Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Szabó László: Kísérletek a lemezes olajfogó kialakítására

Dr. Szabó L.: Kíserletek a lemezes olajfogóra Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 15 A terelőfal és a lemez köteg közötti távolság megválasztásakor lehetőséget kell biztosítanunk ahhoz, hogy a lemeztérben uralkodó vízszintes irányú áramlás — a sebesség hirtelen növekedése és a falcsatlakozásoknál kialakuló nagyobb méretű áramlási holtterek kialakulása nélkül — felfelé irányuljon. Elmek érdekében a terelőfalat célszerű áramvonalasan kialakítani, továbbá a lemezköteg és a lerelőfal függőleges szakasza közötti távolságra a vízoszlopmagasságnak legalább 25%-át indokolt fel venni. c) A lemezek felületi kiképzését vizsgálva a festetlen természetes lemezfelület sémikén szempontból sem mutatkozott hátrányosabbnak, mint annak olajfestékkel mázolt változata. Megjegyezzük, hogy ezt a megállapítást több éves üzemi tapasztalatok is igazolják. Az előzőkön túlmenően a péti félüzemi vizsgálatokkal az is megállapítható volt, hogy a lemezes olajfogó viszonylag alacsony (10—20 mgjl) olajtartalmú és kb. 85%-ban 3 órán t úl felúszó olajcseppekel tartalmazó víznél is viszonylag kedvező hatásfokkal működik (4. táblázat). Összefoglalás, javaslatok Az első hosszanti átfolyású lemezes olajfogót 1956-ban építették. Ezen gazdaságosnak mutatkozó olajfogó-típus korszerű és áramlást anilag kedvező kialakítására külföldön és az utóbbi években hazánkban is részletes összehasonlító kísérletek folytak. A vizsgálatok tájékoztató adatokat szolgáltattak a lemezes olajfogó áramlástani kiképzésére. célszerű méreteire és várható teljesítményére vonatkozóan. .1 lemezek beépítésével az olajfogó hatásfoka mintegy 75%-kal növelhető. Kel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az olajfogók működése a víz olajtartalmától, az olaj fajtájától, az olajcseppek inéret szerinti eloszlásától, a víz fizikai és kémiai jellemzőitől stb. függően változik. Ezért kitűzött hatásfok elérése érdekében a lemezes olajfogó tervezése előtt a tisztítandó vízre vonatkozóan igen alapos adatgyűjtés szükséges, melyet — ha lehetséges — helyszíni kísérlettel is célszerű kiegészíteni. A máj' üzemelő lemezes olajfogók működésének részletes felmérése is a tervezéshez értékes adatokat szolgáltathat. Az olajfogási és vízkezelési eredmények meg bízhatóbb általánosíthatósága érdekében az olajos vízféleségeknek a minősítése, típusokba sorolása és kémiai jellemzése lenne indokolt. Ennek nyomán az egyes víztípusok legkedvezőbb olajtalanítási módja és eszköze is kikísérletezhető, esetleg tipizálható is lenne. A Vízgazdálkodási Tanszák keretében végrehajtott vizsgálatok (ervének összeállításához, végrehajtásához, illetve értékeléséhez az OLAJTERV részéről dr. Pásztor Dezső, Józsa Zoltán és Szépkuti Lajos, az FTI részéről elsősorban Varró István, Sellyey Gyula és Brugger Frigyesne, a PKV-tól pedig Homonnai Jenő nyújtott értékes segítséget. A kísérleti munkát dr. Salamin Pál és dr. V. Nagy Imre professzor irányította, ellenőrizte. Munkatársaim közül dr. Illés István, dr. Lipták Ferenc és Vas Károly nevét kell kiemelnem. Lelkiismeretes munkájukért ezúttal is köszönetei mondok. IRODALOM | I | A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Korm. 5/ 1966. (I. 21$.) sz. rendelete a káros vízszennyezésről és a szennyvízbírság mértékéről. [2] Illés I.: Csatornázás és szennyvíztisztítás (Ipari szennyvíztisztítás) I$p. Tankönyvkiadó. 1965. 