Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Dr. Vitális S.: Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség Az előadó számértékekben összehasonlítást tett egyes osztrák városok hulladékmennyisége között. Így Bécs­ben 1960-ban 0,6 m 3/lakos/év hulladék 1966-ban 1,0 m 3/lakos/év hulladék Grazban 1960-ban 0,5 m 3/lakos/óv hulladék 1966-ban . . ; 0,8 m 3/lakos/év hulladék keletkezett. Általában az osztrák városokban összegyűj­tött szemétmennyiség '/ 3-a a /- USA városainak szemét­mennyiségének, de 11-szerese az indiai városok hulladé­kának. Ez a szám is mutatja, hogy a civilizáció, gépesí­tés fokozódásával a hulladék mennyisége is nagymérték­ben változik. A hulladékoknak ártalommentes megsemmisítéséhez szükséges regionális hulladék-megsemmisítési tervek ké­szítése, melyekben meg kell állapítani a megsemmisítő telepek helyét és a szükséges depóniákat. A különösen ártalmas hulladékok feldolgozására központi telepeket kell létrehozni, amelyeknek pl. hulladékégető, fáradt olaj regeneráló, ál'ati fehérje feldolgozó és méregtelenítő be­rendezésekből, valamint roncsprésből kell állnia. Egy ilyen központi berendezésnek olyan kapacitással kell rendelkeznie, amely biztosítja működésének gazdasá­gosságát ós az energia felhasználás szempontjából önel­látó. A veszélyes hulladékokat mint pl. a vágóhídi hul­ladék, fáradt olaj, méreg stb. hosszabb útvonalon is ér­demes szállítani, mivel a központi telepeken való meg­semmisítésük a viszonylag magasabb szállítási költsége­ket is elbírja. A radioaktív hulladékokat, amennyiben azok a kelet­kezésük helyén ártalom nélkül nem helyezhetők el, a re­gionális hulladéktelepeken kívül az egész országra szol­gáló egyetlen telepen lehet megsemmisíteni. Az egyes regionális hulladékmegsemmisítő telepek ésszerű együttműködésével lényeges építési ós üzemkölt­ségeket lehet megtakarítani ós mindenek előtt csökkent­hetők a személyzeti kiadások. A hulladékanyagokat le­hetőleg úgy kell kezelni, hogy a maradványok minimális térfogattal rendelkezzenek ts ártalommentesen elhelyez­hetők legyenek. Erre a megoldásra egy példát is bemu­tatott az előadó. Dr. Roland Bucksch, az ÖWWV ügyvezetője, Bécs, előadása: Telepillés vízgazdálkodás és terület­rendezés. A víz az életfeltételek biztosításánál és a fejlődésnél el­engedhetetlen tényező volt és marad. Ezért a víz alap­vető és nélkülözhetetlen kérdése minden regionális ter­vezésnek. Minden beavatkozás — legyen az országos ér­vényű vagy helyi jellegű regionális tevékenység — szük­ségessé teszi a vízgazdálkodási érdekek figyelembevéte­lét. Ausztria vízgazdálkodási adottságainál figyelembe kell venni, hogy az értékes talajvíz-mozgások, így a be­szerzési lehetőségek a vízfolyások völgyeiben találhatók, ott, ahol a települések, a közlekedési utak és az ipar is összezsúfolódik. Hasonlóan fontos területek a tavak kör­nyékei és a karsztvidékek. Mivel a vizek szennyeződése, illetve azok tisztántartása nemcsak a vízgazdálkodási intézkedésektől függ, hanem a telepítési tervektől, az ipari ós települési fejlesztéstől, a közlekedési berendezé­sektől, az üzemi olajfelhasználásoktól és az ásványolaj szállítástól, ezért a vízvédelemnek nagy jelentősége van a terület rendezéseknél. A települések, az ipari és bány aművek, gátrendszerek, a közlekedési utak, valamint az olajvezetékek ós olajtá­roló helyek, az ivóvíz védőterületén és a vízgyűjtő terü­leteken veszélyeztethetik a vízellátást, sőt azt lehetet­lenné is tehetik. A vízépítési műtárgyak és berendezések valamennyi formája és elhelyezése befolyásolhatja a talaj és a fel­színi vizek minőségét és mennyiségét, ezért ezeket a be­hatásokat a területrendezési koncepcióknál figyelembe kell venni. Az ipari létesítmények rekonstrukciójánál, il­letve az új beruházásoknál mindig meg kell vizsgálni a vízgazdálkodási szempontokat, mivel a vízigényes ipari üzemek vízellátása ma már nem mindenütt biztosított Ausztria területén. Ugyancsak nagy figyelmet kell for­dítani a tervezésnél a keletkező szennyvizek mennyisé­Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 141 1. kép. Klagenfurti szennyvíztisztító telep. A szennyvíz­rács tisztítók épületei, homokfogók és elölevegőztetők. Az élő­iévé gőztetőnél jól látható a Lurgi-féle úszós függőleges ten­gelyű levegőztető 2. kép. Klagenfurti szennyvíztisztító telep. Egyesített elő­ülepítő, biológiai tisztító és utóülepítő mütárgy. A háttérben látszik a záportározó, valamint a klórozó műtárgya 3. kép. Klagenfurti szennyvíztisztító telep. A képen bal­oldalt látható a rothasztó műtárgy, a gázfejlesztő és felhasz­náló berendezéssel, jobb oldalon a szennyvíztisztító telep szolgálati és vezénylő épületének egy része

Next

/
Thumbnails
Contents