Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

3. szám - Dr. Rónai András: Időszakos nyomásváltozások a mélységi víztartó rétegekben

Dr. Rónai A.: Nyomásváltozások a mélységi rétegekben Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 109 3. táblázat folytatása XX/b kút XX/a kút XX/C kút 87,53 m Af. 87,53 m Af. 87,04 m Af. vízadó réteg vízadó réteg vízadó réteg 305,5—311,5 m 171,8—177,2 m 52,50— 61,00 m a á — d ~ <3 a -u a > Sg M S - ® S - a <* a­fi — cn SS fi tí'a —i X Időpont 5 " íS ® a. O S a S-a £,» o « c v M M C o a N t* z t'ú >, a £ SS o a 5 6 1 • JaiM •Sec 1968 m m m m m m I. 4 1,46 88,99 —0,22 87,31 I. 11 1,45 88,98 —0,23 87,30 — — I. 18 1,45 88,98 —0,23 87,30 — — I. 25 1,47 89,00 —0,24 87,29 — — II. 1 1,49 89,02 —0,25 87,28 — — II. 8 1,50 89,03 —0,25 97,78 — — II. 15 1,49 89,02 —0,26 87,27 — — II. 22 1,49 89,02 —0,27 87,26 — — II. 29 1,48 89,01 —0,26 87,27 — — III. 5 1,43 88,96 —0,25 87,28 — — III. 12 1,42 88,95 —0,25 87,28 — — III. 19 1,41 88,94 —0,26 87,27 — —• III. 26 1,42 88,95 —0,27 87,26 —4,80 82,24 IV. 2 1,40 88,93 —0,28 87,25 —4,80 82,24 IV. 10 1,40 88,93 —0,28 87,25 —4,85 82,19 IV. 18 1,41 88,94 —0,27 87,26 —4,84 82,20 82,17 IV. 25 1,40 88,93 —0,28 87,25 —4,87 82,20 82,17 V. 3 1,43 88,96 —0,29 87,24 —4,85 82,19 V. 11 1,43 88.96 —0,31 87,22 —4,85 82,19 V. 18 1,42 88,95 —0,33 87,20 —4,87 82,17 V. 25 1,40 88,93 —0,34 87,19 —4,88 82,16 VI. 6 1,40 88,93 —0,35 87,18 —4,89 82,15 VI. 13 1,39 88,92 —0,36 87,17 —4,91 82,13 VI. 20 1,39 88,92 —0,36 87,17 —4,92 82,12 VI. 26 1,38 88,91 —0,38 87,15 —4,94 82,10 VII. 4 1,35 88,88 —0,36 87,17 —4,95 82,09 VII. 11 1.30 88,83 —0,34 87,19 —4,97 82,07 VII. 18 1,15 88,68 —0,39 87,14 —5,00 82,04 VII. 25 1,57 89,10 —0,27 86,77 —5,01 82,03 VIII. 1 1,55 89,08 —0,26 86,78 —5,03 82,01 VIII. 8 1,56 89,09 —0,30 86,74 —5,02 82,02 VIII. 15 1.55 89,08 —0,27 86,77 —5,00 82,04 VIII. 22 1,54 89,07 —0,25 86,79 —4,98 82,06 VIII. 29 1,53 89,06 —0,25 86,79 —4,96 82,08 IX. 5 1,52 89,05 —0,24 87,29 —4,95 82,09 IX. 12 1,50 89,03 —0,22 87,31 —4,93 82,11 IX. 19 1,50 89,03 —0,20 87,33 —4,92 82,12 IX. 26 1,48 89,01 —0,19 87,34 —4,90 82,14 Szemcseösszetételre a 171,8—172,2 vízadó réteg a legdurvább, a szemcsék zöme 0,1—0,2 mm-es nagyságú. A legfinomabb szemcséjű a legmélyebb vízadó, ahol a szemcséknek több, mint fele 0,1 mm-nél kisebb átmérőjű. A legfelső vízadó szem­cséinek zöme 0,1 mm körüli. A 3. ábra a három vízadó réteg átlagos szemcseösszetételi görbéjét mutatja be. Időben a 172 m-es mélységű víztartóban a víz­állás maximuma késleltetést mutat a mélyebb víztartó (306—312 m) maximumával szemben. Ez azt jelentheti, hogy a mélyebb víztartó az utánpótlást szolgáltató forrásokkal közvetlenebb vagy jobb összeköttetésben van. Ilyen nyomásvál­tozás késleltetést a felszínhez legközelebb fekvő vízadóban (52—61 m) nem tapasztalunk, vagy legalábbis az észlelt adatsorban nem. Ezt a víz­tartót azonban több mint 100 m vastag agyagos üledéksor választja el az alatta levőtől és 200 m-nél vastagabb a legmélyebbtől. Bizonyos, hogy ez a helyzet helyileg adott és más földtani felépítés mellett más összefüggés és más irányú egymásra­hatás is lehetséges. A többi kútnak megfigyelési adatait nem közöl­jük számszerűen csak grafikus összehasonlításban. A 4. ábra a Tiszapüspöki mellett Óballa pusztánál kiépített két egymás melletti kút vizének nyugalmi szintváltozásait szemlélteti. Óballa Szolnoktól északkeletre 15 km-re, a bükki és mátrai hegy­peremtől 55 — 60 km-re fekszik a Tisza bal partján. A két egymás alatti vízadó réteg egyike 75—85 m mélységben van a felszín alatt, a másik 132,6— 139,7 m mélységben, mindkettő a pleisztocén réteg­sorban. A mélyebb vízadó vizének nyugalmi szintje közel két méterrel magasabban áll a sekélyebb 2. ábra. A nyugalmi vízszint változásai a három kengyeli rétegvízfigyelő kútban Puc. 2. H3MCHeHUH e0pU30Hm06 cnoKoiíHoeo cocmoanun e mpex HaÖAwdamejtbHbix CKeaMCUHax e Kendeji Abb. 2. Ánderungen des liuhewas­serspiegels in den drei Schichten­wasserbeobaehtungsbrunnen in Kengyel

Next

/
Thumbnails
Contents