131 Magó I.: Az olajipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos hazai tapasztalatok és újabb el járások. Hidrológiai Közlöny. 1962. I. sz. 14 | Kirby, W. IV.: The Separation of Petroleum Oils from Aqueous Effluents. Separatum. [5] Rohlich, G. A.: Hydraulie cliaracteristics of gravitytype oil-water separators. University of Wisconain Engineering Experiment Station. Reprint No. 181. |ti) Fischerstrom, C.: Sedimentation in Rectangular Basins. Proceedings ASCE. 1955. Sep. No. 687. [7] Szalay M.: Lemezes ülepítőmedencék hidraulikai kérdései és kisminta vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1956. 2. sz. [8] Cornelissen, Von J.—Steck, W.: Verbesserte Verfahren zur Entölung von Raffinerie-Abwassern. ErdőI und Kohlé, Krdgas, Petrochemie. 1961. Nr. 9. [9] Meyer, F.: Neue Verfahrensmöglichkeiten zur Reinigung von Abwássern der Erdölverarbeitungsindustrie. Fortschritte der Wasserchemie. Berlin. 1965. 2. H. 110] Lesenyei G.: Olaj—zsírtartalmú szennyvizek vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. | I Í j Horváth 1.—Pásztó P.—Szabó L. Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai. Vízügyi Közlemények. 1966. 4. sz. 112] Szabó L.: Szakvélemény a lemezes olajfogó áramlástani vizsgálatáról. Kézirat 1965. f 13] Szabó L.: Szakvélemény a lemezes olajfogó laboratóriumi és a Péti Kőolajipari Vállalat területén végzett félüzemi vizsgálatról. Kézirat. 1966. OnbiTbi fljin co.i/iaHHH njiacTHHiaToro MacJiOJioRMTejiA JJ-p Caőo, Jl. Kan;T. TCXH. HHVK lloc;ie oősopa SMV.II.CIIÜ Bojia-.viacjio aBTop uoKaauiiaer BapiiaHTbi otfiopNt.ienitn npojojibnux őacceiinoBMac.iojiOBitTe.nefi (puc. 1—5). M3.naraK)TCH OCHOBU no aapoflHHa.uHKe ^JIH npii.\ienenn>i njiacTHHtaTbix uacjiojioBHTeiieH, BJiH>iuHe njiacTHHOK, oxaaaiiHoe na yMenbuiemie rypőyjienitim, na yMeHbuiemie BbicoTbi no,iHMTii>i MacjieHMX Kane.ii. N na yBejiimeHiie ycToiimiBocrn TCMCHUH, KOropoe M0>KeT öijTb n3MepeHO nupaBJiimecKH y.Meni.uícHiieAt MHCJia PeünojibAca n y»ejnmenueM mic.ia Opy.ia. B craTbe cy.MMiipyioTCfl ua>KHeiíuiue peüy;ii.Tan>i 3arpaHiiMHwx onbiTOB, npoBeaennux nonepeMHbiMH u npo.toJibHbiMii nyMHawii nJiacniHOK (puc. 6—8) n noKa3i>iBaL'TCH ii.iacTHHMaToe coopvvKeniie, npe,ina3naMennoe 3aaep>KKii Macira, co3;iannoe na OCHOBC OIIMTOB (puc. Q—10). Hoc.ie 3TOIO ii3:iaiaioTCH HCC.ie.toBaniiH, npoBc;ieHHi>ie B 1965—66 rr. na Bodoxo3HÍícmeeiuioü Kacfiedpe HydaneuímcKoeo itoAumexnwiecKoen ffucmiirnyma. Pe3y.;ibTaTM uccjiefloiiaHim: а) Ha MOíiejin c oflHopH^Hbi.Mii njiacTiina.Mii, c AJIHHOIÍ 4 M (puc. 11—12) B ycJiOBUHx, yKa3aniibix na maŐA. 4. B xü.te jiaöopaTopHbix iiccjieaoBamiií 113 BOÍIU, nMeiouten 600 mr/.i Mac.ia y.ia:ioci> vviaJiiiTb 72% \1ac.1a, a npH no.nynp0M3B0,iCTBeHHbix yciioBiiflx ii3 BO/ih, co;?ep>KaineH 10— 20 Mr/jiHT Macjra y.ia.noci. y.ta.iuri, 60% Macjia. Ha OTOÍI OCHOBC Iipil aHaJIOI'llMHblX IipOH3BO;tCTBCHHbIX yCJTOBHHX MO>KHO npe.iJiaraTb npuMeHCHHe njiacTHHW MaKCHMaju>H0 8—10 m. б) HaiiöoJiee 6jiaronpHjiTHbiM oi<a3a;ioCb COBMCCTnoe npHMt'Ht'Hiic DOAOSKU C merne AH II nep^opiipoBanHoii noiJiamaioiueft n;iacTinn,i nepe.i IIXOAHOÜ ropjioBiiHoii (puc. 1.). B KOHite öacceiína MeToa Boaono^Boaa MeHee BJIHHJI Ha xapaKTepiiCTiiKH TetemiH MaciioJioBitTeJia. e) OKa3a^ocb, MTO HE CTOIIT Kpacm'b njiacTtuibi. PaöoTa MACJIOJIOBHTEIIH AABHCHT OT co,tep>KaHHH .vtacjia, OT (JIIIANMECKIIX H XHMHMCCKHX xapaKTepiiCTHK, OT BIIAA Mac.na, OT pacnpeaejienne Kanejib n OT TeMnepaTypw B03ayxa. noaTOMy népé,! iipoeKTiipoBanHe.M TpeöyeTCH cfiop .TAHHBIX, <ITO Hywiio .LONO.TUNITB MCCTHMMH ONBITAMH.