Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr.Kolosvári Gábor†

Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 147 Szegedi Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszékének, majd 1967. december 1-től a/, átszervezéssel létesített Állatszervezettani és Állatrendszertani Tanszékének tanszékvezető professzora volt. A tudományos fokozatok alapításakor a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot kapta, 1958-ban a biológiai tudományok doktora, 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1956-ban az Oktatás Kiváló Dolgozója kitüntetést nyerte el, 1965-ben a Magyar Hidrológiai Társaság Bogdánfy Emlékérem kitüntetésében részesítette. Tudományos munkássága feltűnően gazdag. Tudományos dolgozatainak a száma a 900-at meghaladja. A tudomány szeretetét szent tűznek nevezte, aminek a tudomány művelőjében egész élete folyamán lobognia kell. Dolgozatai közt a terjedelmes ós nagy tudományos értékű tanulmányok mellett többé-kevésbbé rövid, sőt igen rövid publikációk nagyon bőven akadnak. Ha ennek okát tudakolták tőle, mosolyogva mondta, hogy nemcsak a szépirodalomban, hanem a tudományban is vannak lírikusok és epikusok. O lírikusnak tekintette magát. Tüstént tollat ragadott, ha sokoldalú figyelmét valami felkeltette. Kétségtelen, hogy együttes tudományos értéke ezeknek a rövid közleményeknek is igen nagy. Elete folyamán két könyvet is írt ,,Magyarország kaszás pókjai" és ,,Tiszai halászat és település" címmel. A második világháború előtt elsősorban pókokkal és kaszáspókokkal foglalkozott. Világszerte ismert arachnológus volt. A tenger élvővilágát rajongó érdeklődéssel vizsgálta. A régi magyar ,,Najade" Adria-kutató expedíció Echinodermata anyagát ő dolgozta fel. A kacslábú rákoknak (Cirripedia) élete végéig lelkes kutatója maradt. A második világháború után a Magyar Állami Földtani Intézet kérésére Magyarország fosszilis koralljainak a kutatásába kezdett. Ezen a téren is világhírűvé lett. Külföldi intézetek kérésére cseh, jugoszláv és angol fosszilis korallokat is feldolgozott. Munkássága a Szovjetunió területéről kapott fosszilis korallokra is kiterjedt. Kutatásai érdekében 1959-ben Moszkvában, 1964-ben Csehszlovákiában, 1966-ban Romániában, 1967-ben a Német Demokratikus Köztársaságban gyűjtő- ós kutatóutakat végzett. A fosszilis maradványok tanulmányozása közben is zoológus maradt, azokban a hajdani élőlényt tanulmányozta. Gyakran említette, hogy a kihalt állatok tanulmányozása nélkül megérteni a jelenleg élő állatok evolúcióját sem lehet, hiszen azoknak ősei kihalt állatok. Őslénytani búvárkodásának a geológusok is jó hasznát vették. Különféle üledékek képződésének geológiai idejét és a lerakodásuk ideje alatt uralkodó természeti viszonyokat rekonstruálta. A rendszeres és szervezett Tisza-kutatás 1965-ben Kolosváry Gábor vezetésével indult meg. A Tisza élővilágát már előtte is sokan kutatták, de ezek elszigetelt és helyi jelentőségű egyéni vállalkozások voltak. A Kolosváry professzor vezetésével alakult, mintegy 25 tagú munkaközösségbe különféle tudományágak képviselői tömörültek, akik a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott és anyagilag támogatott terv szerint dolgoztak. Kolosváry professzor munkaközössége élén először a Tisza egész magyarországi szakaszán végighajózott. A továbbiakban tanítványainak munkaközösségével évről évre Tisza-kutató expedíciókra ment. A Tisza-kutatás eddigi eredményeiről a „Das Leben der Tisza" sorozat cikkei és a Tiseia kiadvány kötetei számolnak be. A Tiscia kiadványnak haláláig főszerkesztője volt. Személyesen a Tisza mohaállatait, szivacsait és a Tiszamenti kaszáspókokat kutatta. Az Urnatella gracilis ál-mohaállat első magyarországi előkerülése szintén az ő Tisza-kutató munkájához fűződik. Természetesen a munkaközösség minden tagjának a munkája érdekelte. Az éneklő madarak védelmének gyakorlati jelentőségét mindig különösen hangsúlyozta. Kedvenc témája volt, hogy a ragadozó állat ós kártékony állat fogalma nem azonos. A rókák ós egerészölyvek nagyon sok kártékony rágcsálót, a vércsék rengeteg káros rovart elpusztítanak stb. A biológiai védekezésnek különös jelentőséget tulajdonított. Külföldi kapcsolatai igen kiterjedtek voltak. Levelezése az egész világot behálózta. A Societé lÁnnéenne Lyon (Lyoni Linné Társaság) francia tudományos egyesület tagja volt, a társaság folyóiratában cikkei is jelentek meg. Előadásait korszerű színvonalon ós haladó szellemben tartotta. Ügyes vázlatrajzairól nevezetes volt. Tehetséges rajzolóiévén, tudományos publikációinak illusztrációit is sajátkezűleg rajzolta. Kolosváry Gábor szerény, haladószellemű ós igen humánus egyénisége mély hatással volt mindazokra, akik ismerték. A Pártba a háború után majdnem annak újjáalakulásával egyidejűleg belépett, s mindvégig hűséges tagja maradt. Ennek nemcsak hivatalos megnyilatkozásaiban, de mint magánember is számos tanújelét adta. A társadalmi erkölcs legfőbb alapjának az emberi humánumot tartotta, s valóban egész élete folyamán minden emberben elsősorban embertársát látta. Kolosváry Gábor elhunytával melegszívű, nagyon humánusan gondolkodó embert és világhírű tudóst veszítettünk el. Tudományszeretetének „szent tüze" kialudt mint a fáklya, de ez a fáklya már sok másik fáklya tüzét meggyújtotta, maga a tűz tovább óg. Emlékét szívünkbe szeretetével, a tudomány történetébe pedig munkásságával örökre beírta. Dr. Horváth Andor COflEPWAHHE fl-p Bumajiuui, JJ.—Xedu, HHS: riiApoTep.wajibHbie u JJ-p HÍKU, H.—yu-Mecapoui, K.: Pe3yjibTaTbi oribiMeTacoMaTHHecKHe HBJieHMH Ha 3anaA 148 TOB, npoBe;teHHbix CTOHHMMH BOfla.vm ra30Boro JJ-p MwÁJiep, O.: RTIAPOTEXHHIECKHE B3pbiBbi 159 3aB0,na A30THOTO NPEANPIIATHH r. NET ann opoJJ-p JlunmaK, <f>.: MccjieAOBaHi-ie h oueHi<a MeTOAOB CHTejibHbi uejiett 183 pacnojio)KeHHH HacaAOK B TpeyrojiHoíí N B I<BA,N- laHadu, M.: O paöoTe nec

