Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások
160 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások gően, ill. különleges esetekben fordulnak elő, a továbbiakban csak annyiban foglalkozunk velük —a cikk terjedelmének lehetőségein belül—amenynvire a többi, megtárgyalt problémával összefüggésbe hozhatók. 2. A felhasználandó robbantóanyagok (hazai) választéka és a kiválasztás szempontjai Mivel az esetek többségében vizes, nedves helyen kell robbantani, két lehetőség van a vízátázás és beszívódás kedvezőtlen, robbantásgátló hatásának kiküszöbölésére: Vagy vízhatlan csomagolásban készítjük el az egyébként vízérzékeny robbanóanyagot és robbantószert (gyutacsot) egyesítő töltetet, vagy vízre, nedvességre kevéssé vagy egyáltalában nem érzékeny robbantóanyagokat (robbanóanyag + robbantószer együttes fogalma) használunk fel. A nemzetközi gyakorlatban az utóbbi megoldás terjedt el a robbanóanyagkutatás és gyártás tökéletesedése következtében, míg a csomagolási eljárást általában szükségmegoldásként használják. Ha azonban a víz vagy nedves közeg agresszív, vagy hosszabb ideig kell a töltetnek vízzel érintkeznie, sor kerülhet vízálló robbantóanyagok és csomagolás együttes alkalmazására (pl. tengervízben). A magyar ipar vízérzéketlen, robbantástechnikai gyártmányai a következők: 2.1. Robbanóanyagok: 2.11. Műanyag- vagy fémdobozcsomagolású Paxit IV. (közepes vízérzékenység). 2.12. Zselatinos, szokványos csomagolású Nidin 50 és Nidin 60, Nidin 80 ammóndinamitok (kiváló vízérzéketlenség). 2.13. Zselatinos, sújtólógbiztos, szokványos csomagolású Saldin ammondinamit (kiváló vízérzéketlensóg). 2.2. Gyutacsok: 2.21. Vízálló VBG (8. sz. erősségű) pillanathatású villamos gyutacs. 2.22. Vízálló VBG ,,G" pillanathatású geofizikai villamos gyutacs. 2.23. A különböző késleltetett villamos gyutacsok (MKG, MSG, RKG, FMG stb.) nedves munkahelyeken alkalmazhatók, de nem vízállóak (víz alatti munkákra nem alkalmasak); 2.3. Robbanózsinórok: 2.31. Nipentex műanyagburkolatú robbanózsinór gyakorlatilag vízálló, amellett —30 és + 130°C között alkalmazható . 2.32. A Nihetex ósNioktex robbanózsinórok vízállóak, de magas hőfokú ós nagynyomású munkakörülményekre készülnek s csak ezeknél gazdaságos használatuk. 2.4. Gyújtózsinórok: Bár vízépítésben újabban alárendelt jelentőségűek, egyes helyeken még alkalmazzák ezt a gyújtási formát is. 2.41. Á 100—140 s/m égési sebességű 3. ós 4. sz. gyújtózsinórok vízgőzös, nedves helyeken használhatók. 2.42. A 100—140 s/m égési sebességű 10/a jelű és a PVC köpenyű gyújtózsinórok vízállóak ós az utóbbi —30°C-ig nem fagy meg. 2.5. Préstestek és perforátorok: 2.51. 20—30 g-os nitropenta vagy hexogén burkolatban préstesteket (hengeralakban, gyutacsnyílással) a külföldi (csehszlovák, lengyel ós NDK) ipar gyárt önmagukban, leginkább füzérként való felhasználásra. 2.52. A hazai ipar 20 ós 40 g-os hexogén („H" jelű) és oktogén töltetű („O" jelű) perforátor préstesteket gyárt. Ezek 180°C („H"), illetve 220°C ,,(0") hőmérsékletig alkalmazhatók olajkutak, termálvíz stb. kutak béléscsöveinek acélcsőpuska nélküli perforálására, akár füzóres formában. E perforátor-préstestek több részből kerülnek összeállításra: a műanyag töltetházba helyezik be a töltetpréstestet (ez préselt robbanóanyagból és kummulatív hatású fémbetétből áll) és alumínium vagy műanyag sapkával vízmentesen lezárják a töltetházat. Több töltetházat füzérré lehet összecsavarni. 2.53. Szerelt perforátorok. A hazai ipar olajipari ós vízügyi célokra ún. puskából és kumulatív kialakítású hexogén, ill. oktogén kúpos, burkolt töltetekkel 2 m hosszban 24 helyen lehet a kívánt helyeken a béléstesteket perforálni. A hazai 125, 86, 103 jelű gyártmányok a golyós perforátorokkal szemben kedvezőbbek, mert nagyobb áttörőképességük és a golyók okozta esetleges eldugulások sem jelentkeznek. E gyártmányokhoz bőálló gyutacsok ós robbanózsinórok használata szükséges. 2.6. Egyéb robbantóanyagok Nagy mélységben esetenként hő- és nyomásálló; villamos vezetékek közelében végzett robbantásoknál pedig kóborárambiztos robbanóanyagokra, ill. robbantószerekre lehet szükség. (Ilyeneket a magyar ipar is gyárt.) Csehszlovákiában és az NDK-ban jól beváltak a vízépítési munkáknál a kettős (dupla) vízhatlan robbanózsinórok, melyek a robbantási hatást és a gyújtási biztonságot fokozzák. Készülnek (pl. a CSSR-ben) a robbanózsinórokba csatlakoztatható késleltető betétek 5, 9, 17, 23 ms késleltetéssel, melyek variációival számos késleltetési alternatívát alakíthatunk ki, a robbanózsinóros gyújtásnál is. 2.7. A robbanóanyagkiválasztás szempontjai komplex egységet képeznek összefüggésben a kőzettel (talajjal), a robbantási feladattal (toló, emelő stb. hatással), a robbantási körülményekkel (vízállóság stb.) és a költségkihatásokkal, a robbanóanyagok sajátosságaival (robbantástechnikai adataival), a robbantásméretezéssel (töltet és gyújtáskihatás) és rendszerint optimumfeladat megoldásáról van szó. A (talajban való) robbantásnál először közel 5 • 10 4—1,5 • 10 5 at. nagyságrendű detonációs nyomás (ez okozza a szétzúzást) majd esetenként többtízezer at. nagyságú gáznyomás (ez adja a kiemelő, toló hatást) keletkezik. Ezek közelítő pontosságú számítási képleteiben többek között szerepel a robbanóanyag gáztérfogata l/kg, a detonációs sebesség (m/s), a robbanási hőmérséklet (°C), a töltetsűrűség (kg/cm 3), ezek az adatok különösen fontosak számunkra. A töltetsűrűség a robbanótöltet térfogatsúlyától (csomagolással) és a töltési űrtől (ez pedig részben a robhanó anyag konzisztenciájától) függ. Ha a gáznyomást (P g) és a detonációs nyomást (Pa) kiszámítjuk, a Pd/Pg viszony nagysága megmutatja, hogy toló, vagy romboló hatású robbanóanyaggal állunk-e szemben. Pl. a magyar gyártmányok közül e viszony elméleti értéke: Paxit 0,33 (erős toló hatás) Paxit IV 0,44 (erős toló hatás) Nidin 40 4,55 (közepes rombolás, kis toló hatás) Nidin 60 5,50 (erős romboló és kis toló hatás) Az erős toló hatású robbanóanyagokat főleg föld- (talaj-) robbantásoknál, a nagy rombolóere-