Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség berni kongresszusa

84 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Lászlóffy W.: Nemzetközi Hidrológiai Szövetség A résztvevő országok A tanulmányok származási országok szerinti megoszlása a következő volt: Amerikai Egyesült Államok 67 Szovjetunió 61 Egyesült Királyság '23 Olaszország 16 Franciaország 13 Románia és NSZK 12—12 Magyarország és Kanada 11—11 NDK 10 Svájc 9 Hollandia _ 8 Lengyelország és Japán 6—6 Belgium 4 Ausztria 3 Ausztrália és Uganda 2—2 Csehszlovákia, Dánia, Izrael, Spanyolország és Svédország 1—I Az egyes országok aktivitását nézve feltűnik egyrészről az eddig alig szerepelt Románia és az NDK előretörése, másrészről Ausztria, Csehszlo­vákia és Svédország hidrológusainak részvétlen­sége. Magyarország, a dolgozatok száma szerint, a 23 ország közt a 8—9. helyen áll. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy a magyar tanulmányok mindegyikét bemutattuk, míg a többieknek csak mintegy 2/3 részét adták elő, kb. az 5—6. helyet vallhatjuk magunkénak. Ali magyar tanulmány különben a követ­kező volt: Sorszám Szerző ós cím Csoport 1. Bendefy—Dohnalik—Mike: A folyók fej­lődéstörténeti tanulmányozásának újabb módjai A. I. 2a. 2. Csermák—Lászlóffy: A vízhasznosítás hid­rológiai vonatkozásai A. II. 1. 3. Goda: Az emberi tevékenység hatása a vízmérleg egyes tényezőire A. II. 1. 4. Hamvas: Mederváltozások nyilván tartása folyami vízlépcsők környezetében A. 1. 2d. 5. Kovács: A hasznosítható felszíni vízkész­letek terület szerinti megosztása A. II. 1. 6. Muszkalay: A sebességmérők újabb fej­lődése Magyarországon E. 7. Somogyi: A medrek morfológiája és a hor­dalékszállítás közti kapcsolat A. I. 2b. 8. Starosolszky: Vízhozammérő műtárgyak a hidrológiai észlelőhálózatban E. 9. Stelczer: A természetes vízfolyások görge­tett hordalékának kopása A. I. 2c. 10. Szesztay: Tavi vízkészletek hasznosításá­nak hidrológiai alapjai A. II. 5. 11. Ubell: A felszín alatti vizek mérlegének megállapítására szolgáló észlelőhálózat alapelvei és a szükséges alapadatok .... B. 1. A kongresszus lefolyása A kongresszus előadásai a berni egyetem ter­mészettudományi karának a legkorszerűbb tech­nikai berendezésekkel felszerelt épületében, dél­előtt-délután folytak. A dús programot természete­sen csak párhuzamos ülésekkel lehetett lebonyolí­tani. Az anyag nagy terjedelme volt az oka annak is, hogy tanulmányoknak csak kivonatát tudták előre a résztvevők rendelkezésére bocsátani, azt is csak a helyszínen. Ez, és az egyes előadásokra biz­tosítható rendkívül rövid idő — átlag 6—7 perc — természetesen a vitázó-kedvet is csökkentette. Né­mileg ellensúlyozta ezt az az újítás, hogy a nagyobb témakörökről előre felkért főelőadók összefoglalót tartottak. A rendezés kiváló volt. Az elnökség és a helyi rendezőbizottság állandó készenléte és irányító munkája, a pontos „menetrend", a jól ütemezett szünetek, a helyszínen is — az egyetemi menzán — biztosított étkezési lehetőség, a tanulmányi kirán­dulások és a fogadások gyümölcsöző eszmecserékre és értékes kapcsolatok kiépítésére adtak lehetősé­get. Magyar szempontból kiemelendő, hogy a napi­rend A. II. témáját dr. Szesztay Károly, a Felszíni vizek szakosztályának elnöke foglalta össze, to­vábbá, hogy az összesen 28 ülés közül kettőt ma­gyar hidrológus vezetett. Meg kell emlékeznünk a Szövetségi Vízgazdál­kodási Hivatalnak (Eidg. Amtf. Wasserwirtschaft) a kongresszussal kapcsolatban rendezett szerény, de kitűnő műszerkiállításáról is, amely — többek közt - az automatizált vízjelző hálózat működé­sét is bemutatta. A Szövetség belső élete A kongresszus ideje alatt két ízben ülésezett a nemzetek képviseleteiből alakult választmány, amelynek feladata, a szövetség belső életére vonat­kozó határozatokon túl, főként a tisztújítás előké­szítése volt. Az első ülésen Stelczer Károlyt, a VI­TUK1 igazgatóját választották meg a jelölő bizott­ság elnökéül, amely azután többízbeni hosszas tár­gyalások után az 1968—1971. évi ciklus tartamára a következő tisztikarban állapodott meg: ELNÖKSÉG: Elnök: Szesztay Károly (Magyarország) Alelnökök: Prof. Je. G. Popov (Szovjetunió), Prof. W. G. Ackermann (USA), Dr. M. de Quervain (Svájc) Főtitkár: Prof. L. J. Tison (Belgium) FELSZÍNI VIZEK SZAKOSZTÁLYA: Elnök: J. Jacquet (Franciaország) Alelnökök: Prof. K.E.Ivanov (SZU), B. Kanchanalak (Thaiföld), T. O'Donnell (Nagy-Britannia) Titkár: ./. Procházka (ŐSSR) FELSZÍNALATTI VIZEK SZAKOSZTÁLYA: Elnök: Prof. H. Schoeller (Franciaország) Alelnökök: G. Santing (Hollandia), Prof. G. V. Bogomo­lov (SZU), S. Mandel (Izrael) Titkár: A. I. Johnson (USA) ERÓZTÓ SZAKOSZTÁLY: Elnök: Prof. M. G. Wolman (USA) Alelnökök: C. Diaconu (Románia), I. P. Ouma (Kenya), V. S. Sobolev (SZU) Titkár: T. Gazzolo (Olaszország) HÓ- ÉS JÉG-SZAKOSZTÁLY: Elnök: Dr. M. F. Meier (USA) Alelnökök: Prof. H. C. Hoinkes (Ausztria), S. V. Schytt (Svédország), V. Avsiuk (SZU) Titkár: W. H. Ward (Nagy-Britannia) Bizottsági elnökök: Hidrometria: Dr. H. Schaefer (NSZK) Csapadék: J. Rodda (Nagy-Britannia) Párolgás: Prof. S. Dyck (NDK)

Next

/
Thumbnails
Contents