, is inadvisable as its efficiency is poor, and its useful life is short. The sand filter itself requires hardly any maintenance. However, the maintenance of aerobic conditions calls for intermittent loading and it is the control equipment which requires regular care. Good working order of the latter item is an essential prerequisite for the satis­factory operation of the sand filter, consequently — even if dimensioned correctly, constructed well and pretreat­ed carefully —- their performance will be disappointing unless intermittent admission of wastewater is ensur­ed. Observing this requirement t.hey may be beneficial in small communities, where no other biological treat­ment can be applied.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents