Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások
Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 163 R re d=ún. redukált zóna m-ben, attól függően, hogy a robbantásnál milyen intenzitást engedtünk meg. (Az R r ed nagysága a tízfokozatú intenzitású károsodási skála 1—10 értékei szerint 100—2,5 m között változik. Pl. üvegezés megcsörrenés 4. fokozat; rezgési sebesség 0,8—1,5 cm/s; ilyenkor az R rei— 25—40 m.) Ez az összefüggés igen részletező alapokon álló határolást tesz lehetővé. 4.7. A szakirodalomban részletesen tárgyalt (Langefors, Don Leet, Koch, Crandall, Zeller, Baule, Morris stb.) robbantási szeizmikus-rezgéselméletek és határolások természetesen szintén eredményesek, felhasználhatók, figyelembe kell venni azonban a következőket: — talajjellemzőik, kiindulási adataik, feltételezéseik nem mindig egyeznek a hazai körülményekkel, ezért rendszerint átértékelendők, — az eredmények kidolgozása többnyire komoly előzetes kísérleti (tényező-értékelő stb.) meghatározásokat, bonyolult matematikai számításokat követelhet meg, ezért az átlagos gyakorlat számára viszonylag körülményesek, — esetenként a nem teljesen felderíthető altalaj és környezeti körülmények miatt szintén hibás értéket adhatnak. 5. Néhány korszerű módszer alkalmazása a vízépítés egyes területein A továbbiakban néhány olyan eljárás technológiáját — adott esetben pedig méretezését is — ismertetjük, melyek nemrégen alakultak ki a vízépítésben és a hazánk vízépítési adottságai mellett elsősorban alkalmazásra kerülhetnek. A tárgyalási sorrendben az 1. alatti felsorolást követtük. 5.1. Árkok létesítése robbantással (l. 1.112. és 1.121.) 5.11. Kisebb mélységű árkok kirobbantását általában pvc. csövekbe gyárilag elhelyezett „kábelekkel" végzik. Az utóbbi időben a bratislavai CZJD robbanóanyaggyár állt át a kábeltöltetek gyártására, ezeket nagy sikerrel alkalmazták a szlovákiai meliorációs és vízépítési munkáknál (Malacky, Láb stb.). A gazdaságos árokmélység 1,50—1,80 m homokos és agyagos talajokban. A munkákhoz olyan árokásó (-árokvonó) gép szükséges, melyre a 15—20 m-es kábeltöltet-dobokat felerősítik és mintegy 15—30 cm széles és kb. 1,2—1,5 m mély árkot készítő ásó-vonó szerkezet mögé szerelt csúszóvály ún a kábeltölteteket mindjárt a kis árkokba csévélik. Az árkot — rendszerint a gépre szerelt újabb terelőszerkezet segítségével mindjárt be is töltik. A kábelek összeerősített átfedése min. 30 cm. A kábelek átmérője 6—7 cm (pvc. fólia), 1,8 kg/m Danubal töltéssel. A mintegy 300 m-es árokszakaszokat 0,5 kg plasztikus indikáló töltettel (pl. Perunit) az egyik végről indítják robbanógyutaccsal. Kisebb utómunkák szükségesek a mintegy 4,5—5 m szélességű árkok kirobbantása után. (Hazánkban Peremartonban most folytattak le sokat ígérő kísérleteket.) 5.12. A mélyebb (5—6 m) árkok létesítését szokványos módon, furatokba helyzett fojtott töltetekkel (egy vagy több sorban), az egy ütemben kirobbantandó árokszakasz egyes tölteteit a szabad felületek kialakítása érdekében fokozatos késleltetéssel robbantják ki. A robbantás után a nagyobb egyenetlenségek eltüntetésére (töltet-tölcsérek) utómunkák szükségesek. A „hagyományos" robbantási eljárás pontosabb méretezésére (figyelemmel az árok méreteire, rézsűjére stb.) a csehszlovák robbantástechnikában új méretezési módot, képletet dolgoztak ki (a CZJD gyárban), mely igen figyelemreméltó. C=q-V-L[ kg], ahol C=a létesítendő árok kiemeléséhez szükséges töltetmennyiség kg-ban (széles ároknál több lyukban elosztva!), q=a fajlagos robbanóanyagszükséglet kg/m 3ben, F=az árok folyóméterére eső föld köbtartalma m 3-ben, L—SLT, árok hossza m-ben. Továbbá: (y) 3' 4 g=7-10~ 4 w > =0,8-1,3 kg/m 3 cos q) közötti érték a talaj fajtától függően. Itt: y= a föld térfogatsúlya kg/m 3-ben, <p=a rézsű hajlásszöge. A töltetek elhelyezésének (h) mélységére a következő képlet szolgál: ahol m=az árok folyóméterére eső robbanóanyag szükséglet kg-ban (lényegében q • V, illetve—). L A legkedvezőbb eredmények a 10 m-es árok (hossz) szakaszok robbantásánál mutatkoztak. 5.13. A vízalatti (1,5—4 m mély) árkok kialakításánál (gáz-vízvezetékek létesítésénél, átbujtatásánál) az egyszerű telepítésű (kumulatív) töltetsorozatok robbantása vált be; a búvárok vízöblítéses lándzsájával fúrt lyukakba való töltet elhelyezés, valamint az úszó munkahelyekről végzett fúrás és a béléscsövekben végzett töltettelepítések igen költségesek, bonyolultak. (Egyrészt igen nagy mélységben levő iszapos, homokos mederfenéknél, másrészt kemény kőzetből álló altalajokban indokoltak az utóbbi eljárások. Az ilyen jellegű, pl. a svéd Atlas-Copco „Überlagerungsbohren" eljárások közismertek.) A kisebb folyómélységekben a vízálló füzér (esetenként speciális kábel-) töltetek vagy a megfelelő távolságban telepített (helyszíni készítésű vagy gyári) kumulatív töltetek alkalmazhatók a folyó sodrától függő lehorgonyzás, ±11. leterhelés mellett. A robbantást elvégezhetjük előre kikotort és a töltet elhelyezése után beiszapölódó árokban, vagy a mederfenékre eresztett töltetekkel. Az előre való kotrás nehézkes gépi munkát, a szabad felfekvésű töltet valamivel több robbanóanyagot