iianbix tjmjibTpoB npn paTHOÍI (J)0pM3X 170 OHHCTKe CTOMHblX BOfl 187 I N H A L T Dr. Vitális, Gy.—Frau Hegyi, I. : Hydrothermale Dr. Nyéki, J.—Ujj-Mészáros, K.: Ergebnisse der und metasomatische Erscheinungen am west- r> •• i ., . , , lichen Teil des Nagyszál bei Vác 148 Bewasserungsversuche mit Abwassern der Dr. Mueller, O.: Wasserbauliche Sprengungen .... 159 Gasfabrik der Stickstoffwerke in Pót 183 Dr. Lipták F.: Untersuchung und Wertung der Csanády, M.: Über den Betrieb von Abwasserklárrechteckigen und dreieckigen KegnerdusenBindungsarten 170 anlagen und Sandfiltern 187 CONTENTS Vitális, Gy.—Hegyi, I. (Mrs.): Hydrothermal and Nyéki, J.—TJj-Mészáros, K.: Results of experimenmetasomatic phenomena in the western parts t

al irrigation with wastewater from the Pét of the Nagyszál Mountain at Vác . . . 148 Nitrogén Works 183 Mueller, O.: Blasting in hydraulic engineering .... 159 Lipták, F.: Studies into the reetangular and trian- Csanády, M.: The operation of dans filters in wastegular arrangement of sprinkler nozzles 170 water treatment 187