Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr. Lipták F.: A téglalapos és háromszöges szórófej-kötési módok vizsgálata és értékelése
180 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Lipták F.: A szórófej-kötési módok irma-M I'11,05 fi-1,4S a> Ö, 13. ábra. T 22 műanyag szórófej 7/6-osfúvókával, 3,5 atm nyomással. 18 mx24 m-es téglalapos kötés. 11 = 17 m Puc. 13. HacadKa T-22 u3 n/iacmMaccbi COHAOM 7/6 c nanopoM 3,5 amM. q PaccmanoeKa no napaA/ieAanunedy c pa3MepoM 18 MX24 M. R = 17 M Abb. 13. Kunststoff T 22 Regner mit 7/6-er Dúsé, 3,5 atm. Druck. 18 mx24 m rechteckige Bindung. R = 17m k -A metszel 5. Összefoglalás Az előző (a négyzetes kötésekre vonatkozó) és a jelenlegi tanulmány adataiból látható, hogy a csapadékeloszlás egyenletessége elsősorban a szórófejek. i-K jelleggörbéinek alakjától függ. A példaként bemutatott T 22 alumínium és a T 22 műanyag szórófejnél —azok kedvezőtlen alakú i-R jelleggörbéi miatt — a csapadékeloszlás igen egyenlőtlen. A bemutatott ábrák és táblázatok jól mutatják, hogy mindegyik kötésnél jelentős mértékű átfedést kelí biztosítani, és az i-R jeleggörbének vagy háromszögnek, vagy pedig a szórófej közelében rövid távolságig vízszintes, majd egyenletesen csökkenő alakúnak kell lennie. A három vizsgált kötési módnál kapott végeredményeket összefoglalva: Négyzetes kötésnél az optimális csapadékeloszlást akkor kapjuk, ha az R=R mm + 30% es -fímm4"35% közötti, s az i-R jelleggörbe a következő: a szórófejtől kiindulva a szórási távolság 5—10%-áig vízszintes és azután egyenletesen csökken le 0-ig. Ekkor a y 1 0 értéke is 1. Ha ezeket az értékeket 24 m X X 24 m-es kötésre vonatkoztatjuk, akkor az optimális csapadékeloszlást biztosító szórási távolság (R) 22—23 m, és az i-R jelleggörbe a szórófejtől kiindulva 1—2 m hosszon vízszintes, azután 20—22 m hosszon egyenletesen csökken le 0-ig. A 18 mX24 m-es téglalapos kötésnél igen jó (y 2 0=l és y 1 0=0,90 —0,99) csapadékeloszlástérünk el, ha JR=tf n,m+40%-.Rnn„ + 50% = 21-22,5 m közötti, s az i-R jelleggörbe a következő: a szórófejtől kiindulva egyenletesen csökken le 0-ig (tehát háromszög alakú), vagy pedig 1,5—3 m hosszon vízszintes, azután 20—21 m hosszon egyenletesen csökken le 0-ig. A 24 mX24 m-es háromszöges kötésnél igen egyenletes (y 2 0= 1, y 1 0=0,94 — 0,96) csapadékeloszlást érünk el, ha R=R mi n+ 50%-.fímin + 60%=22,5— 24 m közötti, s az i-R jelleggörbe háromszögalakú, vagy pedig 1—2 m hosszon vízszintes, azután 21—22 m hosszon egyenletesen csökken le 0-ig. Mindhárom kötési módnál megközelítően azonos követelmények adódtak. Amennyiben ugyanis olyan szórófejet készítünk, amelyiknek a szórási távolsága (R) 21—23 m, i-R jelleggörbéje pedig olyan, hogy a szórófejtől kiindulva 1—2 m hosszon vízszintes egyenes, azután pedig 20—22 m hosszon egyenletesen csökken le 0-ig, akkor az a szórófej mind a három (24 mX24 m-es négyzetes, 18 mX 24 m-es téglalapos és 24 mX24 m-es háromszöges) kötésnél egyaránt igen kedvező, egyenletes csapapadékeloszlást ad szélcsendben. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a háromféle kötési módnál csak ebben a tartományban (18—24 m-es kötéstávolságoknál) adódnak a megközelítően azonos követelmények. Nagyobb kötéstávolságnál már figyelembe kell venni az egyes kötési módoknál jelentkező különbségeket. A legsürgősebb feladat tehát olyan szórófej gyártása, amelynek i-R jelleggörbéje a fent leírt alakú. Ennek a kérdésnek a megoldásához pedig ismernünk kell, hogy a szórófej szerkezete, működése, továbbító és sugárbontó szerkezet (körülfordulási idő, ütésszám stb.), továbbá a nyomásváltozás hogyan befolyásolja az i-R jelleggörbe alakját. C-C metszet B-B metszet
