Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Szabó László: Kísérletek a lemezes olajfogó kialakítására

Dr. Szabó L.: Kíserletek a lemezes olajfogóra Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 13 Merre a vízállás észleléshez X Kiegyenlítő magostartály Festek adcgoios [eme:tar tó keret Merülő és terelő falak Függéiymérés • Vízhozam szabályozás Perforált lemez 1. i9Sc

m i Olajfogó keresztmetszete CxeMa Merceesmerótő a vízállás észleléshez Magoló az alsó es felső befolyó víz töménységvizsgálatához lemezes olajfogó laboratóriumi vizsgálatának vázlata Aaőopamopiioao ucc.ieooeaHun nAacmuiamozo MacAOAoeumeji.i Az előző adatok értékeléséhez megjegyezzük, hogy Kirby szerint [4] a régebbi kialakítású hoszszanti átfolyású olajfogók átlagos viszonyok között a víz olajtartalmának általában 40—45%-át, az API rendszerűek 55%-át, a lemezes olajfogók pedig max. 75%-át fogják ki. A 4. táblázat szerint a 8 í/p vízhozammal végrehajtott kísérletünknél az olajvisszatartás mértéke elérte a 72%-ot. Hozzá kell fűznünk, hogy ez esetben a modellről a vízzel távozó 28%-os olajtartalomnak olyan cseppeloszlása volt, hogy annak felúszása csak 3 óra után volt vátható A laboratóriumi vizsgálatoknál átlagosan 600 mg/l, a péti félüzemi vizsgálatoknál pedig 10—20 mg/1 olajtartalmú érkező vízzel kísérleteztünk. Az olajtartalomnak és az olajcseppek méretének hosszmenti változására példát a lő. ábrán mutatunk be. Az ábra adatai szerint a vizsgált esetben nem valószínű, hogy a 4 m-es lemezek hosszának növelésével az olajfogás hatásfokát még nagymértékben javíthatjuk. Üzemi viszonyok között általában max. 8,0—10,0 m-es lemezhósszúsátj alkalmazása javasolható. A lemezek távolságára — a hatásfok és a tisztíthatóság szempontjait egybevetve — a 10 cm-es lemezköz bizonyult a legkedvezőbbnek. A lemezek anyagára vonatkozóan nem végeztünk vizsgálatokat. Ide vonatkozóan elegendő összehasonlítható gyakorlati adatokkal sem rendelkezünk. Megemlítjük, hogy a Shell-cég olajfogói hoz vaslemezeket alkalmazott. Tudomásunk van üveg, műanyag és Eternit-lemezek ilyen célú felhasználásáról is. Különösen az üveglemezek alkalmazása mutatkozott előnyösnek. b) A lemezes olajfogó áramlástanilag kedvező kialakítását elsősorban a víz bevezetési és eh'ezetési módjának alkalmas megválasztása jelenti. A víz bevezetése történhet részben, vagy egész ben az olajfogó víztükre fölötti beömléssel (bukással) és a vízfelszín alatti becsatlakozással. A bukásnál fellépő nagymértékű turbulencia miatt — mely nemcsak az olajcseppek aprózódását okozza, hanem azok felúszását is zavarja — ha csak lehet a vízfelszín alatti vízbevezetést kell alkalmaznunk. Az utóbbi megoldásnál is a legnagyobb nehézséget az olajfogóba lépő víz kinetikai energiájának viszonylag rövid szakaszon történő megtörése és a víznek a teljes medence-keresztmetszetben való egyenletes szétosztása jelenti. A Pl-rendszerű olajfogók áramlástani vizsgálatakor Rohlich professzor a gerebszerű függőlegesen réselt terelőlapot találta célszerű vízbevezetési megoldásnak [5]. /. táblázat A 4 ni hosszú és 10 cm lemeztávolságú egy lemez köz íi modellel végzett laboratóriumi és üzemi olajfogási vizsgálataink jellemző adatai Taó.i. 4. XapanmepiMe óamibte AaöopamopHbix u npou3eodcmeennbix uccAedoeaHuií, no 3aóepMCKe juacAa, na ModeAu c OÖIIUM pstdoM nAacmuHOK, UMOOUIUX dnuny 4 M, u HaxodHujiixcfi na paccmomiue 10 CM Vízhozam Q 11 pl Sebesség V Reynoldsszám fíe Froudeszám Fr Olajfogás a befolyó olaj százalékában Átlagos olaj cseppátmérő Vízhozam Q 11 pl Sebesség V Reynoldsszám fíe Froudeszám Fr Olajfogás a befolyó olaj százalékában laboratóriumban üzemben Vízhozam Q 11 pl Sebesség V Reynoldsszám fíe Froudeszám Fr labor.-ban üzemben be ki be ki Vízhozam Q 11 pl [m/P] — I0"

5 [mikron] 25 12 8 0,26 0,12 0,08 208 99 66 3,94 0,90 0.39 64 67 .72 30 35 60 20,4 21,8 10.4 12,5 15,7 11,9 17,6 12,1 12,8 10,8 10,0 7,4