Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások

Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 165 •— Közepes (0 40—80 mm) fúrólyukakban robbanózsinóros indítású töltényoszlop (plasztikus, pvc csőbe töltött robbanóanyaggal), — Nagy (0 80-nál nagyobb) fúrólyukakban (igen nagy objektumoknál is ritkán) robbanózsinóros vagy villamos indítású öntött, kábeles vagy fűzéres töltetoszlop. Példaként szolgáljon egy 1,20X2,60 m alapterületű, 1,60 m mély hegyi vízépítési alap létesítése gránitban (2. ábra). A tölteteket a pillanathatású kontúrrobbantások után tőlük függetlenül robbantották úgy, hogy a középső töltethez képest a szélsőket !/

4-s-el késleltették. Figyelemre méltó a NTT préstestek felhasználása. E kisebb példán túl menően megemlíthető néhány nagyobbszabású vízépítési objektum, ahol presplitting (egyes irodalomban Preshearing) eljárással alakították ki a fúrólyukak nyomainak textúrájával kialakuló szabatos méretű határfelületeket: a kanadai Niagara, a Ghanai Volta, a nigériai Kainji vízierőművek, a kanadai Manicouagan völgyzárógát, a svéd Lindő-csatorna. Ezeknél nem volt ritkaság a 18—30 m-es felület magasság, a 3—5 m-es furat-fogásmélység. 5.22. A talajok, mérethelyes kirobbantása — küliv nősen laza, folyós közegeknél — egyrészt (függőleges árokfal kialakításánál) nem lehetséges, másrészt — keményebb agyagokban — eléggé költségesnek és problematikusnak látszik (pl. dúcolás elhelyezése!) továbbá elméleti alapjai sem tisztázottak, a ferde fúrású (rézsűkialakításos) talaj robbantások kiviteli nehézségeiről nem is szólva. (A kőzetekben ez megoldott probléma.) A talajok tekintetében azonban van két lehetőségünk a meglehetősen pontos irányításra. Ezek: 5 221. A robbantásos teregetés és 5.222. A kidobódó tömegek adott helyre és megfelelő közelítő alakzatba való irányítása. A két művelet részben azonos elveken alapul, de alapvetően különbözik egymástól abba, hogy az az egyiknél (5.221.) kupasos anyag elterítéséről, esetleg visszatöltéséről, a másiknál (5.222.) pedig a kirobbantásnak (kiemelésnek) olyan irányításáról, hogy a talajtömegek előre kijelölt helyet és alakzatot foglaljanak el. Ezekkel a munkákkal főként G. I. Pokrovszkij, I. Sz. Fedorov, M. M. Dokucsájev foglalkoztak a szovjet óriás-vízierőművek földműveivel kapcsolatban. Hazai gyakorlatunkban ilyen munkákra leginkább gátak, víztárolók építésénél — megfelelően kisebb méretekben — kerülhet sor. Mivel ezek a munkák a robbantómérnök (töltet- és gyújtásszámítás), a vízépítő mérnök (alaki, méretezési, kiviteli kérdések), a geológus és a talaj mechanikus (összefüggés kialakítása a csúszólapok, a robbantási földtömegek, a lazulás, tömörség stb. tényezői között) szoros együttes munkájára van szükség -—- e cikk terjedelmére való tekintettel is — egy újabb dolgozatban térünk ki majd az ilyen munkák szabatos méretezésének és kivitelezésének módjaira és feltételeire. 5.3. A talajvízszintsüllyesztés (l. 1.21.) E feladat részben összefüggő problémakört alkot a kút és szivárgók teljesítmény növelési robbantásokkal, hiszen a fúrt kút erőteljes használat mellett talaj vízszintsüllyesztő eszközként is fogható fel. (A talajvíz összetételének és felhasználásmódjának problémáira most nem térünk ki.) 5.31. Általános megoldás. Ha ismeretes az altalaj rétegezettsége (nemcsak mélységi, hanem az adott területen kiterjedésében is, a vízzáró réteg áttörését fúrt lyukban elhelyezett töltet robbantásával lehet elérni. Ezzel kapcsolatban gazdasági megfontolások merülnek fel — pl. építkezéseknél a szivattyúzásos talaj vízszintsüllyesztéssel összehasonlítva — a robbantás célszerűsége tekintetében. Ha a vízzáró talajréteg nagyon vastag (több mint 3 m); ha az agyagréteg alatti újabb réteg vízáteresztő (elvezető) képessége csekély (pl. kőzet); valamint ha egy robbantásos áttörés nem elégséges és az áttörés gyorsan „összefolyik" és az adott területen sok (20-nál több) lyukat kell kialakítani; ha a vízzáró réteg nagyon mélyen (lejjebb —10 m-nél) fekszik, problematikus a robbantásos módszer alkalmazása. A robbantólyuk átmérőjét legalább 30 mm-ben kell megválasztani, hogy a töltényfüzér leereszthető legyen. Ha a vízzáró rétegig folyós, laza talajon kell lefúrni, béléscső is szükséges. (Ezt a töltet leengedése után, legalább a töltethossz + 50 cm magasságig, esetenként teljesen a robbantás előtt fel kell húzni). Weichelt azt ajánlja, hogy robbantás előtt a vas béléscsövet papírbéléscsővel helyettesítsék (0 papír<; 0 vas). Ez persze nagyobb furatátmérőt kíván meg. Az általános megoldás több konkrét még gazdaságos lehetőségre (ill. ezek variációira) bontható a helyszíni talaj adottságok mellett a talajfelszíntől számítva. 5.311. Vékony humuszréteg (max. 50 cm), kis vagy közepes vastagságú agyagréteg (max. 3,00 méter), 5.312. Vékony — közepes vastagságú lápréteg (iszap, tőzeg stb. max. 3,00 m) és a közepes vastagságú agyag vagy kőzetréteg (max. 3,00 m), 5.313. Állóvíz leeresztés (nagyobb állandó pocsolyák, kisebb tavak stb.), vastagabb agyagrétegnél (akár 5—6 m) a felszínen kezdődő, ^RoObanózsinir Fojtás Lópréteg Ke!ethező áttörés Homokívizvezető) / réteg Összpontosított töltet 3. ábra. összpontosított töltettel való kőzetréteg-átszakítás sémája Puc. 3. CxeMa npopbieanuti OÖHOÜ moAujUHbi nopod npu noMouiu KyMMyAamueuoü 83pbienamKu Abb. 3. Durchreissungsschema einer Gesteinsschicht mit konzentrierter Ladung