Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Dr. Rónai András: Időszakos nyomásváltozások a mélységi víztartó rétegekben
112 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Rónai A.: Nyomásváltozások a mélységi rétegekben AGYAG ISZAP H 0 M 0 * 1 DOr 1 Ft 1 aor. 1 kor \ durva ioo[%]' y /'é ' f f : / / / / / y , i JELMAGYARAZATTÓSZEG 67-73m BESENYSZÖG 86-96-m SZOLNOK 24-30 m 9. ábra. A tószegi, besenyszögi és szolnoki kutak megcsapolt vízadó rétegeinek átlagos szemcseösszetételi görbéje Puc. 9. Kpuean cpedneao zpanoAyMempuiecKoeo cocmaea eodOHOCHbtx nnacmoe denpeccupoeanHbix e Tocee, Eemenbcae U COAHOK CKBÜMCUH Abb. 9. Durchschnittliche Kornzusammensetzungslinie der angezapften wassergebenden Sclúchten der Brunnen in Tószeg, Besenyszög und Szolnok [mA.ff III. IV. V \ " | Vti. I VIII. I IX. I X. FEISÖTARKAUY BOGÁCS ECSÜ K/SNÁNA , KEKESTEW LUpAS MATRAE1JRE0 Ugyanazon hét i/Tomis 50 éves 10. ábra. Hét hegyvidéki állomás összesített csapadéka Puc. 10. CyMMapnue ocadicu ceMU eopnux cmamfuü Abb. 10. Summierte Niederschlagsmenge von sieben Bergland-Stationen MEZŐKÖVESD FÜZESABONY JÁSZLAOA'NY HATVAU ZSA'MBOK TMSZELE MONY együttes csapadék Osszeqe [mm] m600500iOO0 100 i Ugyanazon het _? űf lállomás 50 eves - 300 átlagos csapadék -^QQ. összege 1966 1967 i. ii. m iv. v. vi.wi mixxxLxii is. m. w. v. vi vti ma. x xi. m wké, H^n 11. ábra. A hegylábi előtér hét állomásának összesített csapadéka Puc. 11. CyMMapnbie ocadKU ceMU cmaHifuü npedeopnoü Mecmnocmu Abb. 11. Die summierten Niederschlagsmengen der sieben Messstationen im Bergvorland tartó gyengén homokos iszap és agyag. A szolnoki kút is iszapos homokba (0,1—0,2 mm 0) mélyül. A Tisza völgyén túli kutakban nincs nyoma a szolnoki és tószegi kútban észlelt hirtelen vízduzzasztásnak, ami jelzi azt, hogy a Tiszántúl földtani felépítése más, a Tisza árokba ÉNy-ról betorkolló felszínalatti vízvezető csatornák Szolnok alatt délnek fordulnak. Sajnos Cserkeszöllő és Öcsöd kútjaiban későn indult meg az észlelés 12. ábra A Tisza 1967. tavaszi árhulláma és a felszínközeli rétegvizekben lejátszódó nyomásváltozások Puc. 12. Becetmasi naeodoiHan eoAna p. Tuca e 1967 eody u u3MeHenuH daeAenun eodbi e 6AÜ3KUX K noeepxnocmu CAOHX Abb. 12. Die sich im Frühjahrs-Hochwasser der Tisza, in 1967 und die in den oberflachennahen Schichtenwássern abspielenden Druckánderun gen s így az 1967. évi nagy árhullám továbbterjedését dél felé megfigyelni nem lehetett. De mindkét kút 1967 júliusától szintsüllyedést mutat és menetgörbéik megfelelnek a nagy árhullám késleltetett leszálló ágának. A szolnoki és tószegi kutak gyors és nagymérvű vízszintváltozásai felvetik a magyarázat kérdését. Ekkora víznyomásnövekedést a felszín alatti 30— 70 m-es rétegekben csak oldalirányú erős lökés magyarázhat meg. Annál is inkább, mert a szolnoki vízadó réteget 15 m vastag, a tószegit pedig közel 50 m vastag agyagos záróréteg fedi. A lökést a peremeken beszivárgó nagy tömegű csapadékvíz szolgáltathatta. A perem a Cserhát, Mátra és Bükk hegység lehet, mert ha a Nyírség felől érkezett volna a lökés, a törökszentmiklósi és kengyeli kutak jobban megérezték volna. Az 1966-os évi nagyon csapadékos esztendő és különösen az ősz és télelő rendkívüli csapadéka az árhullámot 1967 év márciusában az olvadás idején indokolja. Az 1966. év csapadéka a Mátrában és Bükkben több mint másfélszerese volt az 50 éves átlagnak, és két-háromszorosa a száraz évek csapadékának. A Kékestetőn 784 mm átlag helyett 1238 mm csapadék hullott, Felsőtárkányban 586 mm átlagos helyett 759 mm. Hasonlóan sok csapadékot kaptak a hegylábak is. Hatvan csapadékmérő állomása 540 mm átlagos helyett 733 mm-t, Füzesabony 553 mm helyett 656 mm-t kapott. A Mátra és Bükk hegység 7 állomásán (a grafikon feltünteti őket) az 1966-os év együttes csapadéka 1439 mm-el volt több, mint ugyan állomások sokévi átlagos csapadékának összege. A hegylábakon elhelyezett csapadékmérők közül 7 állomáson egvüti II m. ív v. vi. vn. m. u »j! MI.
