Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Vitális Gy.–Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén

Dr. Vitális Gy.—Hegyi l.-né: Hidrotermális jelenségek Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 149 1. ábra. A hidrotermálisán bontott és dolomitosodott kőzetféleségek térképe a váci Nagy szál nyugati részén Jelmagyarázat és összesítő diagram (az ábra bal alsó sarkában). A belső kör a felszíntől a 420 m B. f.-i szintig, a külső kör a 420—380 m B. f.-i szint, a hatszög a 352,7—272,7 m B. f.-i szint között feltárt részt ábrázolja. 1. Hidrotermálisán bontott mészkő; 2. Hidrotermálisán bontott iszapos kőzetliszt — kőzetlisztes iszap; 3. Dolomitos mészkő, 4. Meszes dolomit, 5. Dolomit (másodlagos); ö. Dolomitos mészkő, 7. Meszes dolomit, 8. Dolomit (elsődleges); 9. Nagyobb kalcittelér; 10. Hévforrásbarlangjárat Puc. 1. Kapma doAOMumupoeaHHbix eudoe nopod, uMewufUx eudpomepMaAbHoao pacnada, na 3anadHOü nacmu eopbt HadbcaA y e. Baif ycjioBHbie o6o3HaieHHíi H cyMMHpyiomaH nwarpaMMa (B HHWHCM jieBOM yrny pHcyHKa). BHyTpeHHHil npyr OT noBepxHoc™ no OTMCTKH 420 M, BHCIIIHHH Kpyr OT OTMCTKH 420 JIO OTMCTKH 380 M, mecTHyrojiHHK 03HaMaer pacKpbiTyio MacTb MOKay OTMCTK3MH 352,7—272,7 M. 1. PHflpoTepMajibHO pacnaneHHbifl H3BCCTHHK; 2. THApoTepMajibHO pacnageHHaH HJiHCTafi MyKa-nopoztHCTbiit HJI; 3. fl0ji0MHTHbiÁ H3BCCTHHK; 4. HSBCCTKOBblfí FLOJIOMHT; 5. JlOaOMHT (BTOpHMHblií); 6. /LOJIOMHTOBI.IÍÍ H3BCCTHAK; 7. M3BeCTHHKOBbltl FLOJIOMHT; 8. JJOIWMMT (nepBHHHblíi); 9. Ka/IbUHTHaH jiHH3a; 10. XOA B nemepe TepMajibHoro HCTOMHHK3 Abb. 1. Karte der hydrothermal zersetzten und dolomitisierten Oesteinsarten am westlichen Teil des Nagyszál bei Vác Zeiehenerklárung und zusammenfassendes Diagramm (in der Abbildung links in der unteren Ecke). Der innere Kreis veranschaulicht den aufgeschlossenen Teil von der Oberfláche bis zum Niveau von 420 m ii. B., der áussere Kreis den des Niveaus zwischen 420—380 m ü. B. und das Sechseck jenen zwischen dem Niveau von 352.7—272,7 m ü. B. 1. Hydrothermal zersetzter Kalkstein; 2. Hydrothermal zersetztes schluffigcs GesteinsmehI — gesteinsmehliger Schluff; 3. Dolomit-Kalkstein, 4. Kalkiger Dolomit, 5. Dolomit, (sekundar); 6. DolomitKalkstein, 7. Kalkiger Dolomit, 8. Dolomit (primár); 9. Grösserer Kalzit-FIöz; 10. Thermalquellen-Höhlengang Miként a 2. ábrán bemutatott földtani tömbszelvény is szemlélteti, az egykori hévforrás a lattorfi homokkő és a nóri mészkő egyik nagyobb nyílt határ vetője mentén működött. E jelentékeny forrástevékenység eredményeként lerakott édesvízi mészkövet — annak lepusztulása következtében — a felszínen sehol sem találtunk. Noszky J. utal csak a Nagyszál DNy-i oldalán törmelékben talált, nem szálban álló, fiatal édesvízi mészkő roncsra. A területet ért hévforrástevékenység — szinte az egész területre való — kiterjedését az egyes kutatófúrásokban 0,1—0,7 m vastagságban harántolt kalcittelérek is jelzik. A kőbányában feltárt óriás kalcittelér mögöttes területén levő II-3. sz. fúrás 56,0—56,4 m között, a IV-3. sz. fúrás pedig 2. kép. Kalcittelérek a DCM mészkőbánya 450 m-es szintjén <Pomo 2. KaAbifumoebie Aumu na 450 u-oü omMemice u3eecmKoeoeo xapbepa HeMenmnozo u u3eecmKoeoeo KOMÖUnama JJynau Bild 2. Kalzit-Flöze am 450 m-igen Niveau des Kalksteinbruchs der DCM