Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
2. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási csőhálózatok néhány különleges hidraulikai kérdésének vizsgálata elektronikus számítógéppel
Bozóky-Szeszich K.: Vízellátási csőhálózatok Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. 65 tania, hogyan alakul a tározók üzeme, ha azok azonos szintben vannak. Ez utóbbi kérdéssel azonban a továbbiakban nem foglalkozunk, mivel ennek tárgyalása pillanatnyi célkitűzésünkbe nem tartozik. Az egyes szivattyútelepeket a tározókkal öszszekötő fiktív gyűrűkben felveszünk egy kezdeti h nyomásveszteséget. Ez elvileg tetszőleges érték lehet, de eljárhatunk úgy is, hogy ismerve az egyes telepek által szállítandó vízmennyiséget (a víztermelés értékét) a szivattyú jelleggörbéjéről leolvassuk az ehhez tartozó szállító magasságot és ebből határozzuk meg h értékét. A kezdeti h értéket most az egyik szivattyútelep kivitelével állandónak tekintjük, csupán az elsőnek vizsgált szivattyútelep fiktív gyűrűjében veszünk fel A-ra (illetőleg H-ra) több értéket. Legyen ez a szivattyútelep pl. az 7 jelű. Az 7. jelű szivattyútelepre tehát egy hálózati jelleggörbét és egy munkapontot szerkeszthetünk meg, melyekkel kapcsolatban azonban feltételezzük, hogy a többi szivattyútelep szállítómagassága a felvett értéknek megfelelő. Éppen ezért az 7. jelű szivattyútelepre kapott munkapontot feltételes munkapontnak nevezhetjük. A további számításban a 77. sz. szivattyútelep fiktív gyűrűjében szereplő h nyomásveszteséget változtatjuk; a III. és IV. jelű telepeknél az eredetileg felvett, h értéket, az I. jelűnél pedig a feltételes munkapontnak megfelelő h értéket vesszük figyelembe. Ilyen módon a II. sz. telep feltételes hálózati jelleggörbéje és feltételes munkapontja meghatározható. A III. jelű telep vizsgálatánál az 7. és 77. telepek fiktív gyűrűiben a feltételes munkapontnak megfelelő h, a IV. jelű telepnél pedig még mindig a kezdeti h szerepel. A III. majd a IV. jelű telepek feltételes munkapontjának meghatározása után, ismét az 7. jelű telepre térünk rá; a többi telepnél a korábban meghatározott feltételes munkapontot vesszük figyelembe. Az 7. jelű telephez (illetőleg a többihez is) azért kell visszatérni, mert az egyes telepek kezdeti h értékének megváltozása az egyes telepeknél kölcsönösen érezteti hatását; a feltételes munkapontnak megfelelő h fiktív gyűrűbeli nyomásveszteséghez más vízhozam tartozik, mint a szivattyú első feltételes munkapontjához tartozó vízhozam. Többszöri ismétléssel elérhető, hogy a feltételes munkapontok valódi munkaponttá válnak. A 8. ábrán az egyes szivattyútelepek feltételes hálózati jelleggörbéit, valamint a tényleges hálózati jelleggörbét és munkapontot tüntetik fel. A számítás a 7. ábrán feltüntetett hálózattal kapcsolatos és Szekeres János szigorló mérnök diplomatervéből való, aki a Tanszék által kidolgozott módszerrel szivattyúkónt két-két feltételes jelleggörbét meghatározva oldotta meg a feladatot (a IV. telepnél a két görbe egybe esik). Minden egyes jelleggörbe meghatározása 3 számítási változatot jelent, (amennyiben a csőhálózat jelleggörbéjét három pont alapján szerkesztjük meg) így a teljes munka 24 változat vizsgálatát jelentette. Amennyiben a két szivattyúteleppel kapcsolatban ismertetett eljárást követnénk, tehát minden egyes telep fiktív gyűrűjében három különböző h értéket vennénk fel, akkor négy telep esetén összesen 81 változatot kellene vizsgálni, amihez még tetemes és bonyolult szerkesztési munka járul, hiszen a 81 változat még csak a csőhálózati görbesereg pontjait adja meg. A feltételes munkapont meghatározásán alapuló eljárás két szivattyútelep esetén is alkalmazható. Mégis, két — sőt esetleg három — szivattyútelep esetén sokszor célszerűbb a korábban ismertetett eljárás alkalmazása. 8. ábra. Közös hálózatra dolgozó négy szivattyútelep munkapontjának meghatározása, fokozatos közelítéssel Puc. 8. OnpedeMHue paSoneü motKU nemupex HacocHbtx cmaHifuü, paöomawufux Ha oöiifyw cucmeMy, nymeM npuöAuxceuua Abb. 8. Bestimmung des Betriebspunktes von vier auf gemeinsamen Netz arbeitenden Pumpenanlagen mit stufenweiser Annaherung 50 tí iO 35 M 30
